
Fotó: Gecse Noémi
Románia 42 fő közigazgatási egysége közül Maros megye a 10. helyen áll a fizetések nagyságát tekintve. Továbbá nem szerepelünk a legfontosabb gazdasági fejlesztési pólusok között, viszont térségünkben három fontos központ is található.
2017. május 08., 18:312017. május 08., 18:31
Románia 2007-es európai uniós csatlakozása után a lakosság növekvő hányada döntött úgy, hogy a megnyíló nyugati munkaerőpiacokon próbál elhelyezkedni.
és sokan túlértékelték anyagi lehetőségeiket.
Az országos statisztikai adatok alapján készített tanulmányában a KeysFin rámutatott, hogy 2007-től 2016-ig majdnem megduplázódott a romániai nettó átlagfizetés: 1042 lejről 2047 lejre emelkedett. Csakhogy ehhez hozzá kell számítani az inflációt is, így pedig az életszínvonalban nem is olyan jelentős a növekedés. Emellett az egy főre eső bruttó hazai össztermék növekedése Romániában a negyedik legnagyobb – Lengyelország, Málta és Írország mögött –, de így is jelentősen elmarad az EU-tagországoktól.
Átlagban a legnagyobb fizetéseket a pénzügyi közvetítők és a biztosítók alkalmazottai vihetik haza (4000 lejt), esetükben volt a legnagyobb a növekedés az elmúlt tíz évben, majd következik az IT&telecom (ahol az átlagbérek a 2008-as 2119 lejről 2015-re 3822 lejre emelkedtek), a bányászat (2287 lejről 3454 lejre) és a közműszolgáltatás (2389 lejről 3077 lejre).
A jegyzék „másik oldalán” a mezőgazdaságban, az építkezésben, a HORECA-hálózatban, a kereskedelemben és az egészségügyben dolgozók szerepelnek, ahol az átlagbérek még nem haladták meg a 350 eurót. A legnagyobb fizetéseket (átlagban 2645 lejt) a Bukarest-Ilfov térségben adták, a legalacsonyabbakat Moldvában (1562 lejt).
Az alkalmazottak száma 2020-ra 5,6 millióra nőhet (a 2017-es 4,95 millióról), közülük 4,6 millióan a magánszektorban, a többiek az államiban fognak dolgozni, a nettó átlagbér pedig 2020-ra 130 euróval (590 lejjel) nőhet, az idei 2274 lejről 2864 lejre. A béremelkedésre a fő gazdasági fejlesztési pólusok térségében (Bukarest, Kolozsvár, Nagyszeben, Temesvár, Brassó és Konstanca) van kilátás: a következő három évben is Bukarest-Ilfovban lehet majd a legtöbbet keresni, ahol a nettó átlagfizetés elérheti a 880 eurót (3969 lejt), a legkevesebbet pedig Olténiában, mintegy 542 eurót (2442 lejt).
Az IT Depot cég által a B2B platform segítségével végzett piackutatásból az derült ki, hogy Maros megyében 2015-ben a bruttó átlagbér 2105 lej volt, míg 2016-ban 2168 lej, ez a 3 százalékos növekedés pedig az országban a legnagyobbak közé tartozik, de az elmúlt 12 hónapban 22 százalékkal csökkent a munkakeresők aránya.
A news.ro felmérése szerint 2016 decemberében a nettó átlagjövedelem (az ünnepi és az év végi bónuszokkal együtt) csak a fővárosban (3219 lej, azaz 713 euró), valamint Ilfov (2743 lej, 607 euró), Kolozs (2605 lej, 577 euró), Temes (2512 lej, 556 euró), Szeben (2375 lej, 526 euró) és Brassó (2284 lej, 506 euró) megyékben haladta meg az 500 eurót, a legnagyobb fizetésnövekedést pedig az elmúlt évben Bákó (25%), Tulcea (21%), Krassó-Szörény (19,5%) és Kovászna (19%) megyék teljesítették.
„Nagy lemaradással” következik Konstanca megye (2184 lej, vagyis 483 euró), Iaşi (2183 lej, 483 euró), Argeş (2160 lej, 478 euró), Maros (2156 lej, 477 euró) és Galac (2154 lej, 477 euró).
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
Hó formájában érkezik a csapadék a hegyvidéken, ez alól nem kivétel a Madarasi Hargita sem, ahol havazásba váltott át az eső május 13-án. Ezt a Szentegyházi Meteo Állomás Facebook-oldala jelezte a délben közzétett bejegyzésében.
Hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a könyvkiadásra, és miként tudnak működni a kiadók? Mekkora példányszámban jelennek meg a könyvek, és hogyan alakul a vásárlóerő? Két székelyföldi könyvvásár között erdélyi könyvkiadók vezetőivel beszélgettünk.
Nicușor Dan szerint a jelenleg zajló hibrid hadviselés sem annak a jele, hogy Oroszország békét és stabilitást akarna Európában.
szóljon hozzá!