
A Teleki-kastély és annak múltja szorosan kötődik a faluhoz
Fotó: Gálna Zoltán
Első írásos említésének 700. évfordulóját ünnepelte a hétvégén Gernyeszeg. A Maros megyei település hét évszázados történetében fontos szerepet töltött be az iskola, az egyház, a Teleki-kastély, amelyek közösségformáló és megtartó erejéről is szó esett az ebből az alkalomból tartott történelmi konferencián.
2019. július 21., 20:012019. július 21., 20:01
2019. július 21., 20:042019. július 21., 20:04
Az elmúlt hétszáz év alatt sok mindent kibírt és még mindig létezik Gernyeszeg – hangsúlyozta Novák Csaba Zoltán szenátor a konferencia megnyitóján, ahol nyolc történész adta elő a Gernyeszeg és környéke múltjára vonatkozó kutatásainak eredményét. Az értekezlet előadóit és résztvevőit köszöntötte gróf Teleki Kálmán is, mint házigazda, a kastély tulajdonosa. Mint mondta, Kálmán Attila történésszel egy történelmi konferencia-sorozatot indítottak néhány évvel ezelőtt, amelybe e mostani is illeszkedik.
Kálmán Attila, az előadássorozat szervezője és moderátora arról a dokumentumról beszélt, amelyet 1319-ben kelteztek és amely először említi a Maros-menti település nevét. A meghívott előadók közül öten szorosan kötődnek a faluhoz, annak szülötteként, vagy lakójaként. Helytörténettel foglalkozni nem egyszerű feladat, idő- és energiaigényes, sok türelmet és kitartást kíván – hangsúlyozta, majd átadta a szót az első előadónak, Weisz Szidóniának, aki a Dicsőség, bukás, mindennapok a gernyeszegi uradalomban a 15. században című dolgozatát mutatta be. Arról számolt be, miképpen kapcsolódott össze a falu élete az erdélyi arisztokráciáéval, a Teleki családéval. Építkezésről, peres ügyekről, gazdálkodásról, a kastély történetéről beszélt.
A település múltját tárta fel a konferencia számos előadása
Fotó: Gálna Zoltán
Azt, hogy mennyire fontos egy vidék, egy település egy közösség életében, hosszú távú fennmaradásában az iskola és a tanulás, Diamantstein György történelemtanár hangsúlyozta az erről a témáról tartott előadásában. Rámutatott arra is, hogy az évszázadok során a Teleki család milyen szerepet töltött be a helyi fiatalság nevelésében. Egy korabeli dokumentum szerzője több pontban összegyűjtve figyelmeztet arra, hogy mire figyeljen a fiatal, mik a kötelességei és mik azok, amelyeket el kell kerülnie ahhoz, hogy mindig ésszerű, kiegyensúlyozott életet éljen.
A 6 és 10 éves kor közöttiek számára kötelező volt az iskola, ahol a tanítók délelőtt és délután foglalkoztak a gyerekekkel, írni, olvasni, számolni és vallásra tanították őket.
A Teleki-kastélyban fotó- és képzőművészeti kiállítás is várta az érdeklődőket, a kertben a legkisebbeket pedig interaktív gyermekfoglalkozások. Azok, akik jobban meg akarták ismerni a kastély történetét, vezetett sétákon vettek részt, ahol az építkezéstől kezdve a Teleki család történetéig, a kastélypark sajátosságaiig sok mindennel megismerkedhettek. Nem maradt el a faluhoz közeli domboldalon álló kripta meglátogatása sem, ahol a Teleki család tagjai nyugszanak, kis történelmi leckében részesülhettek azok, akik oda is ellátogattak.
A falu központjában, a kastély előtti téren felállított színpadon népzenei és pop-koncertek szórakoztatták a közönséget,
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!