
Jándi Dávid: Piéta (1927)
Fotó: Bachner András gyűjteménye
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Bordás Beáta művészettörténész, a tárlat kurátora nyitja meg Jándi Dávid (1893–1944) festőművész emlékkiállítását az Erdélyi Művészeti Központ (EMűK) harmadik emeleti kiállítóterében július 18-án, kedden 15 órakor Sepsiszentgyörgyön. Az esemény a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz Tusványos kísérőrendezvényének számít.
2023. július 12., 15:032023. július 12., 15:03
Ezzel az alkotó születésének 130. évfordulójára emlékezik a szervező, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és az EMűK, partnerségben a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézettel. Több szempontból is újdonságnak számít a tárlat, hiszen
Az eddigi mintegy százharminc tárlat ugyanis a második világháború utáni képzőművészeti élet jelentős szereplőit, valamint kortárs fiatal alkotókat mutatott be, régebbi mesterek alkotásai csak a különböző gyűjteményekből (pl. a Böhm- és a Kántor-gyűjtemény, Kovács Ádám vagy a Sapientia Alapítvány gyűjteménye) válogatott anyagokban szerepeltek.
Jándi Dávid: Éneklő család (1930 k.)
Fotó: Dr. Kovács Adám gyűjteménye
Jándi Dávid a Bereg megyei Jándon született Léderer Dávid néven, Nyíregyházán nőtt fel. 1911-től a nagybányai művésztelepen tanult mesterei, Thorma János, Ferenczy Károly és Réti István keze alatt. Művészeti tanulmányait megszakította frontszolgálata, illetve orosz fogsága, de 1915. évi szabadságát is Nagybányán töltötte, 1918-tól pedig újra ott dolgozott.
1926-ban Mattis Teutsch Jánossal és Kmetty Jánossal együtt a Nagybányai Festők Társaságának rendes tagjává választották, 1930-ban pedig többedmagával megalapította a Barabás Miklós Céhet.
Jándi Dávid: Kilátás Nagybányára (1925 k.)
Fotó: Sapientia Alapítvány
A törekvő, robbanó temperamentumú alkotó életművének első szakaszát barokkos, drámai feszültséggel telített kompozíciók, egymásba csavarodó testek, biblikus vagy mitológiai témák feldolgozása jellemzi. 1927-től kezdődően a sűrű tónusból egy letisztultabb látásmód bontakozik ki, míg a ’30-as évekbeli képein nagyfokú stilizáció figyelhető meg. A következő évtizedben stílusa teljesen megváltozik, olajképein elsősorban a szociális megközelítés válik megfigyelhetővé.
A legtöbb mű Volker Bulitta magángyűjteményéből származik, a közgyűjtemények sorából pedig a Nagybányai Művészeti Központ emelkedik ki, ahonnan nyolc munkát kölcsönöztek a szervezők.
Jándi Dávid: Fekvő akt a Kereszthegy előtt (1933)
Fotó: Maros Megyei Múzeum
Külön említést érdemel a kolozsvári Unitárius Püspökség gyűjteményének legértékesebb darabja, Jándi egyik főműve, az 1926-os, nagyméretű Levétel a keresztről. Ugyanakkor egy színezett kerámiaszobrot (Anya gyermekével, 1930) is kiállítanak, amelyen kívül csupán még egy maradt fenn. A kiállításhoz háromnyelvű, igényes katalógus is készült.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!