Fotó: Pinti Attila
Három éve még több száz Hargita megyei gazdától vonták meg a támogatásokat, mert „tűzzel kaszáltak”, de azóta javult a helyzet. Tavalyhoz képest idén csökkent a tarlóégetések száma, ám még korai lenne a hatósági szigor elrettentő hatásának örülni.
2025. április 10., 10:092025. április 10., 10:09
Több tarlóégetés ügyében is kivizsgálást indított idén a Hargita Megyei Környezetőrség, sőt, voltak olyan esetek is, amelyekben bűnvádi feljelentést tettek, de összességében idén tavasszal jobb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt – tudtuk meg Balla Izabellától. A hatóság megyei vezetője szerint azonban korántsem biztos, hogy a korábbi évek hatósági szankciói miatt ritkábbak a tarlóégetések idén.
Fotó: Veres Nándor
„Korábban érkeztek bejelentéseket tarlótüzekről, aztán jött az esős idő, most pedig a hó”, sorolta Balla Izabella az okokat, amelyek feltételezése szerint idén hozzájárultak a helyzet javulásához, hozzáfűzve, reméli, minden kizöldül, mire jobbra fordul az időjárás. Az is elmondta azonban, hogy úgy látja, nem csak idén kevesebb a tarlótűz, hanem évről-évre csökken az ilyen esetek száma az utóbbi időszakban, és más megyékhez képest is kevesebb az ilyen jellegű tűzesetek száma Hargita megyében.
és voltak ugyan hibás koordináták is, amelyek alapján nem találták meg az égő földterületet, de volt két olyan eset is, amelyek bűnvádi feljelentést eredményeztek.
Fotó: Veres Nándor
Ezekben az ügyekben azért tett bűnvádi feljelentést a megyei környezetőrség, mert a tarlótűz Natura2000 természetvédelmi területekben tett kárt.
amelyet egyébként tavaly is felgyújtottak – tájékoztatott Balla Izabella.
A megyei környezetőrség vezetője emlékeztetett, 2022-ben szigorították meg drasztikusan a környezetvédelmi törvényt, amely értelmében semmilyen körülmények között nem lehet felégetni a földeket. Korábban bizonyos körülmények között a tűzoltóság és a környezetvédelmi ügynökség jóváhagyásával meg lehetett gyújtani a száraz növényzetet.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha gyors módszernek tűnhet a területek tűzzel történő megtisztítása, a következményei pusztítóak lehetnek, hívja fel a figyelmet a megyei környezetőrség:
Tönkremegy a talaj – az égetés elpusztítja a hasznos mikroorganizmusokat, csökkentve a talaj termékenységét;
Szennyezi a levegőt – a mérgező füst károsítja az egészséget és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz;
Az ellenőrizetlen tüzek veszélyesek – egyetlen szikra tönkreteheti a termést, az erdőket vagy akár lakóházakat is;
Megsemmisíti a természetes élőhelyeket – a tűz miatt ritka és védett fajok veszíthetik el élőhelyüket, veszélyeztetve az ökológiai egyensúlyt;
Súlyos bírságot von maga után – a „tűzzel kaszálók” nagy pénzbírságot kaphatnak, védett területen történő égetés esetén pedig büntetőeljárás indulhat ellenük.
Fotó: Pinti Attila
Ha olyan területet gyújtanak meg, amelyre a tulajdonos mezőgazdasági támogatásokat igényelt, akkor a borsos pénzbírság mellett az az évi támogatást is elveszíti a „tűzzel kaszáló” gazda. 2022-ben március végére már több mint száz ilyen gazdát azonosítottak a megyében, majd a „szezon” végére ez a szám kétszáz fölé nőtt.
Idén közel sem olyan rossz a helyzet, de kapott már tarlótüzekről szóló értesítéseket a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) is.
– közölte Haschi András, a megyei APIA vezetője, kérdésünkre azt is megerősítve, hogy biztosan lesznek idén is olyan gazdák, akik elveszítik a támogatást.
Fotó: Pinti Attila
A tarlótüzek jelentette veszélyek miatt múlt hónapban a megyei prefektusi hivatal is kiadott egy közleményt, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt telet jellemző talajszárazság és az erős szél miatt az ilyen helyzetek különösen veszélyessé válhatnak, különösen, ha a tűz által érintett területek közelében lakóépületek vannak. Arra is kitértek, hogy a március első felében észlelt tarlótüzek gyorsan kiterjedté váltak, és kemény erőfeszítésekre volt szükség a hivatásos és önkéntes tűzoltók részéről, hogy meg tudják fékezni a lángok terjedését.
A száraz növényzet égetése szigorúan tilos, ahogyan a nyílt tűz használata is tűzveszélyes területeken, különösen szeles és száraz időben – foglalta össze a legfontosabb tudnivalót közleményében a megyei kormányhivatal, felhívva a megye lakosságának figyelmét arra, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák idején is tartsák be az avar égetésére vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A szántóföldek, az avar, tőzeg, nád vagy lágyszárú növényzet égetését tiltó törvény be nem tartása miatt a természetes személyek 7500-tól 15 ezer lejig, jogi személyek pedig 50 ezertől 100 ezer lejig terjedő pénzbírsággal büntethetők.
Ellenőrzéseket végez húsvét apropóján a fogyasztóvédelem. A boltok mellett turisztikai egységekre is kiterjednek az ellenőrzések. Hargita megyében nagyjából rend van szakhatósági szempontból – tudtuk meg a fogyasztóvédelem megyei vezetőjétől.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Légköri instabilitásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, Körösvidékre, Máramarosra, Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Nemcsak a múlt héthez képest, hanem úgy általában véve különösen meleg volt tegnap. Az országban több helyen 30 fok feletti értéket mértek, és hajszál híján Székelyföldön is elértük a 30-at.
Több lakásbetörés és lopás gyanúsítottjait azonosította a rendőrség Maros megyében: a hatóságok szerint az elkövetők nemcsak belföldön, hanem külföldön is követhettek el bűncselekményeket. A gyanúsítottakat őrizetbe vették.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.
Elutasította csütörtökön a bukaresti ítélőtábla a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keresetét, amelyet a Nicușor Dan független elnökjelölt melletti kampányolást megtiltó BEC-döntés ellen nyújtott be az alakulat.
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
Cáfolta csütörtökön a jászvásári Sf. Spiridon-kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.
szóljon hozzá!