1,2 millió hiányzást gyűjtöttek össze a Hargita megyei diákok

Mindenre kiterjedő, hatvanoldalas összesítést készített a Hargita Megyei Tanfelügyelőség az előző tanévről, a dokumentum a beiskolázási adatoktól a hiányzások és erőszakos esetek számán át a tanfelügyelőséggel kapcsolatos sajtómegjelenésekig átfogó képet nyújt a megye oktatási rendszeréről a 2012–2013-as tanévben.

Első látásra a hiányzásokra vonatkozó adat tűnik a legmeghökkentőbbnek, ugyanis a Hargita megyei diákok több mint 1,2 millió hiányzást gyűjtöttek össze az előző tanév során, ennek mintegy harmada igazolatlan hiányzás. Az adat nem téves, és országos viszonylatban nem is számít kiugróan magasnak, sőt ebből a szempontból Hargita megye, ha nem is az első helyen, de mindenképpen az országos élvonalban szerepel, hiszen olyan megyék is vannak, ahol nagyjából egy hónap alatt gyűlt össze ennyi hiányzás – mondta el érdeklődésünkre Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő. A tanfelügyelőségi adatok szerint a hiányzások számát visszaosztva a tanév kilenc hónapjára és a diákok számára tanulónként 3,1 hiányzást eredményez, ebből átlagban 2,1 igazolt hiányzás. A 2011–2012-es tanévben mérthez képest csökkent a hiányzások száma Hargita megyében, olyan tanintézet is van, ahol ennek érdekében kijárási tilalmat vezettek be az oktatás idejére. Akár ezt is megteheti egy iskola vezetősége, miután a szigorítást belefoglalták a tanintézet fegyelmezési tervébe, amelyet ismertettek a diákokkal és szüleikkel, majd a vezetőtanács is elfogadta – magyarázta a főtanfelügyelő.

A tanfelügyelőségi kimutatás szerint az előző két tanévben októberben, februárban és márciusban hiányoztak legtöbbet a diákok, a főtanfelügyelő szerint ez főként a fertőző légúti megbetegedésekkel magyarázható.

A beiskolázási adatok szerint öt év alatt háromezerrel csökkent a megye oktatási rendszerében nyilvántartott óvodások és iskolások száma, az előző tanévben 54 610 gyerek és fiatal tanult Hargita megye tanintézeteiben, közülük mintegy tízezer napközikben és előkészítő osztályokban, az általános iskolák alsó és felső tagozatain majdnem 19 ezren, középiskolákban pedig valamivel több mint 14 ezren. A megyei oktatási rendszer valamivel több mint 6 ezer, az oktatási minisztérium által jóváhagyott állással indult az előző tanévben.

A tanfelügyelőség 182 erőszakos esetről kapott jelentést, ezek kétharmada városi iskolákban történt. Az esetek között az iskolai vagy személyi javak rongálása volt a leggyakoribb, lopás, illetve lopási kísérlet, idegen személy belépése az iskola területére, talált javak eltulajdonítása, könnyű testi sértés, valamint ismételt sértegetés vagy gyakori fenyegetés.

Noha 2011 óta 76-ról 89 százalékra nőtt a közegészségügyi engedéllyel rendelkező tanintézetek száma Hargita megyében, az iskolák 11 százaléka ennek hiányában kezdte meg a 2013–2014-es tanévet, többségük vidéki iskola, amelyek a benti vécék, a vezetékes víz vagy a korszerű fűtésrendszer hiánya miatt nem kapták meg a közegészségügyi működési engedélyt.
A tanfelügyelőség összesítéséből az is kiderül, hogy az előző tanévben 16 ezernél is több Hargita megyei diák vett részt valamilyen tantárgyversenyen vagy olimpiászon, de részletes kimutatás található a nyolcadikosok kisérettségi, valamint a tizenkettedikesek érettségi eredményeiről is. A kimutatás szerint az előző tanévben 877 alkalommal jelentek meg az oktatási rendszerről szóló sajtóanyagok a Hargita megyei írott sajtóban.

Nagyon sok adat pozitív képet és előrelépést mutat az azt megelőző tanévhez képest, értékelte az előző tanévet Bartolf Hedvig, hozzátéve, hogy az ő szubjektív értékelése szerint sem volt rossz év a 2012–2013-as tanév. A főtanfelügyelő negatívumként a pénzhiányt említette, ugyanis kevés finanszírozás érkezett fejlesztésekre. Nagyon sok elkezdett, de be nem fejezett építkezési munkálat van, rendezetlen iskolaépületek, sőt hiányzók is, hiszen például Székelyudvarhelyen feltétlenül kell még egy óvoda – fogalmazott a főtanfelügyelő, abbéli aggodalmának is hangot adva, hogy a már elkezdett építkezések is tönkremennek, annyira le vannak állva az ezeket finanszírozó országos programok.

Az új tanévre vonatkozó prioritásokkal kapcsolatban azt mondta, továbbra is a tanintézetek strukturális fejlesztése az egyik legfontosabb cél, ugyanakkor az iskolai fegyelem javítása és az oktatás minőségének fejlesztése is a prioritási lista élén van.