
A Teleki-kastély és annak múltja szorosan kötődik a faluhoz
Fotó: Gálna Zoltán
Első írásos említésének 700. évfordulóját ünnepelte a hétvégén Gernyeszeg. A Maros megyei település hét évszázados történetében fontos szerepet töltött be az iskola, az egyház, a Teleki-kastély, amelyek közösségformáló és megtartó erejéről is szó esett az ebből az alkalomból tartott történelmi konferencián.
2019. július 21., 20:012019. július 21., 20:01
2019. július 21., 20:042019. július 21., 20:04
Az elmúlt hétszáz év alatt sok mindent kibírt és még mindig létezik Gernyeszeg – hangsúlyozta Novák Csaba Zoltán szenátor a konferencia megnyitóján, ahol nyolc történész adta elő a Gernyeszeg és környéke múltjára vonatkozó kutatásainak eredményét. Az értekezlet előadóit és résztvevőit köszöntötte gróf Teleki Kálmán is, mint házigazda, a kastély tulajdonosa. Mint mondta, Kálmán Attila történésszel egy történelmi konferencia-sorozatot indítottak néhány évvel ezelőtt, amelybe e mostani is illeszkedik.
Kálmán Attila, az előadássorozat szervezője és moderátora arról a dokumentumról beszélt, amelyet 1319-ben kelteztek és amely először említi a Maros-menti település nevét. A meghívott előadók közül öten szorosan kötődnek a faluhoz, annak szülötteként, vagy lakójaként. Helytörténettel foglalkozni nem egyszerű feladat, idő- és energiaigényes, sok türelmet és kitartást kíván – hangsúlyozta, majd átadta a szót az első előadónak, Weisz Szidóniának, aki a Dicsőség, bukás, mindennapok a gernyeszegi uradalomban a 15. században című dolgozatát mutatta be. Arról számolt be, miképpen kapcsolódott össze a falu élete az erdélyi arisztokráciáéval, a Teleki családéval. Építkezésről, peres ügyekről, gazdálkodásról, a kastély történetéről beszélt.
A település múltját tárta fel a konferencia számos előadása
Fotó: Gálna Zoltán
Azt, hogy mennyire fontos egy vidék, egy település egy közösség életében, hosszú távú fennmaradásában az iskola és a tanulás, Diamantstein György történelemtanár hangsúlyozta az erről a témáról tartott előadásában. Rámutatott arra is, hogy az évszázadok során a Teleki család milyen szerepet töltött be a helyi fiatalság nevelésében. Egy korabeli dokumentum szerzője több pontban összegyűjtve figyelmeztet arra, hogy mire figyeljen a fiatal, mik a kötelességei és mik azok, amelyeket el kell kerülnie ahhoz, hogy mindig ésszerű, kiegyensúlyozott életet éljen.
A 6 és 10 éves kor közöttiek számára kötelező volt az iskola, ahol a tanítók délelőtt és délután foglalkoztak a gyerekekkel, írni, olvasni, számolni és vallásra tanították őket.
A Teleki-kastélyban fotó- és képzőművészeti kiállítás is várta az érdeklődőket, a kertben a legkisebbeket pedig interaktív gyermekfoglalkozások. Azok, akik jobban meg akarták ismerni a kastély történetét, vezetett sétákon vettek részt, ahol az építkezéstől kezdve a Teleki család történetéig, a kastélypark sajátosságaiig sok mindennel megismerkedhettek. Nem maradt el a faluhoz közeli domboldalon álló kripta meglátogatása sem, ahol a Teleki család tagjai nyugszanak, kis történelmi leckében részesülhettek azok, akik oda is ellátogattak.
A falu központjában, a kastély előtti téren felállított színpadon népzenei és pop-koncertek szórakoztatták a közönséget,
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
szóljon hozzá!