
Megosztó elképzelés. A négy érettségitípus közül csak három adna lehetőséget az egyetemi továbbtanulásra
Fotó: Pál Árpád
A középiskolai képzés jellegének megfelelően négy érettségitípus bevezetését tervezi a tanügyminiszter. Az elképzelés szerint az érettségi típusa határozná meg a végzős középiskolások által választható felsőoktatási szakot is. A javaslatról megoszlik az általunk megkérdezett oktatási szakemberek véleménye.
2019. április 02., 11:292019. április 02., 11:29
2019. április 02., 11:302019. április 02., 11:30
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter négy érettségitípus bevezetésére tett javaslatot pénteken, egy, a bukaresti Központi Egyetemi Könyvtárban megtartott konferencián. Az elképzelés értelmében a szakmai képzésre jelentkező diákok a hároméves szakiskolai oktatás után negyedikként elvégezhetnék a négyéves szakközépiskolai képzés utolsó évét, így lehetőséget kapnának az úgynevezett T típusú érettségire. A vizsgán megszerzett diplomával azonban egyetemen nem, csak posztliceális képzésen tanulhatnának tovább. A vokacionális (képzőművészeti, zene, sport) középiskolai szakok végzősei V típusú érettségire jelentkezhetnének, ez esetben román nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, valamint a szakterület-specifikus tantárgyból vizsgáznának, de egy általános, a kreativitást, képességeket és készségeket felmérő vizsgán is részt kellene venniük. A javaslat szerint a reál szakok érettségizői az A1-es típusú érettségin román nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, matematikából és a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáznának, de az ő esetükben is volna egy kreativitást felmérő vizsga. Az A2-es vizsgát a humán szakos végzősöknek szerveznék meg, ezen a társadalom- vagy humántudományi tantárgyakban szerzett tudásukról adnának számot az érettségizők, továbbá ők is részt vennének egy kreativitást felmérő vizsgán. A T típusú érettségi vizsgatantárgyait nem részletezi pontosan az elképzelés, amelyben a románon és az idegen nyelven kívül csupán a „tudományok” címszó szerepel a vonatkozó résznél.
A bemutatott javaslat alapján „lesz átjárhatóság” az érettségitípusok között, vagyis a különböző szakok végzőseinek lehetőségük lesz más típusú, nem az adott képzéshez rendelt érettségin részt venni – tájékoztatta lapunkat az elképzelésre vonatkozó egyik legkomolyabb aggállyal kapcsolatban Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője, aki jelen volt a pénteki konferencián. A javaslatról alapvetően jó véleménnyel voltak az eseményen részt vett szülők, illetve az egyetemi hallgatók képviseletei is, egy fontos elvárásként pedig azt fogalmazták meg a hozzászólásokban, hogy
– számolt be az elhangzottakról a főtanfelügyelő.
Az érettségi módosítására vonatkozó elképzeléssel egyetért Görbe Péter is, de mint mondta, érdemi vitát akkor lehet majd kezdeményezni a témában, amikor a javaslatot részleteiben is kidolgozza a szaktárca. Akkor derül majd ki például az is, hogy a gyakorlatban teljesíthető lesz-e egy végzős diák számára egy másik típusú érettségi, vagyis hogy mennyire lesz átjárhatóság a vizsgatípusok között – véli a főtanfelügyelő.
A változás miatt azonban fölösleges aggódniuk a jelenlegi középiskolásoknak, de még az általános iskolák felső tagozatos diákjainak is, ugyanis véleménye szerint
Fotó: Haáz Vince
A műszaki szakközépiskolák csődjéhez fog vezetni, ha az ott tanuló diákoknak nem adnak majd lehetőséget arra, hogy egyetemen tanuljanak tovább – jelentette ki érdeklődésünkre Szakács-Paál István a szakközépiskolai képzés esetében tervezett T típusú érettségi kapcsán. A székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola igazgatója elmondta,
A posztliceális képzések egyáltalán nem keresettek Romániában, nekik is joguk volna ilyen jellegű oktatást indítani különböző szakokon, de nincs érdeklődés ezek iránt. Ellenben végzős diákjaik 20–25 százaléka egyetemre készül, így csak egy olyan módosítást tart elfogadhatónak, amely a műszaki szakközépiskolák diákjainak is lehetőséget ad arra, hogy olyan érettségitípust válasszanak, amely után egyetemre jelentkezhetnek – hangsúlyozta az iskolaigazgató.
Mint ötlet jó, de kíváncsi arra, hogy mi lesz belőle, véleményezte a miniszteri javaslatot Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Nem veszi már komolyan és nem is foglalkozik az ilyen elképzelésekkel, hiszen már a 2011-es tanügyi törvénnyel bevezetett a szaktárca egy új típusú érettségit, amit a gyakorlatban azóta sem alkalmaznak – mondta érdeklődésünkre a székelyudvarhelyi tanintézet vezetője. Ő egyébként az emelt szintű érettségi bevezetését támogatná, amennyiben azt az egyetemi jelentkezéskor is figyelembe vennék.
Eltörölnék a nulladik tanévet
A tanügyminiszter módosítási javaslata nem csak az érettségire terjed ki: az elképzelés szerint nagycsoporttól kezdődően kötelezővé válna az oktatás, az előkészítő osztályt pedig átneveznék első osztálynak, így az elemi oktatás ötödikben, az általános iskola kilencedikben, a középiskola pedig tizenharmadik osztályban érne véget – tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője azt is elmondta, az intézkedés csak az évfolyamok számozását érintené, a tanterv változatlan maradna, az elképzelés szerint minderre legfőképpen azért volna szükség, hogy megszüntessék az iskolai oktatás nulladiknak nevezett évfolyamát.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
1 hozzászólás