Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:58

Gyenge játékkal maradt alul a Sportklub a DVTK ellen

21:00

Régi magyar nevek a felkapottak mellett

20:22

Megnyomta a második harmadot, igazolta a papírformát a GYHK

19:44

Átgázolt az Újpesten: megállíthatatlanul robog az élen a Brassói Corona

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Székelyudvarhelyen is emlékezetes maradhat az idei adók befizetése

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Több milliárd lejről mondunk le, ha nem élünk az adófelajánlás lehetőségével

Miklós Zoltán szerint nem szabad veszni hagyni ezt a hatalmas összeget

Fotó: Tuchiluș Alex

Noha a székelyföldi megyékben nagyobb az adófelajánlási kedv az országos átlagnál, még nagyok a tartalékok – hívja fel a figyelmet Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus. Arra buzdít, éljünk a minket illető jogokkal, hiszen közeleg a határidő.

Farkas Orsolya

2025. március 27., 16:402025. március 27., 16:40

Évről évre több milliárd lej befizetett adó marad az államkasszában, miközben ezt az összeget a civil szervezeteknek, egyházaknak vagy magánösztöndíjakra is felajánlhatnánk. A témában Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő és Gyenge Ervin, az Erdélyi Innovációs Műhely elnöke tartott sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön.

Fontos tudnivalók

A gazdasági szakpolitikus emlékeztetett: az adófelajánlás nem kerül pénzbe, mindössze néhány percnyi időt kell rászánni magánszemélyeknek a D230-as nyomtatvány, profitadót fizető vállalkozásoknak pedig a D177-es nyomtatvány kitöltésére.

A következő napokban aktualizálják a tájékoztató honlapot, amelyen minden információ megtalálható lesz a folyamatról, továbbá kiválasztható a támogatni kívánt civil vagy egyházi szervezetet is.

A profitadót fizető vállalkozások a D177-es nyomtatvány kitöltésével június 25-ig visszamenőleg is átirányíthatják a fel nem használt szponzoralapjukat civil- és egyházi szervezeteknek.

Fontos tudni, hogy a mikrovállalkozások már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor a profitadót fizető cégeknek továbbra is van lehetőségük év közben is szponzorálni:

adóalapjuk 20 százalékát ajánlhatják fel civil- vagy egyházi szervezeteknek, és ha az éves mérleg zárásakor még marad szponzorálásra használható összeg, akkor azt a 177-es formanyomtatvány kitöltésével átirányíthatják az általuk kiválasztott szervezetnek.

A vállalkozások esetében az átirányítási formanyomtatvány mellé szponzorszerződést is kell készíteni, amely lényegében a támogatás célját tartalmazza. A pénzügyminisztérium pedig ellenőrzi, hogy a pénzt valóban célirányosan költötték-e el, így fontos megbízható, számon kérhető szervezet munkáját segíteni.

Az erdélyi, magyar lakta településeken élők csak 25-35 százaléka él az adófelajánlással

Fotó: Tuchiluș Alex

Élni a lehetősséggel

Korábbi beszámolónkban részletesen írtunk az Erdélyi Innovációs Műhely akciójáról, amely az adóátirányítás jelentőségére, a felajánlók körének radikális korlátozására hívja fel a figyelmet. Petíciójukat minden parlamenti pártnak továbbították, de mindeddig csak az RMDSZ reagált. Gyenge Ervin kiemelte, hogy a pénzügyminisztériumtól és az Országos Adóhatóságtól (ANAF) igényelt adatok jól tükrözik:

az erdélyi megyék az országos átlaghoz képest tudatosabbak, Székelyföldön 2020 és 2023 között fokozatosan növekedtek az adófelajánlások.

A százalékos rangsorban, a 2023-as adóévben Hargita az országos második, Kovászna a negyedik, míg Maros megye az ötödik helyen szerepelt. Az országos átlag 24.95 százalékot tett ki, vagyis a munkavállalók ekkora hányada élt az adóátirányítás lehetőségével.

Fotó: Gecse Noémi

Viszont a felajánlott összegek tekintetében a nagyobb lakossággal rendelkező és gazdaságilag fejlettebb megyék torzítják az országos mutatókat, eszerint

Kovászna megye a 36., Hargita megye a 27., Maros megye pedig a 12. helyen áll az átirányított összegeket figyelembe vevő rangsorban.

Míg például Bukarestben vagy Kolozs és Temes megyében 11–74 millió lejt irányítottak át adójukból a munkavállalók, a székelyföldi megyék összesen 18 millió lejt.

Az elmúlt három évben Kovászna megyei vállalkozások 7,73–7,78 százaléka töltötte ki a D177-es formanyomtatványt, és rendelkezett civilszervezetek, egyházak javára a már befizetett adója egy részéről. Ezzel szemben a többi megyében kevesebben éltek ezzel a lehetőséggel: 2023-ban Hargita megyében például csak 4,92 százalék, Maros megyében 4,97. Tavaly az országos átlag 4,08 százalék volt.

Háromszék