
Fotó: Haáz Vince
Nem az üzengetés, hanem a párbeszéd híve – jellemezte munkamódszerét Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter. A budapesti diplomata, aki csütörtökön Marosvásárhelyre látogatott, a magyar–román kapcsolatok, de különösképpen a helyi római katolikus iskola ügye kapcsán fejtette ki nézőpontját.
2018. március 22., 17:322018. március 22., 17:32
2018. március 23., 12:372018. március 23., 12:37
Mint mondta, ő és kormánya továbbra is bízik a román kormánykoalíció vezetőiben, Liviu Dragneában és Călin Popescu-Tăriceanuban, valamint Teodor Meleşcanu külügyminiszterben, akiket komoly, szavatartó embereknek ismert meg. Mindezt annak fényében, hogy
„Ha a politikai szándék megvan, a jogi kérdéseket meg lehet oldani” – vélekedett a magyar külügy vezetője, utalva Liviu Dragnea Orbán Viktornak tett ígéretére, miszerint a balliberális koalíció készen áll megoldani a vásárhelyi felekezeti iskola helyzetét.
Mint ismert, a tanintézmény helyzetének rendezéséhez a magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetését követően, tavaly szeptemberben ígért politikai támogatást Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke. A jogszabályt a parlament megszavazta, azonban hétfőn az Alkotmánybíróság érvénytelenítette.
A párbeszéd eredményessége és a kapcsolatok javulása Szijjártó meglátásában akár a gazdaságfejlesztési program életbe ültetése, a Budapestet Kolozsvárral összekötő gyorsvasút terve vagy az újabb két határátkelő-állomás kilátásba helyezett megnyitása által is lemérhető.
A külgazdasági és külügyi tárca vezetője örömének adott hangot, hogy
és április végéig mind az 501 maros-mezőségi nyertes megkaphatja a pályázott összeget.
A gyorsvasút építése kapcsán Szijjártó elmondta, a kabinet az idei költségvetésből egymilliárd forintot utalt ki a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A két ország közötti átkelőket illetően az eddigi tizenegy állandó mellett működő tíz kisléptékű ideiglenes határátlépő közül év végéig további kettőt állandó nyitva tartásúvá alakítanak. Április 8-án, a magyarországi választások napján, rendkívüli módon valamennyi átkelőt megnyitnak.
Arra az újságírói kérdésre, miszerint a kétoldalú viszony kiengesztelése és javulása ad-e okot arra, hogy hosszas szünet után a két ország ismét közös kormányülést szervezzen, Szijjártó Péter két feltételt jelölt meg. Az első, hogy a Fidesz-KDNP megnyerje az április 8-ai országgyűlési választásokat, a második, hogy minél több konkrétum kerüljön napirendre.
– szögezte le a magyar diplomácia vezetője.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!