Hirdetés
Hirdetés

Túlélte a hét évszázadot a gernyeszegi közösség

A Teleki-kastély és annak múltja szorosan kötődik a faluhoz •  Fotó: Gálna Zoltán

A Teleki-kastély és annak múltja szorosan kötődik a faluhoz

Fotó: Gálna Zoltán

Első írásos említésének 700. évfordulóját ünnepelte a hétvégén Gernyeszeg. A Maros megyei település hét évszázados történetében fontos szerepet töltött be az iskola, az egyház, a Teleki-kastély, amelyek közösségformáló és megtartó erejéről is szó esett az ebből az alkalomból tartott történelmi konferencián. 

Antal Erika

2019. július 21., 20:012019. július 21., 20:01

2019. július 21., 20:042019. július 21., 20:04

Az elmúlt hétszáz év alatt sok mindent kibírt és még mindig létezik Gernyeszeg – hangsúlyozta Novák Csaba Zoltán szenátor a konferencia megnyitóján, ahol nyolc történész adta elő a Gernyeszeg és környéke múltjára vonatkozó kutatásainak eredményét. Az értekezlet előadóit és résztvevőit köszöntötte gróf Teleki Kálmán is, mint házigazda, a kastély tulajdonosa. Mint mondta, Kálmán Attila történésszel egy történelmi konferencia-sorozatot indítottak néhány évvel ezelőtt, amelybe e mostani is illeszkedik.

Kálmán Attila, az előadássorozat szervezője és moderátora arról a dokumentumról beszélt, amelyet 1319-ben kelteztek és amely először említi a Maros-menti település nevét. A meghívott előadók közül öten szorosan kötődnek a faluhoz, annak szülötteként, vagy lakójaként. Helytörténettel foglalkozni nem egyszerű feladat, idő- és energiaigényes, sok türelmet és kitartást kíván – hangsúlyozta, majd átadta a szót az első előadónak, Weisz Szidóniának, aki a Dicsőség, bukás, mindennapok a gernyeszegi uradalomban a 15. században című dolgozatát mutatta be. Arról számolt be, miképpen kapcsolódott össze a falu élete az erdélyi arisztokráciáéval, a Teleki családéval. Építkezésről, peres ügyekről, gazdálkodásról, a kastély történetéről beszélt. 

A település múltját tárta fel a konferencia számos előadása •  Fotó: Gálna Zoltán Galéria

A település múltját tárta fel a konferencia számos előadása

Fotó: Gálna Zoltán

Azt, hogy mennyire fontos egy vidék, egy település egy közösség életében, hosszú távú fennmaradásában az iskola és a tanulás, Diamantstein György történelemtanár hangsúlyozta az erről a témáról tartott előadásában. Rámutatott arra is, hogy az évszázadok során a Teleki család milyen szerepet töltött be a helyi fiatalság nevelésében. Egy korabeli dokumentum szerzője több pontban összegyűjtve figyelmeztet arra, hogy mire figyeljen a fiatal, mik a kötelességei és mik azok, amelyeket el kell kerülnie ahhoz, hogy mindig ésszerű, kiegyensúlyozott életet éljen.

Feltehetően már a 17. században volt iskolája a településnek, ahol szeptemberben Szent Mihály napján kezdődött a tanítás és áprilisig, Szent György napjáig tartott.

A 6 és 10 éves kor közöttiek számára kötelező volt az iskola, ahol a tanítók délelőtt és délután foglalkoztak a gyerekekkel, írni, olvasni, számolni és vallásra tanították őket. 

Hirdetés

A Teleki-kastélyban fotó- és képzőművészeti kiállítás is várta az érdeklődőket, a kertben a legkisebbeket pedig interaktív gyermekfoglalkozások. Azok, akik jobban meg akarták ismerni a kastély történetét, vezetett sétákon vettek részt, ahol az építkezéstől kezdve a Teleki család történetéig, a kastélypark sajátosságaiig sok mindennel megismerkedhettek. Nem maradt el a faluhoz közeli domboldalon álló kripta meglátogatása sem, ahol a Teleki család tagjai nyugszanak, kis történelmi leckében részesülhettek azok, akik oda is ellátogattak.

A falu központjában, a kastély előtti téren felállított színpadon népzenei és pop-koncertek szórakoztatták a közönséget,

a közeli parkban Gernyeszeg hét évszázados fennállását egy műemlék-avatóval is megpecsételték.   

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés