Több tevékenységre érvényes az építőipari minimálbér és adókedvezmény

Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

További tevékenységekre terjesztette ki a kormány az építőiparban az év elejétől bevezetett adókedvezményeket. A Dăncilă-kabinet legutóbbi ülésén elfogadta a vonatkozó tervezetet, annak azonban még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben ahhoz, hogy hatályba lépjen.

Bíró Blanka

2019. május 29., 09:122019. május 29., 09:12

A sürgősségi kormányrendelet még négy tevékenységi területtel egészíti ki azoknak a listáját, akik 3000 lejes minimálbért adnak az alkalmazottaiknak, és cserébe adókedvezményekbe részesülnek. Így a cement-, valamit a mész- és gipszgyártásban, a szénkitermelésben, a kitermelt nemfém ásványi anyagokból – homok, kavics, kő, agyag – előállított közbenső termékek gyártása esetén is alkalmazzák az ágazati kötelező 3000 lejes minimálbért, és az ezzel párhuzamosan 50 százalékkal csökkentett fizetés utáni adót. A szabályozás a következő tíz évre vonatkozik.

A kormány ugyanakkor egy másik sürgősségi kormányrendeletet is elfogadott, amelyben pontosítják, hogy

az a munkaadó, aki mégsem adja meg alkalmazottainak a különben kötelező érvényű 3000 lejes ágazati minimálbért, elveszíti az adókedvezményeket, a különbözetre büntető- és késedelmi kamatot számolnak, sőt 300 és 2000 lej közötti bírságra is számíthat.

Elemzők szerint ez valójában csak egy pontosítás, hiszen a munkatörvénykönyv már eleve büntetéseket ír elő azoknak a vállalkozóknak, melyek nem adják meg az általános vagy ágazati minimálbért.

Fekete Mihály sepsiszentgyörgyi építkezési vállalkozó portálunknak elmondta, fennakadás nélkül életbe lépett az új rendszer, az év elejétől adják az emelt ágazati minimálbért, és az adókedvezményeket is megkapják.

A háromszéki vállalkozói szövetségek korábban már javasolták, hogy a pénzügyminisztérium terjessze ki minden kis- és közepes vállalkozóra az építőiparban bevezetett adókedvezményeket, abban az esetben, ha alkalmazottaiknak megadják a havi 3000 lejes bruttó fizetést. A pénzügyminisztérium társadalmi párbeszéd bizottságában egyeztettek is a javaslatról, nem zárkóztak el előle, azt ígérik, hogy kielemzik, milyen hatással lenne az adóbevételekre.

Az egyik kezdeményező, Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke portálunknak elmondta, várható volt, hogy az építkezéshez szorosan kapcsolósó tevékenységekre – mint a cementgyártás – is kiterjesztik a kedvezményeket. Erőteljesen lobbiztak, nagy volt az elégedetlenség, hiszen

nem volt méltányos, hogy az építkezésben a portás havi 3000 lejt keres, míg a kapcsolódó cementgyártásban a szakmunkás ennél kevesebbet

– részletezte a kamara elnöke. Édler András ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a javaslatukat a közeljövőben napirendre tűzi a kormány. „Attól tartok a jelenlegi bizonytalan belpolitikai helyzetben semmi érdemleges dologgal nem foglalkoznak, csak a belső ügyekkel” – szögezte le a gazdasági szakember.