Ne hagyjuk az államnál, ami a miénk, például az adónk 3,5 százalékát
Sportegyesületet is támogathatunk az adónk egy részével. A lényeg, hogy ne hagyjuk az államnál!
Fotó: Gyenge L. Ervin személyes archívuma
Megsüvegelendő kezdeményezéssel rukkolt elő az idén tízéves Erdélyi Innovációs Műhely. Arra ösztökélnek bennünket, magánszemélyeket, hogy adónk 3,5 százalékát ne hagyjuk az államnál, inkább segítsük vele a civil szférát.
Kocsis Károly
2025. március 08., 09:032025. március 08., 09:03
Ön tud arról, hogy személyi jövedelemadója egy részével szabadon rendelkezhet, vagyis felajánlhatja valamely civilszervezetnek? Eleddig támogatott ily módon valamilyen egyesületet, sportklubot, alapítványt? Ha csak az egyik kérdésre is nemleges a válasza, kérjük, ne hagyja abba az olvasást!
Ne hagyja abba, mert az elmúlt napokban az Erdélyi Innovációs Műhely egy vitaindítóval szerette volna felhívni a figyelmet arra, hogy hatalmas társadalmi tartalékból meríthetnénk, amennyiben sikerülne megszólítani az erdélyi magyar polgárokat, éljenek az önrendelkezés egy kiváló formájával, személyi jövedelemadójuk 3,5 százaléka átirányításának lehetőségével a D230-as formanyomtatvány révén. A műhelyt vezető Gyenge L. Ervin úgy véli, az egymást érő közéleti hullámvölgyek idején különösen szükség van közösségeink azon felismerésére, hogy csak akkor tudunk sikeresek lenni, amennyiben élünk a minket illető jogokkal, főként a „hét szűk esztendő” politikai klímájában.
Radikálisan korlátozták a felajánlók körét
Miután adatigényléssel fordultak a Pénzügyminisztériumhoz és az Országos Adó- és Pénzügyi Igazgatósághoz (ANAF), az onnan kapott válaszokból kiderül, akár két-háromszor többen is adakozhattunk volna az elmúlt években. Most is megtehetjük (május 26-ig), de már lényegesen kevesebben, mert 2023 végén a PSD–PNL-kormány egy sürgősségi kormányrendeletben radikálisan korlátozta a felajánlók körét a 2024-es pénzügyi évre vonatkoztatva, és ez még most is érvényben van. Még akkor is, ha erről vajmi keveset lehetett és lehet olvasni.
Nevezetesen arról van szó, hogy – többek között –
Az Erdélyi Innovációs Műhely indítvánnyal élt a Nép Ügyvédjénél, arra kérve, hogy ezt a kormányrendeletet támadja meg az Alkotmánybíróságon, „mivel úgy véljük, igazságtalanul fosztott meg számos társadalmi csoportot az adóátirányítás jogától”, és az RMDSZ-t, valamint a másik két magyar politikai pártot, az EMSZ-t és az MPE-t is arra szólítják fel, „tegyenek meg mindent a visszavonása érdekében.” Úgy tűnik, van is erre fogékonyság a részükről.
Székelyföldi adatok
Adatigényléseikben arra kérték a nevezett intézményeket, hogy arányaiban (százalékban) is adják meg, miként néz ki a 3,5 százalékos felajánlás megyénként. „Sajnos ez nem történt meg, és úgy vélem, ők sem tudják pontosan, hiszen így is a törvényi keretben megszabott határidőn túl, több panasz beadása után adták ki az adatokat, és csak mérőszámokat (hányan), valamint végösszegeket kaptunk” – mondja Gyenge L. Ervin.
Fotó: Erdélyi Innovációs Műhely
Az elmúlt hetekben azon dolgoztak, hogy statisztikai adatokból „rakják össze”, mennyi lehet egy adott megyében a lehetséges adóátirányítók száma. Ezzel még nem készültek el, de annyit már tudunk, hogy – ha csak Székelyföldet vesszük górcső alá – 2023-ban az 53 568 alkalmazottal bíró (a Ziarul Financiar szaklap adatai)
Kovászna megyében az arra jogosultak alig 42 százaléka élt az adóátirányítás jogával, ami 3 409 724 lej támogatást jelentett a civilszervezeteknek.
Hargita megyében a 76 013 alkalmazott ugyancsak 42 százaléka 4 708 052 lejt,
Maros megyében a 146 363 alkalmazott 41 százaléka pedig 10 172 874 lejt irányított át.
Az ország összes alkalmazottjának 34,5 százaléka 381 048 542 lej felett rendelkezett ily módon, ami azt jelenti, hogy
Tegyük hozzá gyorsan, a fenti számokból nem derül ki, hogy például 31 ezer Hargita megyei adóátirányító hány százaléka volt nyugdíjas, illetve munkaviszonyban lévő magánszemély 2023-ban, hiszen az előbbiek jelen állás szerint most kiesnek ebből a körből. Ezt tisztázandó Gyenge L. Ervin újabb adatigényléssel fordult az ANAF-hoz, de választ még nem kapott.
Fotó: Erdélyi Innovációs Műhely
Az Erdélyi Innovációs Műhely azt szeretné elérni, hogy:
minél több emberhez érjen el a formanyomtatvány;
minél inkább tudatosodjon az emberekben, hogy ez a lehetőség önrendelkezésünk egyik jogi pillére;
olyan szervezetnek adjuk oda a pénzünk, amelyet számon is tudunk kérni;
töröljék el a korlátozó kormányrendeletet, hogy a nyugdíjasok és más csoportok, így például a szellemi termék értékesítéséből jövedelemre szert tevők ismét élhessenek ezzel a joggal;
legyen több megfelelő, többnyelvű hivatalos tájékoztató anyag (azt is mérlegelik, hogy ez ügyben eljárást kezdeményezzenek a Diszkrimináció-ellenes Tanácsnál).
Sokan nem is hallottak a lehetőségről
Ugyanakkor mindezt nemcsak szavak szintjén szorgalmazzák, hanem tettekkel is hozzájárulnak. Például
„A megkeresettek mintegy fele életében most látott ilyen formanyomtatványt, és 15–20 százalékuk magyarázat nélkül rá se nézett volna” – összegzi ez irányú tapasztalataikat Gyenge L. Ervin. Szórólapon is felhívták a figyelmet a községben működő tűzoltóegylet, futballcsapat, hokiklub, iskolai egyesület, fúvószenekar támogatásának fontosságára, még a polgármestert is bevonták a hírverésbe.
Csíkjenőfalván minden egyes portát felkerestek a formanyomtatvánnyal
Fotó: Gyenge L. Ervin személyes archívuma
Továbbá hozzákezdtek egy olyan adatbázis összeállításához, amely az ily módon támogatható szervezeteket venné nyilvántartásba. Eddig több mint ezer egyházi és 2020 után alapított civilszervezetet kerestek meg, de az adatlap kitöltésével bárki számára adott a lehetőség, hogy szerepeljen benne. Azt szeretnék elérni, hogy minél több ember tudjon hiteles információkból tájékozódni, és saját mérlegelése alapján választhassa ki, kinek ajánlja fel adója 3,5 százalékát. A magánszemélyek ezt május 26-ig tehetik meg – ne hagyjuk az államnak, ami fölött mi rendelkezhetünk.
Az Erdélyi Innovációs Műhely (EIM) erdélyi egyetemisták egy csoportjának önszerveződő kezdeményezéséből nőtte ki magát tíz évvel ezelőtt, és célkitűzéseként fogalmazta meg a fiatalok tudományos és innovációs törekvéseinek elősegítését Erdélyben. Az ötlet a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két diákja, Gyenge L. Ervin és Kovács Oszkár fejéből pattant ki, amikor éppen egy nemzetközi innovációs verseny magyarországi döntőjére készültek. A hiánypótló kezdeményezést Barabási Albert László hálózatkutató is jó ötletnek tartotta.
Az EIM megalakulásától kezdve arra törekedett, hogy a Kárpát-medencében megjelenő pályázati, ösztöndíj- és versenylehetőségeket közvetítse a kiírók és a diákok között a közösségi média felületein, illetve a pedagógusok segítségével.
Mostani akciójuk mellett másik fontos projektjüket a dr. Csala Dénes Hol vagytok Székely(földi)ek? című munkája által inspirált Erdélyi Magyarok a Nagyvilágban program képezte, amely a nagyvilágban élő erdélyi magyarok és a szülőföld közötti kommunikációt hivatott gördülékenyebbé tenni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Munkahely nélkül? Két székelyföldi megye kullog az álláshirdetési lista végén
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer, vagyis csaknem minden második Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből. A legkevesebb állást többek között Hargita és Kovászna megyében hirdették meg.
Munkahely nélkül? Két székelyföldi megye kullog az álláshirdetési lista végén
Hamarosan hangos vége lesz a szeptemberi kánikulának a riasztás szerint
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Hamarosan hangos vége lesz a szeptemberi kánikulának a riasztás szerint
Idős székelyföldi sofőrt azonosított a rendőrség az autópályás láncbaleset kivizsgálásakor – videóval
Forgalommal szemben vezetve okozott baleset egy idős sofőr az A1-es autópályán Arad és Temesvár között. A rendőrség közlése szerint a hetvenes éveiben járó sofőr Kovászna megyéből származik, noha az első információk még Hargita megyéről szóltak.
Idős székelyföldi sofőrt azonosított a rendőrség az autópályás láncbaleset kivizsgálásakor – videóval
Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá
Mérséklődött a vadkárok száma Hargita megyében, de továbbra is vannak gondok
Majdnem másfélszer kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három éve tartó csökkenés eddig akár a szezonális változásokkal is magyarázható lett volna, de az idei visszaesés akkora, hogy ez inkább a trendet igazolja.
Mérséklődött a vadkárok száma Hargita megyében, de továbbra is vannak gondok
Pánikrohamot kaptak, miután kigyulladt egy lakóház Dédán
Kigyulladt egy lakóház Dédán a Băncii utcában szerda este. Többen pánikrohamot kaptak, mentőegységeket is riasztottak a helyszínre.
Pánikrohamot kaptak, miután kigyulladt egy lakóház Dédán
Mire költik Székelyföldön a sokmilliárdos uniós támogatásokat?
Útjavítás, kórházépítés, csatornahálózat-bővítés, autópályaszakaszok kivitelezése, és még számos kisebb-nagyobb beruházás készült el uniós támogatásból az elmúlt időszakban Romániában. Megnéztük, hogyan teljesítenek a székelyföldi megyék.
Mire költik Székelyföldön a sokmilliárdos uniós támogatásokat?
A kataszteri hivatal már 2021-ben figyelmeztetést kapott az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt (ANCPI) az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről.
Hónapok óta nem kaptak fizetést a CFR teherszállító részlegének alkalmazottai
A Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) mintegy 1550 alkalmazottja hónapok óta nem kapott fizetést, és továbbra sem látszik megoldás a helyzetükre – közölte szerdán a vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV).
Hónapok óta nem kaptak fizetést a CFR teherszállító részlegének alkalmazottai
Elnöki hivatal: Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába
Románia nem küld harcoló alakulatokat az ukrajnai frontra, elsődleges célja saját állampolgárainak védelme – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Elnöki hivatal: Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!