
Fotó: Mustármag Közösség
A Mustármag Közösség az elmúlt két évtizedben 153 alkalommal szólította meg a nagyközönséget, főként saját szerzeményű zeneművek előadásával. 2025. november 5-én, szerdán és november 6-án, csütörtökön este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban a MAGNIFICAT rockopera tánckarral kísért előadására és a VÉGIDŐK – Az Élet kapujában című rockopera ősbemutatójára hívja az érdeklődőket.
2025. október 29., 10:002025. október 29., 10:00
A gondolkodó ember a teremtéssel kapcsolatban általában két nagy kérdést tesz fel: Hogyan, mikor kezdődött? Mikor és hogyan lesz vége vagy folytatása? Az első kérdésre a Magnificat, a második kérdésre a Végidők című zenemű keres választ.
A Magnificat a jelenlegi előadásban megújult formában kerül színpadra, kibővített, igényes zenei világgal.
A címet adó „Magnificat” szó, magasztalást, Isten nagy művei fölött való örvendezést jelent. A teremtés lenyűgöz, örvendeztet, tanít, táplál, hálára és Isten dicséretére indít. Minden jóság Tőle ered, minden szépség Hozzá vezet, Szavával hozta létre a láthatatlan „mennyet” és a látható világegyetemet. A létet áthatja az ÉRTELMESSÉG és a SZÉPSÉG, a rend. Az ember pedig a teremtés csomópontja. Benne egyesül az anyag és a szellem.
Fotó: Mustármag Közösség
De megjelenik a gonoszság titka. Éppen a legtökéletesebb teremtmények egyike, elbűvölve saját okosságától, hatalmától, szépségétől önteltté válik. Hátat fordít az élet rendjének, a szeretetnek. Az elutasított szeretet, a gőg, a bűn, elindítja a kínt, a vérontást, a szenvedés évezredeken át hömpölygő lavináját.
A Végidők zeneműben pedig egy háromnemzedékű család személyes- és Isten-kapcsolatukban követjük a „végidők” küzdelmét, majd az élet kapuján való átlépést.
A Végidők cím, társításban Az élet kapujában címmel, azt sugallja, hogy a „vég” egyben kezdet és új lehetőség. Titokzatos a lét kezdete, rejtelmes az univerzum élete, de még sejtelmesebb és tele elevenbe vágó kérdésekkel az én személyes életem vége.
Fotó: Mustármag Közösség
Ez a rövid szó: „vége”, fenyeget. Vége lesz a vakációnak, vége az ifjúkornak, vége egy birodalom történelmének. A bűn elhatalmasodása miatt pedig vége lesz letarolt bolygónkon az életnek. A józan keresztény tanítás szem előtt tartja a végidők gyötrelmeit, de nem a nagy katasztrófára teszi a hangsúlyt, hanem az új teremtésre, a feltámadásra, amikor az egész világegyetem megdicsőül.
Itt kell keresni a boldogság forrását.
A kiindulópont a tiszta, gyermeki kapcsolat a szülőkkel, a természettel. Ebből szakad ki a főszereplő, Anikó, huszonegyedik századi fiatal lány. A sötét korszellem csábítására irány, cél és meder nélküli életmódot választ, majd kihasználva, kifosztva magára marad.
A gátlástalanul hatalmaskodók, a gonoszság képviselői felépítették a gőg, az önzés korszakát, az ösztönbe, anyagba zárt világot. Ez a végidő-élmény, ez a mélység, elvezeti az „új élet” kapujához. Már nem fél sem a hatalmasoktól, sem a jövőtől. Még a haláltól sem. Vértanú lesz.
Anikó szülei is megtapasztalják, hogy a látható világba bezárva nem érnek célba. Felismerik a pénzen szerzett boldogság elégtelenségét, az emberi szeretet végességét. A teremtett világ szép, fenséges, de nem végleges, ezért nem elég, mivel halhatatlan lélekkel születtem, az örökké tartó életet, örömet keresem.
Az egyetlen kiutat a hit mutatja meg. A kiút egy személy: Jézus Krisztus, aki által minden lett, ami van. Ő az ÉLTETŐ és Ő az ELJÖVENDŐ az idők végén.
Az új teremtés, a feltámadás egy új létezési mód ajándéka. Az egész teremtett valóság magára ölti Isten dicsőségét. Jézusban kiteljesedik, célba ér az ember személyisége is, azaz üdvözül.
Ez a halhatatlanság azt jelenti, képes vagyok kapcsolatban lenni az Örökké Élővel, aki maga az Élet, az Igazság és a Szeretet, akinek dicsősége előtt a bűn rendszerei összeomlanak.
„Újjáalkotok mindent.” Jel 21,5
(X – fizetett hirdetés)
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.