
Fotó: Teutsch Tamás
Vasárnap parlamenti választások. Székelyföld számára a legfőbb kérdés, hogy a magyar képviseletnek mekkora súlya lesz a bukaresti döntéshozatalban, és lesz-e ereje kormányra jutni. A választások tétjéről Tánczos Barnát, az RMDSZ Hargita megyei szenátorjelöltjét kérdeztük.
2024. november 26., 12:402024. november 26., 12:40
– A kampány utolsó napjaiban vagyunk, az elmúlt hetekben bejárta Csíkszéket. Mit mondanak az emberek, mit tapasztalt?
– Nem csak a kampányban jártam be Csíkszéket, hiszen az elmúlt négy év is arról szólt, hogy kormányon és ellenzékben is a helyi önkormányzatokkal együttműködve igyekeztünk a legjobb megoldásokat megtalálni az itt élők problémáira. Olyan programokat indítottunk el, amelyekkel a településeink fejlesztését szolgáltuk, akár az iskolák felújításáról, sportlétesítmények építéséről, az erdők újratelepítéséről, a víz- és csatornahálózatok építéséről, a betétdíjas rendszerről vagy a medvekérdésről beszélünk, amelyben csak mi mondtuk, hogy fontosabb az emberi élet, mint a medve. Jobb életkörülményeket teremteni a székelyföldi emberek számára: ez a célja a bukaresti képviseletnek, ez az, amit más nem vállal fel, ha mi nem vagyunk ott a döntéshozatalban.
Fotó: Teutsch Tamás
Az elmúlt hetekben minden településen több tucatnyi házba tudtunk bekopogtatni az RMDSZ-es csapattal. Beszéltünk a problémákról és az elvárásokról is. Én azt tapasztalom, hogy az a jó eredmény, amit tavasszal a helyhatósági és az európarlamenti választásokon fel tudtunk mutatni, bizakodást hozott a közösségbe.
De azt is látják, hogy ma az állam nem segít, hanem szekál, megnehezíti a gazdák, a vállalkozók, az egészségügyi ellátásra szorulók, a diákok dolgát. Nő az állam, a bürokrácia és a kiszámíthatatlanság – közben csökken a polgárok iránti tisztelet és a lakosság száma. Ezen kell változtatnunk, és ehhez ott kell lennünk, a döntéshozatalban, és lehetőleg a kormányban is, hogy a rossz döntések helyett a józan ész programját tudjuk megvalósítani.
– Mit jelent a józan ész programja, miért fontos Székelyföldnek, hogy az RMDSZ kormányra kerüljön?
– Mi kiszámíthatóságot és biztonságot szeretnénk az állampolgároknak. Az RMDSZ eddig is kiállt a helyi kisvállalkozások, kistérségek, családok mellett, ezek az elemek azonban hiányoznak a többi párt kormányprogramjából. Ezért mondjuk, hogy
És világosan láthattuk az elmúlt 35 évben is, hogy az RMDSZ-en kívül nincs más politikai erő, amely Erdély jövőjét tűzné zászlajára, az erdélyi önkormányzatok, települések fejlesztését.
Fotó: Teutsch Tamás
Az utóbbi négy-öt évben megerősödtek a magyarellenes erők Romániában, ami óriási veszély a közösségünkre nézve. Ha nem vagyunk ott a döntéshozatalban, senki nem védi meg az erdélyi magyarokat. Csak mi tudjuk megvédeni anyanyelvünket, nemzeti szimbólumainkat, közösségi javainkat.
Ehhez most a legfontosabb feladat, hogy részt vegyünk a szavazáson és megmutassuk, hogy a sorsukról nem dönthetnek mások, nélkülük.
– Magas részvételt jósolnak, ez hogyan befolyásolhatja a választások kimenetelét magyar vonatkozásban?
– Az elmúlt 35 évben az erdélyi magyarok megtanulták, hogy az egyetlen esélyünk arra, hogy bele tudjunk szólni az ország nagyügyeibe, az, hogyha van egy erős magyar közösség, és ez az erős közösség tudatos is. Tudja, hogy ezt a csatát csak úgy lehet megnyerni, hogyha mi ott vagyunk a parlamentben, erdélyi magyar képviselet van a román parlamentben, jobb esetben kormányon van az erdélyi magyarok képviselete.
Fotó: Teutsch Tamás
A magas részvételre egyetlen válaszunk lehet: mi még jobban megmozdulunk, és erőt mutatunk. Mert
Ehhez kell az erős magyar képviselet, és ezért kell december 1-jén megmutassuk, hogy velünk számolni kell!
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.