Tárolási problémák és feketepiacról vásárolt állatgyógyászati készítmények

Voltak problémák a felületekkel, a raktározással, a falakkal, tehát a helyiségek nem voltak megfelelők, menetközben megrongálódtak és nem voltak kijavítva. Voltak olyan egységek is – egy-két ilyen eset volt – amelyekben rövid időre felfüggesztettük az aktivitást, ők megértették, kimeszelték, helyrehozták, amit kellett, és ment tovább az élet. Találtunk lejárt szavatosságú élelmiszereket is, nem nagy mennyiségben, de a sok kicsi sajnos a végén összegyűl. Még most sem értem, miért nem figyelnek fel erre a vendéglátóhelyeken, pedig elől vannak a hűtőben ezek az élelmiszerek.

De egészében véve Hargita megyében nincsenek súlyos problémák, nem voltak például ételmérgezések” – foglalta össze az idei tapasztalatokat István Róbert.

A megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság vezetője kérdésünkre válaszolva elmondta, a felsorolt problémák ellenére

A megye üdülőtelepülésein – Tusnádfürdőn, Parajdon, Borszéken, Gyilkostón – ehhez hozzájárul az is, hogy már a turisták is szűrik a nem megfelelő minőséget kínáló egységeket, és az internet révén ez működik is.

Olyan gyógyszereket találnak náluk, amelyekhez nem is szabadna hozzájussanak

Az állattartás terén tapasztalt törvénytelenségeket illetően a megyei szakhatóság vezetője elmondta, gondot jelent továbbra is számukra az állatgyógyászati készítmények engedély nélküli használata, tehát az, hogy

„Még mindig fennáll a probléma, hogy a kisgazdák egy része interneten vagy más úton – mert létezik ez a fekete-gyógyszerpiac – megveszik ezeket a készítményeket. Nálunk nem annyira elterjedt, mint a nagyvárosok körül, ahol nagy lerakatok vannak. De sajnos nálunk is megtörténik, még napjainkban is, hogy állatorvos bemegy az istállóba, és az ablakban ott találja a feketepiacról vásárolt gyógyszert. Például parazitaellenes gyógyszert, amitől – ugye olvastuk –, hogy emberek haltak meg. Tehát olyan gyógyszereket találnak náluk, amelyekhez a gazda nem is szabadna hozzájusson” – vázolta a problémát István Róbert.

A szakhatóság egyébként amiatt is szankciókat alkalmazott, hogy egyes farmokon az állatgyógyászati készítmények használatát naplózó regiszterek nem voltak naprakészek, amelyekből ki kellene derüljön, hogy milyen gyógyszereket kaptak az állatok, és hogy

Helyi termékek: kifejlődött egy jó hálózat a megyében

Ami az állati eredetű termékek feldolgozását és az ilyen jellegű termékek forgalmazását illeti, István Róbert kérdésünkre válaszolva elmondta, e téren nincs gond Hargita megyében.

„Hál’ istennek nálunk jól fejlődik ez a terület, én úgy látom, hogy jól felvettük a versenyt a többi megyékkel. Jók a kis tejfeldolgozóink, a gasztropontok, kis húsfeldolgozók, a vásárok pedig megadják a lehetőséget, most már a panzióknak és a vendéglátóiparnak is, hogy minőségi termékekhez jussanak hozzá” – fogalmazott az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője.

Kifejlődött egy jó hálózat a megyében, tudnak egymásról a termelők és a vásárlók, a vendéglátóiparban pedig a turisták preferenciái alapján be tudják szerezni a jó minőségű alapanyagból készült jó minőségű helyi termékeket – fűzte hozzá a szakhatóság megyei igazgatója.

A problémákról számokban

A megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság nemrég készítette el az első félévre vonatkozó jelentését, amely adatokat is tartalmaz az intézmény vezetője által ismertetett problémákról. Ebből egyebek között kiderül, hogy az említett időszakban engedélyezés, bejegyzés, jóváhagyás céljából ellenőrzött 180 kiskereskedelmi egység között legnagyobb számban vendáglátóhelyek voltak. Második helyen az élelmiszerboltok állnak. Hasonló célból 19 közvetlen értékesítőt ellenőriztek az első félévben, és 18-at a másodikban – ezek között tejautomaták is voltak, valamint méztermelők és tojást forgalmazók is. 15 nyári tábornak is engedélyezte a működését az első félév végéig a szakhatóság.

A laborvizsgálatokat illetően a jelentés kitér arra, hogy az igazgatóság 604 tesztet végzett el az első félévben, és számos mintát a mikrobiológiai és parazitológiai laboratóriumban is megvizsgáltak, és a mintákban több esetben is kórokozókat (Salmonella spp., Trichinella spp.) találtak. Élelmiszerkémiai laborvizsgálatnak is számtalan mintát vetettek alá, továbbá mindkét laborban vizsgáltak olyan mintákat is, amelyeket az élelmiszeripari cégek az önellenőrzési programok keretében gyűjtöttek be.

Az első negyedévben hét baromfitenyésztő telepet ellenőrzött a szakhatóság, egy egységre 2400 lejes bírságot szabtak ki, mert a Salmonella kimutatására irányuló önellenőrzési programra vonatkozó előírásokat nem tartották be. Öt ellenőrzést végeztek szarvasmarhafarmokon, és három esetben pénzbírságot szabtak ki, egyenként 2400 lej értékben, a nem megfelelő biobiztonsági feltételek és a hiányosan kialakított öltözőszűrő miatt.

A második negyedévben végzett ellenőrzések során már nem volt szükség bírságolásra sem a baromfitelepeken, sem a szarvasmarhafarmokon – derül ki a jelentésből.

Egy állatgyógyszertár 1000 lejes bírságot kapott az első negyedévben, mert vény nélkül adtak ki állatgyógyászati termékeket.

Öt állatorvosi rendelőben is ellenőrzéseket végezett a szakhatóság, amelyek során két figyelmeztetést és két bírságot róttak ki (összesen 4800 lej értékben), mert nem megfelelően vezették a regisztereket, nem ellenőrizték az állatgyógyászati készítmények tárolására szolgáló helyiségek mikroklímáját, valamint a kábító és pszichotróp anyagok kezeléséért felelős személyzet kijelölésének a hiánya miatt.

A megyei szakhatóság összesen 239 ellenőrzést végezett kisgazdaságokban az első negyedévben, és összesen 17 alkalommal bírságoltak, 47 700 lej értékben.

A második negyedévben 194 ellenőrzést végeztek, és összesen 46 alkalommal bírságoltak, 56 000 lej értékben. A szankciók leggyakoribb okai közé ezúttal bekerült az, hogy a lovakat a gazdáik nem vitték el lépfene elleni oltásra, illetve vérvételre, valamint a bárányok állategészségügyi dokumentumok hiányában történő adásvétele is.

Az állati eredetű élelmiszerek biztonságára vonatkozó ellenőrzések során 96 szabálytalanságot találtak az szakhatóság munkatársai, ezek miatt 125 esetben bírságoltak, összesen 578 800 lejre, egy esetben pedig a tevékenység felfüggesztéséről döntöttek. 43 esetben csak figyelmeztetést alkalmaztak.

A nem állati eredetű élelmiszerek ellenőrzése során 9 kihágást észleltek, amelyek miatt 27 bírságot szabtak ki, összesen 68 800 lej értékben, 2 esetben pedig csak figyelmeztetést kaptak a szabálytalanságon ért egységek.