Ilse Baekelandt-Luyten, a romániai belga nagykövet felesége saját tapasztalatai miatt akar segíteni a pedagógusoknak
Fotó: Barabás Ákos
Rendhagyó képzésen vehetett részt az elmúlt héten két tucatnyi pedagógus és iskolapszichológus a Zetelaka községi Ivóban, ahol a Belga Oktatási Akadémia három szakértője tartott önképző műhelyeket. Ezúttal nem a kredithajsza, hanem az önfejlesztés és az örömteli tanítás kialakítása volt a cél. A szakemberekkel a hazai és a belga oktatási rendszer közti különbségekről is beszélgettünk.
2017. július 20., 18:002017. július 20., 18:00
Három fő témája volt a képzésnek (a bennünk rejlő gyerek megismerése, az önmagunkról való gondoskodás és önmagunk elfogadása), amelyet három belgiumi oktatási szakértő tartott romániai pedagógusoknak és iskolai tanácsadóknak.
„Amikor ideköltöztem Romániába dolgozni, a gyerekeimet is magammal hoztam, és itteni iskolába írattam be őket. Már az első nap tapasztaltam a különbséget a helyi és a belga oktatási rendszer között” – magyarázta kérdésünkre Charlotte Van den Abeele, a szervező egyesület alapítója. Elmondása szerint azóta
végül tavaly született meg a képzés ötlete. „Belga szakértőket hozunk ide, akik angol nyelvű műhelymunkákon személyre szabott fejlesztéseket nyújtanak a romániai iskolák pedagógusainak” – magyarázta. Az idei huszonegy résztvevőt, közöttük egy Hargita megyei pedagógust, úgy válogatták össze, hogy ők a program után a tanultakat minél szélesebb körben tudják terjeszteni, átadni kollégáiknak.
Fotó: Barabás Ákos
A szervező egyesület tiszteletbeli elnöke, Ilse Baekelandt-Luyten, a romániai belga nagykövet felesége elmondta, gyermekeik az utazásaik során több iskolában tanultak, így esélye volt látni, hogy hol tudják holisztikus módon oktatni őket, és hol összpontosítanak inkább a tudásra. „Láttam a gyerekeimen, hogy miként tudtak alkalmazkodni a különböző oktatási rendszerekben, ezért kezdtem el foglalkozni az iskoláztatás kérdésével, és támogattam az egyesület tevékenységét is” – tette hozzá. Charlotte Van den Abeele szerint
„A gyerekeket túl korán szembesítik a versengéssel. Az iskolában, de azon kívül is nagy nyomás nehezedik rájuk, folyamatosan azt hallják, hogy jobban kell teljesíteniük. Régebb ez Belgiumban is így volt, de mára már megváltozott, hiszen köztudottá vált, hogy ennek a megközelítésnek sok negatív utóhatása is lehet a fiatalokra” – magyarázta. Szerinte Belgiumban is van még ahová fejlődni e tekintetben, ellenben
„Azért kell a holisztikus (a teljességre, az egészre törekvő – szerk. megj.) hozzáállás, mert nemcsak agyból állunk, lelkünk és szellemünk is van, ezeket is kell fejleszteni” – folytatta.
Fotó: Barabás Ákos
„Csak a résztvevő tanárok vallomásaiból ismerjük a romániai rendszert. Tapasztalataink szerint a pedagógusok szeretnének szívből tanítani, de félnek, nincsenek hozzászokva a felszabadultsághoz, hiszen szabályok közé vannak zárva” – véli Katrien Cassiers, a Belga Oktatási Akadémia szakértője. Szerinte nagyon jó hatással van a pedagógusokra, amikor újból felfedezik a tanítás örömét.
„Élvezet és öröm tanárnak, tanítónak lenni, ezt próbáljuk mi átadni. Ha pedagógusként örömteli vagy, és ezt a tanítás alatt is hangsúlyozod, akkor a tanítás élvezet lesz, a gyerekek pedig boldogak lesznek az osztályteremben, és szívesen szívják magukba a tudást” – szögezte le Charlotte Van den Abeele. A szakértők nem elméleti képzést tartottak, hanem
azért, hogy a részvevők önmagukban fedezzék fel az oktatás örömét, majd később jobb kapcsolatot alakíthassanak ki a diákokkal.
Könnyedén legyőzte kihívóját Korodi Attila, Csíkszereda újrázni kívánó polgármestere, aki a csütörtök esti VKT-ülésen 32-3 arányban „lépett túl” Szőke Domokoson.
Egy kutyát megölt, két tehenet pedig halálosan megsebzett a medve egy kobátfalvi portán csütörtökre virradóra. A nagyvad azóta kétszer is visszatért a helyszínre.
Elkezdődött az igazi verseny a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért, mindhárom területi RMDSZ-szervezet jelöltje benyújtotta jelentkezési dokumentációját Csíkszeredában. A június 9-i választásokon indítandó RMDSZ-jelöltről ezután döntenek.
Van még, amit dolgozni az állatvédelmi törvényen – derült ki az Maros megyei állatrendőrség képviselőinek csütörtöki bemutatójából. Ha például egy kutyát bedobnak egy udvarra, az már nem számít közterületnek, ezért az állat sem számít elhagyottnak.
Komoly térnyerésben van a deepfake, különösebb ellenszél nélkül, de amikor kampányról van szó, a politika nem bízza a véletlenre, és közbelépne.
Csütörtökön egy sürgősségi rendelettel 2027-ig meghosszabbította a kormány a babakelengye-programot, amelynek keretében a hátrányos helyzetű fiatal kismamák újszülöttenként egy egyszeri 2000 lejes támogatást kapnak.
Az erdélyi megyékből összesen száztizenegy környezettudatos nevelési program nyert támogatást a szaktárca által meghirdetett pályázat révén. A civil szervezeteknek szóló kezdeményezéssel a környezeti nevelést ösztönzik.
Újszülöttek ellátásához szükséges eszközöket tartalmazó csomagban részesülhetnek azok a kismamák, akik a baróti kórházban hozzák világra a gyermekeiket. Az erdővidéki kisvárosban évente 60-80 kisbaba születik.
Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a Siménfalva községhez tartozó Kobátfalva lakóit csütörtök délután négy óra után, hogy a faluban medve jelenlétét észlelték.
Két Maros megyei személyt, apát és fiát vették őrizetbe szerdán megvesztegetés miatt, miután a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság két rendőre vesztegetés miatt feljelentést tett ellenük.
szóljon hozzá!