1849. június 7-én jelent meg Kézdivásárhelyen a Székely Hírmondó első száma, idén június 4-én került ki a nyomdából a Háromszék napilap tízezredik száma – a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesület e két jeles évforduló okán időzítette június 15-re idei, Kárpát-medencei magyar újságírók körében Sepsiszentgyörgyön tartandó konferenciáját, melynek témája

A konferencia első részében Ambrus Attila a Brassói Lap(ok), Sarány István a csíkszeredai Hadi Lap, Váry O. Péter a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó történetét taglalja, Szekeres Attila az 1848–1849-es háromszéki nyomtatványokat ismerteti, míg Galbács Pál A Honvédtől a Magyar Szóig címmel értekezik. A kávészünet után Farcádi Botond Tízezer Háromszék, Molnár Judit A felvidéki magyar sajtó, Máriás Endre A vajdasági magyar sajtó (videó), Dunda György A kárpátaljai magyar sajtó (videó), Csermák Zoltán Béke a szavakban, Szikora József pedig Nemcsak béke, hanem lelki béke is szükséges címmel tart előadást.

Háromszék első lapja

Háromszék első sajtóterméke, a Székely Hírmondó tizenegy nappal az 1849. május 27-én a csíksomlyói ferences nyomdából kikerült, Bíró Sándor szerkesztette Hadi Lap után, 1849. június 7-én látott napvilágot.

Bem ezt a sajtót még 1848 decemberének elején vette magához az 1561-ben alapított debreceni nyomdától, négy nyomdásszal egyetemben.

Időközben az országgyűlési követségből hazatérő Kovács Dániel főbíró is „szerzett” egy nyomdát Tordáról, és mivel ezek fenntartása túl nagy terhet rótt a városi tanácsra, hat évre mindkettőt bérbe adta Csiszér Mózes szűcsmesternek, akinek a Brassóból hozott szedő és nyomólegény fizetését is állnia kellett (volna). Üzembe helyezésükig májusig kellett várni.

Csiszér a Vízaknáról még 1848 októberében elmenekülni kényszerült és

Megjelenését a hetivásár napjára, csütörtökre, valamint vasárnapra időzítette négy A4-es oldalon, a helyi hírek mellett elsősorban a szabadságharc eseményeivel foglalkozott.

Hány száma jelent meg?

A szakirodalomban sokáig az a tézis tartotta magát, hogy a Székely Hírmondónak június 7-e és június 17-e között

A 2000-es évek elején azonban Salamon Ferenc ma Torján élő helytörténész közvetett bizonyítékokat talált arra nézve, hogy június 21-én az ötödik lapszáma is napvilágot látott. Ennek tartalmát ugyanis Réthi Lajos a Nemere című lap 1877. május 9-i számában ismertette, a szabadságharc 18 csatáját megjáró Bitai Bajkó Lajos (1830–1891) hadnagy pedig idézett is belőle naplójában:

Mi történt a nyomdával?

Több száma azonban már minden bizonnyal nem jelenhetett meg, ugyanis Hasford orosz altábornagy csapatai június 25-án megszállták a céhes várost, a nyomda épületét pedig lefoglalták kaszárnyának.

1861-ben Erzsébetvárosban nyitott ügyvédi irodát, 1877. július 9-én hunyt el Segesváron. A Székely Hírmondó újraindítása 147 évet, 1996. március 15-ig váratott magára, a második sorozat nyomtatott verziója 2022. december végén szűnt meg.

Háromszék önvédelmi harcának leverése után Bem tábori nyomdája még sokáig hányódott, árverésen is értékesíteni próbálta a város, de sikertelenül. Jó pár évtized múltán a kézdivásárhelyi református templom északi bástyájából került elő, 1925. augusztus 10-én átszállították a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, onnan pedig néhány éve Kézdivásárhelyre.