– hívta fel a figyelmet Magyari-Vass István, az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy aki nem adózik, az általában 20–30 százalékkal olcsóbban dolgozik.

De az sem mindegy, hogy az idegenvezető milyen „szemüvegen” át, milyen szempontok szerint mutatja be az illető várost vagy vidéket az idelátogatóknak. „Mi igyekszünk a reális Erdélyt, Székelyföldet megismertetni, amely nem egy rezervátum, ahogyan azt sok idelátogató hiszi, vagy a távolról jövő idegenvezető bemutatja” – hangsúlyozta a hivatásos idegenvezető, rámutatva arra, hogy

Az pedig másként látja és láttatja mindazt, ami itt van, hiszen lehet, hogy járt néhányszor Erdélyben, és felszínes tapasztalatai alapján mutatja be azt a régiót, vidéket, amelyre a csoport kíváncsi – érvelt Magyari-Vass István.

Ki lehet hivatásos?

Ahhoz, hogy valaki hivatásos idegenvezető lehessen, meg kell szereznie az engedélyt, aminek feltétele egy tanfolyam elvégzése, illetve egy alapfokú nyelvvizsga. Mire hozzájut a helyi idegenvezetői minősítéshez, a költségei meghaladják a 2500 lejt.

De ha ennél többet akar, olyan minősítést, amelyet az egész országban használhat, jóval több tanulást, időt és pénzt kell rááldoznia – magyarázta a Székelyhonnak Magyari-Vass István. Az erdélyi magyar idegenvezetőket tömörítő egyesületnek csak az lehet tagja, aki engedéllyel tevékenykedik és számlaképes, megfelel a pénzügyi elvárásoknak – tette hozzá.

Hol kezdődik a „feketézés”?

Általában tanárok, földrajz szakon végzettek szoktak a nyári hónapokban nem hivatalosan idegenvezetőként dolgozni. Az úgynevezett turisztikai rendőrségnek az lenne a feladata, hogy

A szakember szerint ehhez nem volna szükséges egy újabb rendőrség létrehozására, a jelenlegit kellene bevonni, felkészíteni erre a tevékenységre. Érdeklődésünkre, hogy ha valaki népesebb családját vagy barátait kalauzolja, az idegenvezetésnek minősül-e, Magyari elmondta, az nem, ha viszont rendszeresen feltűnik egy város főterén egy-egy nagyobb csoporttal, már nem állíthatja azt, hogy családtagjainak mutatja be a várost vagy a barátaival sétál.

Az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesületének jelenleg húsz tagja van. Aradtól Nagyváradon át Brassóig, Háromszékig több megyében is dolgoznak, de

marosvásárhelyi tag még nincs. Magyari-Vass István szerint azoknak, akik Erdély különböző egyetemein földrajz vagy turisztikai szakot végeznek, érdemes még egy kis energiaráfordítással, tanulással megszerezniük az idegenvezetői minősítést, mert a piac nagy és mindenki meg tud élni belőle. „Nekem ez a munkám, évente több mint 25–30 csoportot vezetek, és megélek belőle” – fogalmazott.

Megélhetést biztosít

A márciustól októberig tartó időszakban van a legtöbb munkájuk a minősített idegenvezetőknek. A kereslet-kínálat egyelőre spontán alakul, sok a visszatérő, illetve az olyan turistacsoport, amely „hallotta” egy előzőtől, hogy „jó volt” az illetővel sétálni az adott város utcáin, látnivalói között vagy a népszerű vidéken – fejtette ki Magyari-Vass István, hozzátéve, hogy az utóbbi időben egyre többen tartanak igényt munkájukra a téli hónapokban is.

Az engedély nélkül dolgozó idegenvezetők egy része nincs tisztában a vonatkozó szabályozásokkal, ráadásul olyanok is vannak köztük, akik kedvtelésből vállalják csoportok kalauzolását, nem a pénz miatt. Egy Marosvásárhelyen időnként idegenvezetést vállaló nyugalmazott földrajztanár a Székelyhonnak elmondta, soha senki nem kérdezte meg tőle, hogy van-e engedélye.