
Fotó: Pinti Attila
Három éve még több száz Hargita megyei gazdától vonták meg a támogatásokat, mert „tűzzel kaszáltak”, de azóta javult a helyzet. Tavalyhoz képest idén csökkent a tarlóégetések száma, ám még korai lenne a hatósági szigor elrettentő hatásának örülni.
2025. április 10., 10:092025. április 10., 10:09
Több tarlóégetés ügyében is kivizsgálást indított idén a Hargita Megyei Környezetőrség, sőt, voltak olyan esetek is, amelyekben bűnvádi feljelentést tettek, de összességében idén tavasszal jobb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt – tudtuk meg Balla Izabellától. A hatóság megyei vezetője szerint azonban korántsem biztos, hogy a korábbi évek hatósági szankciói miatt ritkábbak a tarlóégetések idén.
Fotó: Veres Nándor
„Korábban érkeztek bejelentéseket tarlótüzekről, aztán jött az esős idő, most pedig a hó”, sorolta Balla Izabella az okokat, amelyek feltételezése szerint idén hozzájárultak a helyzet javulásához, hozzáfűzve, reméli, minden kizöldül, mire jobbra fordul az időjárás. Az is elmondta azonban, hogy úgy látja, nem csak idén kevesebb a tarlótűz, hanem évről-évre csökken az ilyen esetek száma az utóbbi időszakban, és más megyékhez képest is kevesebb az ilyen jellegű tűzesetek száma Hargita megyében.
és voltak ugyan hibás koordináták is, amelyek alapján nem találták meg az égő földterületet, de volt két olyan eset is, amelyek bűnvádi feljelentést eredményeztek.
Fotó: Veres Nándor
Ezekben az ügyekben azért tett bűnvádi feljelentést a megyei környezetőrség, mert a tarlótűz Natura2000 természetvédelmi területekben tett kárt.
amelyet egyébként tavaly is felgyújtottak – tájékoztatott Balla Izabella.
A megyei környezetőrség vezetője emlékeztetett, 2022-ben szigorították meg drasztikusan a környezetvédelmi törvényt, amely értelmében semmilyen körülmények között nem lehet felégetni a földeket. Korábban bizonyos körülmények között a tűzoltóság és a környezetvédelmi ügynökség jóváhagyásával meg lehetett gyújtani a száraz növényzetet.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha gyors módszernek tűnhet a területek tűzzel történő megtisztítása, a következményei pusztítóak lehetnek, hívja fel a figyelmet a megyei környezetőrség:
Tönkremegy a talaj – az égetés elpusztítja a hasznos mikroorganizmusokat, csökkentve a talaj termékenységét;
Szennyezi a levegőt – a mérgező füst károsítja az egészséget és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz;
Az ellenőrizetlen tüzek veszélyesek – egyetlen szikra tönkreteheti a termést, az erdőket vagy akár lakóházakat is;
Megsemmisíti a természetes élőhelyeket – a tűz miatt ritka és védett fajok veszíthetik el élőhelyüket, veszélyeztetve az ökológiai egyensúlyt;
Súlyos bírságot von maga után – a „tűzzel kaszálók” nagy pénzbírságot kaphatnak, védett területen történő égetés esetén pedig büntetőeljárás indulhat ellenük.
Fotó: Pinti Attila
Ha olyan területet gyújtanak meg, amelyre a tulajdonos mezőgazdasági támogatásokat igényelt, akkor a borsos pénzbírság mellett az az évi támogatást is elveszíti a „tűzzel kaszáló” gazda. 2022-ben március végére már több mint száz ilyen gazdát azonosítottak a megyében, majd a „szezon” végére ez a szám kétszáz fölé nőtt.
Idén közel sem olyan rossz a helyzet, de kapott már tarlótüzekről szóló értesítéseket a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) is.
– közölte Haschi András, a megyei APIA vezetője, kérdésünkre azt is megerősítve, hogy biztosan lesznek idén is olyan gazdák, akik elveszítik a támogatást.
Fotó: Pinti Attila
A tarlótüzek jelentette veszélyek miatt múlt hónapban a megyei prefektusi hivatal is kiadott egy közleményt, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt telet jellemző talajszárazság és az erős szél miatt az ilyen helyzetek különösen veszélyessé válhatnak, különösen, ha a tűz által érintett területek közelében lakóépületek vannak. Arra is kitértek, hogy a március első felében észlelt tarlótüzek gyorsan kiterjedté váltak, és kemény erőfeszítésekre volt szükség a hivatásos és önkéntes tűzoltók részéről, hogy meg tudják fékezni a lángok terjedését.
A száraz növényzet égetése szigorúan tilos, ahogyan a nyílt tűz használata is tűzveszélyes területeken, különösen szeles és száraz időben – foglalta össze a legfontosabb tudnivalót közleményében a megyei kormányhivatal, felhívva a megye lakosságának figyelmét arra, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák idején is tartsák be az avar égetésére vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A szántóföldek, az avar, tőzeg, nád vagy lágyszárú növényzet égetését tiltó törvény be nem tartása miatt a természetes személyek 7500-tól 15 ezer lejig, jogi személyek pedig 50 ezertől 100 ezer lejig terjedő pénzbírsággal büntethetők.
Változatos programkínálattal várja a közönséget a gyergyóalfalvi Petőfi Művelődési Központ a következő hetekben.
Gyergyószentmiklós önkormányzata értesíti a város mezőgazdasági földtulajdonosait, hogy január 15-én, 9 órától közgyűlést tartanak a képviselő-testület üléstermében. Bizottsági tagokat választanak.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy Romániában létezik egy olyan réteg, amelyik a szabályokat tudatosan kijátszva nem fizet helyi adót, miközben a többség becsületesen eleget tesz kötelezettségeinek.
Az adóemelés, közlekedés és parkolás mellett többek között a tervezett Drakula Park, az okoskukák, és a Harvíz Rt. óriáspályázata kerültek terítékre témaként a csíkszeredai városvezetés által megszervezett szerdai sajtóbeszélgetésen.
A fiatalokat érintő kérdésekről tartanak előadásokat és panelbeszélgetéseket szakemberek január 20-án, a Szakszervezetek Művelődési Házában. A rendezvény érdemi válaszokkal szolgál a fiatalok dilemmáira.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Három Temes megyei rendőr megsérült szerda reggel a lugosi rendőrség egyik melléképületében történt robbanásban, ahol az erkölcsi bizonyítványokat kiállító iroda működik.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Két román állampolgár is szerepel Európa legkeresettebb bűnözőinek listáján. Egyikük a mezőméhesi nőgyilkosság feltételezett elkövetője – szúrta ki a Digi24 hírportál.
A helyi és a központi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezet indoklása szerint az intézkedéscsomag alkalmazásával 2026-ban 3,367 milliárd lejjel csökkennek a költségvetési kiadások.
szóljon hozzá!