Titkolózók, leszámolásos reklamációk – a panaszok harmadával van valami gond

Rosszullétről tett panaszt az étterem egyik vendége, és ugyan ételmérgezés nem történt, a szakhatóság a kivizsgálás során koszt talált, és nem megfelelő higiéniai feltételeket állapított az egységben, ezért a problémák megoldását előírva elrendelték a hely bezárását.

A hiányosságokat orvosolták, az újraellenőrzés után kinyithatnak, de valószínűleg megváltoztatják az egység besorolását étteremről gyorsétkezdére, mert az előbbihez szükséges pontszámot nem éri el a szakhatósági értékelésen – mondta el István Róbert.

Fölösleges az aggodalom, a bejelentő kilétét nem fedik fel a bepanaszolt egységnél

Az esetek kisebbik részében, mintegy 30 százalékában azonban már maga a panasz is problémás, kezdett bele a felsorolásba a megyei élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője.

A reklamációnak vannak bizonyos követelményei, például az, hogy a panaszos adja meg nevét és elérhetőségét – például telefonszámát, e-mail-címét –, hogy a szakhatósági választ legyen ahová elküldeni. A panaszok egy része azonban még ennek a feltételnek sem felel meg.

Gyakran az sem egyértelmű, hogy ember írta-e az e-mailt, mert van olyan, amelyről már első olvasatra látszik, hogy fordítóprogrammal készült, és a személyes adatok hiányában nem tudni, hogy azt egy hiányos román nyelvtudással rendelkező panaszos írta-e, vagy csak valami mesterséges intelligenciás levélszemét. De vannak egymondatos bejelentések is, amikben magát a panaszt sem fejtik ki megfelelően – mondta a István Róbert.

A hatósági zöldszámon tett bejelentést csak a bejelentő adatainak a felvétele után rögzítik, ám vannak, akik az igazgatóság titkársági számát hívva tesznek panaszt. Az anonim bejelentések közül is kiemelkedik egy, éppen a napokban kapott reklamáció, amelyben

Azt mondta, büdös volt a számára felszolgált hús, amit megevett ugyan, de panaszt tenne a vendéglőre, viszont annak a nevét nem, csak a települését közölte.

A bejelentőnek nem kell titkolnia kilétét, hiszen azt a szakhatóság nem fedi fel a bepanaszolt egységnél, hangsúlyozta az előbbi esetben tapasztalt egyik problémával kapcsolatban István Róbert.

Volt olyan szállóvendég, aki penészes kifliről reklamált az élelmiszer-biztonsági szakhatóságnál, de a helyszínen kiderült, hogy azért tett valótlan panaszt, mert felháborodott azon, hogy késve szolgálták fel számára az ebédet – elevenített fel egy általa tapasztalt esetet az igazgató.

A szakhatóságnak kötelessége minden panaszt kivizsgálni, de az ilyenek fölösleges többletterhet rónak az intézményre, amely több mint tízfős személyzethiánnyal küzd. Kollégái gyakran már azért is nyomozómunkát kell végezzenek, hogy találjanak egy elérhetőséget a panaszoshoz.

– mondta István Róbert. A valótlan panaszok miatt ugyan a rendőrséghez fordulhatnának, de általában nem teszik meg, nem akarják egy másik intézmény baját is meggyűjteni ezekkel, válaszolta kérdésünkre.

Gyakori, hogy szomszédok jelentgetik egymást

Ha a skála egyik végén a szűkszavú, anonim bejelentők állnak, akkor a másik végén a „technológiaorientált”, mesterséges intelligenciás segítséggel felvértezett reklamálók. Volt már olyan, hogy beérkezett egy panasz az igazgatóságra, majd ugyanazt a bejelentést sorra továbbította az intézménynek a megyei prefektusi hivatal, a megyei tanács, a népegészségügyi igazgatóság, a fogyasztóvédelem és az állatrendőrség is, ugyanis

De gyakori az is, hogy szomszédok jelentgetik egymást, például azzal, hogy az egyik a kutyáját félméteres láncra kötve tartja, de a helyszínen kiderül, hogy ez nem igaz, és a bejelentőt valójában a kutyaugatás zavarja.

Ez mára már elterjedt gyakorlattá vált, amint arról korábban írtunk, a megyei környezetőrséghez beérkező lakossági panaszok hátterében is nagyon gyakran szomszédi viszályok állnak. A megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság esetei közt viszont olyan is volt, amikor

Egyikük bejelentést tett a testvérére arról, hogy az feketén süt eladásra kenyeret, és ezért utóbbit meg is bírságolta a hatóság. Kisvártatva viszont tőle is kaptak egy bejelentést arról, hogy a testvére fülszám nélküli disznókat tart – ez is beigazolódott, így rövid időn belül a testvérpár mindkét tagja borsos bírságot kapott.

Helyben gyakran könnyebben megoldódna

Ha ételmérgezés történik, emberek kerülnek kórházba, az már bűncselekménynek számít, olyankor már az ügyészség végzi el a kivizsgálást, ám az esetek nagy részében ennél sokkal kisebb a probléma, sőt van, amikor valótlan a bejelentés. Ezeket – amelyeknek a hátterében a bosszúvágy és a gyűlölet áll – gyakran panasznak sem lehet nevezni – vélekedett István Róbert.

A kisebb panaszokat illetően elmondta, nem biztos, hogy az a jó megoldás, hogy a panaszos nem jelzi az általa tapasztalt problémát helyben, hanem fogyaszt és elköszön, majd reklamál a szakhatóságnál.

– tanácsolta a megyei élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője.