
Sportegyesületet is támogathatunk az adónk egy részével. A lényeg, hogy ne hagyjuk az államnál!
Fotó: Gyenge L. Ervin személyes archívuma
Megsüvegelendő kezdeményezéssel rukkolt elő az idén tízéves Erdélyi Innovációs Műhely. Arra ösztökélnek bennünket, magánszemélyeket, hogy adónk 3,5 százalékát ne hagyjuk az államnál, inkább segítsük vele a civil szférát.
2025. március 08., 09:032025. március 08., 09:03
Ön tud arról, hogy személyi jövedelemadója egy részével szabadon rendelkezhet, vagyis felajánlhatja valamely civilszervezetnek? Eleddig támogatott ily módon valamilyen egyesületet, sportklubot, alapítványt? Ha csak az egyik kérdésre is nemleges a válasza, kérjük, ne hagyja abba az olvasást!
Ne hagyja abba, mert az elmúlt napokban az Erdélyi Innovációs Műhely egy vitaindítóval szerette volna felhívni a figyelmet arra, hogy hatalmas társadalmi tartalékból meríthetnénk, amennyiben sikerülne megszólítani az erdélyi magyar polgárokat, éljenek az önrendelkezés egy kiváló formájával, személyi jövedelemadójuk 3,5 százaléka átirányításának lehetőségével a D230-as formanyomtatvány révén. A műhelyt vezető Gyenge L. Ervin úgy véli, az egymást érő közéleti hullámvölgyek idején különösen szükség van közösségeink azon felismerésére, hogy csak akkor tudunk sikeresek lenni, amennyiben élünk a minket illető jogokkal, főként a „hét szűk esztendő” politikai klímájában.
Miután adatigényléssel fordultak a Pénzügyminisztériumhoz és az Országos Adó- és Pénzügyi Igazgatósághoz (ANAF), az onnan kapott válaszokból kiderül, akár két-háromszor többen is adakozhattunk volna az elmúlt években. Most is megtehetjük (május 26-ig), de már lényegesen kevesebben, mert 2023 végén a PSD–PNL-kormány egy sürgősségi kormányrendeletben radikálisan korlátozta a felajánlók körét a 2024-es pénzügyi évre vonatkoztatva, és ez még most is érvényben van. Még akkor is, ha erről vajmi keveset lehetett és lehet olvasni.
Nevezetesen arról van szó, hogy – többek között –
Az Erdélyi Innovációs Műhely indítvánnyal élt a Nép Ügyvédjénél, arra kérve, hogy ezt a kormányrendeletet támadja meg az Alkotmánybíróságon, „mivel úgy véljük, igazságtalanul fosztott meg számos társadalmi csoportot az adóátirányítás jogától”, és az RMDSZ-t, valamint a másik két magyar politikai pártot, az EMSZ-t és az MPE-t is arra szólítják fel, „tegyenek meg mindent a visszavonása érdekében.” Úgy tűnik, van is erre fogékonyság a részükről.
Adatigényléseikben arra kérték a nevezett intézményeket, hogy arányaiban (százalékban) is adják meg, miként néz ki a 3,5 százalékos felajánlás megyénként. „Sajnos ez nem történt meg, és úgy vélem, ők sem tudják pontosan, hiszen így is a törvényi keretben megszabott határidőn túl, több panasz beadása után adták ki az adatokat, és csak mérőszámokat (hányan), valamint végösszegeket kaptunk” – mondja Gyenge L. Ervin.
Fotó: Erdélyi Innovációs Műhely
Az elmúlt hetekben azon dolgoztak, hogy statisztikai adatokból „rakják össze”, mennyi lehet egy adott megyében a lehetséges adóátirányítók száma. Ezzel még nem készültek el, de annyit már tudunk, hogy – ha csak Székelyföldet vesszük górcső alá – 2023-ban az 53 568 alkalmazottal bíró (a Ziarul Financiar szaklap adatai)
Kovászna megyében az arra jogosultak alig 42 százaléka élt az adóátirányítás jogával, ami 3 409 724 lej támogatást jelentett a civilszervezeteknek.
Hargita megyében a 76 013 alkalmazott ugyancsak 42 százaléka 4 708 052 lejt,
Maros megyében a 146 363 alkalmazott 41 százaléka pedig 10 172 874 lejt irányított át.
Az ország összes alkalmazottjának 34,5 százaléka 381 048 542 lej felett rendelkezett ily módon, ami azt jelenti, hogy
Tegyük hozzá gyorsan, a fenti számokból nem derül ki, hogy például 31 ezer Hargita megyei adóátirányító hány százaléka volt nyugdíjas, illetve munkaviszonyban lévő magánszemély 2023-ban, hiszen az előbbiek jelen állás szerint most kiesnek ebből a körből. Ezt tisztázandó Gyenge L. Ervin újabb adatigényléssel fordult az ANAF-hoz, de választ még nem kapott.
Fotó: Erdélyi Innovációs Műhely
Az Erdélyi Innovációs Műhely azt szeretné elérni, hogy:
minél több emberhez érjen el a formanyomtatvány;
minél inkább tudatosodjon az emberekben, hogy ez a lehetőség önrendelkezésünk egyik jogi pillére;
olyan szervezetnek adjuk oda a pénzünk, amelyet számon is tudunk kérni;
töröljék el a korlátozó kormányrendeletet, hogy a nyugdíjasok és más csoportok, így például a szellemi termék értékesítéséből jövedelemre szert tevők ismét élhessenek ezzel a joggal;
legyen több megfelelő, többnyelvű hivatalos tájékoztató anyag (azt is mérlegelik, hogy ez ügyben eljárást kezdeményezzenek a Diszkrimináció-ellenes Tanácsnál).
Ugyanakkor mindezt nemcsak szavak szintjén szorgalmazzák, hanem tettekkel is hozzájárulnak. Például
„A megkeresettek mintegy fele életében most látott ilyen formanyomtatványt, és 15–20 százalékuk magyarázat nélkül rá se nézett volna” – összegzi ez irányú tapasztalataikat Gyenge L. Ervin. Szórólapon is felhívták a figyelmet a községben működő tűzoltóegylet, futballcsapat, hokiklub, iskolai egyesület, fúvószenekar támogatásának fontosságára, még a polgármestert is bevonták a hírverésbe.
Csíkjenőfalván minden egyes portát felkerestek a formanyomtatvánnyal
Fotó: Gyenge L. Ervin személyes archívuma
Továbbá hozzákezdtek egy olyan adatbázis összeállításához, amely az ily módon támogatható szervezeteket venné nyilvántartásba. Eddig több mint ezer egyházi és 2020 után alapított civilszervezetet kerestek meg, de az adatlap kitöltésével bárki számára adott a lehetőség, hogy szerepeljen benne. Azt szeretnék elérni, hogy minél több ember tudjon hiteles információkból tájékozódni, és saját mérlegelése alapján választhassa ki, kinek ajánlja fel adója 3,5 százalékát. A magánszemélyek ezt május 26-ig tehetik meg – ne hagyjuk az államnak, ami fölött mi rendelkezhetünk.
Az Erdélyi Innovációs Műhely (EIM) erdélyi egyetemisták egy csoportjának önszerveződő kezdeményezéséből nőtte ki magát tíz évvel ezelőtt, és célkitűzéseként fogalmazta meg a fiatalok tudományos és innovációs törekvéseinek elősegítését Erdélyben. Az ötlet a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két diákja, Gyenge L. Ervin és Kovács Oszkár fejéből pattant ki, amikor éppen egy nemzetközi innovációs verseny magyarországi döntőjére készültek. A hiánypótló kezdeményezést Barabási Albert László hálózatkutató is jó ötletnek tartotta.
Az EIM megalakulásától kezdve arra törekedett, hogy a Kárpát-medencében megjelenő pályázati, ösztöndíj- és versenylehetőségeket közvetítse a kiírók és a diákok között a közösségi média felületein, illetve a pedagógusok segítségével.
Mostani akciójuk mellett másik fontos projektjüket a dr. Csala Dénes Hol vagytok Székely(földi)ek? című munkája által inspirált Erdélyi Magyarok a Nagyvilágban program képezte, amely a nagyvilágban élő erdélyi magyarok és a szülőföld közötti kommunikációt hivatott gördülékenyebbé tenni.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése hiányában Alex Florențát javasolja a DIICOT főügyész-helyettesi tisztségére, Marius Voineagot a legfőbb ügyész helyettesi posztjára.
A kéregetés visszaszorítása a célja annak, amikor a koldusok ellen lépnek fel a helyi rendőrök, és a törvény szerint meg is bírságolják őket. Ez eltünteti a kéregetőt a szemünk elől, de valójában nem oldja meg a problémát – csupán arrébb tolja.
Visszavonta a Realitatea Plus műsorszolgáltatási engedélyét az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) – írja az Agerpres.
Idén már huszonhat bejelentett vadkár volt Maros megyében, ahol tavaly 43 medvét lőttek ki. A napokban elkezdődött a medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskaállomány felmérése is – számolt be a környezetvédelmi ügynökség vezetője, Cristina Pui.
Az Egyesült Államokkal való stratégiai együttműködés fontosságát hangsúlyozta, valamint a gazdasági és energetikai kapcsolatok erősödéséről beszélt Orbán Viktor kedden Budapesten, J.D. Vance-szel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Több száz szankció, tucatnyi bevont jogosítvány és számos közlekedési bűncselekmény – ez a mérlege az ünnepi időszak rendőri ellenőrzéseinek Hargita megyében is.
Rendkívüli ülésen hozott döntéseket Gyergyószentmiklós képviselő-testülete két nagyvolumenű beruházás előkészítése kapcsán. A szándék szerint Gyilkostón a közművesítés kap új lendületet, és közel 4800 méternyi út korszerűsítése is közelebb került.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint az Ilie Bolojan vezette kormány minden lehetséges intézkedést meghozott, hogy megvédje a lakosságot az üzemanyagárak emelkedésétől.
Százakat ellenőriztek, több sofőrt ittas vezetésen értek, egyik esetben büntetőeljárás is indult a hétvégi közúti razziák nyomán Maros megyében.
Villanyáram nélkül maradt 844 fogyasztó Borszéken az erős szél miatt – közölte kedden délután a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!