Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:48

Három motoros szivattyúval dolgoznak a parajdi sóbánya környékén a sok eső miatt

14:32

Beszélgetéssel értelmezik a színházi előadást

14:18

Képes volt a minőséget a lélekkel párosítani – Luka Modric elbúcsúzott Madridtól

13:49

Csak június húzhat ki a csapadékból? Már ma jócskán lehűl, és napokig esni fog

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két darabban az autó, de a sofőr túlélte

Megbüntették a Csíkszeredában pártzászlóval furikázó autóst

Börtönbüntetést kaphatnak a szülők, ha nem viszik el pszichológushoz erőszakos gyermeküket

Nicușor Dan nyerte a romániai elnökválasztást

Hazatért Teremtőjéhez az utolsó csíkszentkirályi hadifogoly, Benedek Ferenc

Idén szeretnék elkezdeni a Harvíz óriásberuházását

Gokartpálya épül Csíkszereda nyugati ipari övezetében

Korodi Attila boldog, de azért van egy kérése is

Négyzetméterenként közel kilenc euróért bérel irodákat a csíkszeredai városháza

Meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját a washingtoni zsidó múzeum előtt

Több milliárd lejről mondunk le, ha nem élünk az adófelajánlás lehetőségével

Miklós Zoltán szerint nem szabad veszni hagyni ezt a hatalmas összeget

Fotó: Tuchiluș Alex

Noha a székelyföldi megyékben nagyobb az adófelajánlási kedv az országos átlagnál, még nagyok a tartalékok – hívja fel a figyelmet Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus. Arra buzdít, éljünk a minket illető jogokkal, hiszen közeleg a határidő.

Farkas Orsolya

2025. március 27., 16:402025. március 27., 16:40

Évről évre több milliárd lej befizetett adó marad az államkasszában, miközben ezt az összeget a civil szervezeteknek, egyházaknak vagy magánösztöndíjakra is felajánlhatnánk. A témában Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő és Gyenge Ervin, az Erdélyi Innovációs Műhely elnöke tartott sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön.

Fontos tudnivalók

A gazdasági szakpolitikus emlékeztetett: az adófelajánlás nem kerül pénzbe, mindössze néhány percnyi időt kell rászánni magánszemélyeknek a D230-as nyomtatvány, profitadót fizető vállalkozásoknak pedig a D177-es nyomtatvány kitöltésére.

A következő napokban aktualizálják a tájékoztató honlapot, amelyen minden információ megtalálható lesz a folyamatról, továbbá kiválasztható a támogatni kívánt civil vagy egyházi szervezetet is.

A profitadót fizető vállalkozások a D177-es nyomtatvány kitöltésével június 25-ig visszamenőleg is átirányíthatják a fel nem használt szponzoralapjukat civil- és egyházi szervezeteknek.

Fontos tudni, hogy a mikrovállalkozások már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor a profitadót fizető cégeknek továbbra is van lehetőségük év közben is szponzorálni:

adóalapjuk 20 százalékát ajánlhatják fel civil- vagy egyházi szervezeteknek, és ha az éves mérleg zárásakor még marad szponzorálásra használható összeg, akkor azt a 177-es formanyomtatvány kitöltésével átirányíthatják az általuk kiválasztott szervezetnek.

A vállalkozások esetében az átirányítási formanyomtatvány mellé szponzorszerződést is kell készíteni, amely lényegében a támogatás célját tartalmazza. A pénzügyminisztérium pedig ellenőrzi, hogy a pénzt valóban célirányosan költötték-e el, így fontos megbízható, számon kérhető szervezet munkáját segíteni.

Az erdélyi, magyar lakta településeken élők csak 25-35 százaléka él az adófelajánlással

Fotó: Tuchiluș Alex

Élni a lehetősséggel

Korábbi beszámolónkban részletesen írtunk az Erdélyi Innovációs Műhely akciójáról, amely az adóátirányítás jelentőségére, a felajánlók körének radikális korlátozására hívja fel a figyelmet. Petíciójukat minden parlamenti pártnak továbbították, de mindeddig csak az RMDSZ reagált. Gyenge Ervin kiemelte, hogy a pénzügyminisztériumtól és az Országos Adóhatóságtól (ANAF) igényelt adatok jól tükrözik:

az erdélyi megyék az országos átlaghoz képest tudatosabbak, Székelyföldön 2020 és 2023 között fokozatosan növekedtek az adófelajánlások.

A százalékos rangsorban, a 2023-as adóévben Hargita az országos második, Kovászna a negyedik, míg Maros megye az ötödik helyen szerepelt. Az országos átlag 24.95 százalékot tett ki, vagyis a munkavállalók ekkora hányada élt az adóátirányítás lehetőségével.

Fotó: Gecse Noémi

Viszont a felajánlott összegek tekintetében a nagyobb lakossággal rendelkező és gazdaságilag fejlettebb megyék torzítják az országos mutatókat, eszerint

Kovászna megye a 36., Hargita megye a 27., Maros megye pedig a 12. helyen áll az átirányított összegeket figyelembe vevő rangsorban.

Míg például Bukarestben vagy Kolozs és Temes megyében 11–74 millió lejt irányítottak át adójukból a munkavállalók, a székelyföldi megyék összesen 18 millió lejt.

Az elmúlt három évben Kovászna megyei vállalkozások 7,73–7,78 százaléka töltötte ki a D177-es formanyomtatványt, és rendelkezett civilszervezetek, egyházak javára a már befizetett adója egy részéről. Ezzel szemben a többi megyében kevesebben éltek ezzel a lehetőséggel: 2023-ban Hargita megyében például csak 4,92 százalék, Maros megyében 4,97. Tavaly az országos átlag 4,08 százalék volt.

Háromszék