Hetek óta határozza meg az iskola mindennapjait az igazgató és a tantestület, valamint a szülők közti konfliktus
Fotó: Pinti Attila
Tovább bonyolódik a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium ballagási időpontja körüli hercehurca. Ezúttal a patinás oktatási intézmény kéttucatnyi tanára fogalmazott meg egy ötpontos állásfoglalást az iskolában zajló, a ballagási ünnepség dátuma következtében kialakult konfliktusos helyzetről.
2023. február 17., 14:302023. február 17., 14:30
2023. február 17., 14:492023. február 17., 14:49
Habár egy oktatási intézmény belső ügyeként indult – és könnyen lehetett volna az iskola falai között rendezni –, a Székelyhon mégis azért foglalkozik kiemelten a ballagási ünnepség körüli, immár hetek óta tartó konfliktussal, mert
Nem akarta karba tett kézzel nézni, ezért jelentésben fogalmazta meg kifogásait a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatójának, Varga Lászlónak tevékenységével és hozzáállásával kapcsolatban az iskola vezetőtanácsának három tagja.
Legutóbb a főgimnázium tantestületének huszonnégy tagja juttatott el egy állásfoglalást szerkesztőségünknek. Az állásfoglalásban a következőképpen fogalmaznak:
Sokkolta a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium szülői bizottságát, ahogyan az iskola igazgatója eljárt a ballagás időpontja ügyében. Az igazgatónak címzett levélben úgy fogalmaztak: a tanintézet vezetője önkényesen döntött a kicsengetés időpontjáról.
A tantestület „az intézményi hierarchia, de főleg az intézményvezető feladatkörének, felelősségvállalásának nevében” öt pontban sorolta fel a megállapításait:
a ballagási ünnepség időpontjával kapcsolatban [Varga László] nem veszi figyelembe a szülők, tanulók, pedagógusok igényeit, véleményét, nem hallgatja meg kérésüket, mellőzi Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának felszólítását az általa hozott döntés átgondolását, felülvizsgálatát illetően. Erőszakosan fenntartja határozatát, ezzel konfliktusokat generál, súlyosan vét munkahelyi etika szabályai ellen;
a tantestület nevében nyilatkozik, a közösség megkérdezése nélkül;
a jóérzést nélkülöző, támadó kijelentéseivel igyekszik hallgatásra bírni a pedagógusokat, a szülőket, illetve az iskola vezetőtanácsának tagjait;
nem vesz tudomást az iskolában kialakult nyugtalanító, feszült légkörről, amely az ő döntése miatt, és ennek következményeként a különböző médiafelületeken történő vádaskodások, híresztelések nyomán alakult ki, illetve az iskolavezetés és a tantestület szemléletének különbözőségéből ered;
visszaél a hatalmával, információkat ferdít, kollégákat támad alaptalanul, sőt a hitelrontás gyanúja is fenn áll.
„Csapó Hajnalka matematika szakos tanfelügyelőt, iskolánk tanárát, a következőkkel vádolta a Tanfelügyelőségre eljuttatott észrevételében (románul sesizare): a ballagás időpontjával kapcsolatosan szóban és írásban megfogalmazott észrevételei nem egyeztethetőek össze az általa betöltött tanfelügyelői funkcióval; különböző közösségi oldalakon megjelenő észrevételei, illetve direkt módon tett nyilatkozatai révén, félretájékoztatja a szülőket, tanulókat, kollégáit, azt a látszatot keltve, hogy a tanfelügyelőség nevében nyilatkozik. Ezért azzal a határozott kéréssel fordul a tanfelügyelőséghez, hogy
– olvasható a dokumentumban.
A felsoroltakat követően az állásfoglalást aláírók hozzáteszik: „úgy gondoljuk, hogy a közös és hatékony együttműködés alapvető feltétele többek között a bizalom kiépítése és fenntartása, a példaértékű, emberséges viselkedés és a szabad véleménynyilvánítás lehetősége, tiszteletben tartása.
Az állásfoglalás végén hozzáteszik, „ismételten hangsúlyozzuk, hogy nem ragaszkodunk a június 2.-i szabadnaphoz, szívesen ünneplünk a végzős tanulókkal együtt, hisz ez az esemény elsősorban róluk szól!”
Keresztbe húzhatja több iskola ballagási ünnepségi terveit a tavaly év végén megjelent egyik kormányrendelet. Sok helyen a végzősök utolsó tanítási napjára, azaz június 2-ára tervezték a kicsengetést, azonban ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánították.
Az állásfoglalás kapcsán is fontosnak tartottuk megkérdezni a másik felet, vagyis Varga László iskolaigazgatót. Rövid telefonos megkeresésünk alkalmával az igazgató bemutatkozásunk után nagyon kedvesen felajánlotta a segítségét. Ám miután megtudta, hogy milyen ügyben keressük, mindössze annyit mondott:
Mint ismert, az igazgató és az iskola tantestülete között azután alakult ki nézeteltérés, miután Varga László igazgató úgy döntött, hogy a végzősök utolsó tanítási napjára, azaz június 2-ára tervezett kicsengetési ünnepséget más időpontra teszi át (ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánította a kormány).
Miért foglalkozunk ezzel az üggyel?
Miért kerít ekkora feneket a Székelyhon ennek a pitiáner ügynek? Helyette miért nem foglalkozik inkább azzal, hogy a diákok iskolaszünetben az utcán cigarettáznak, holott ezt a törvény tiltja.
Többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel bombáztak minket az elmúlt időszakban olvasóink. A Székelyhon két okból döntött úgy január közepén, hogy beszámol a Márton Áron Főgimnáziumban kialakulóban lévő – azóta egyre csak súlyosbodó – konfliktusról. Egyrészt abból indultunk ki, hogy ezt a helyzetet nem mi, Székelyhon okoztuk, munkánk azonban megköveteli, hogy hírt adjunk egy ilyen súlyos nézeteltérésről. És ha már ekkora „szakadék tátong” az iskolaigazgató és a tantestület között (ami azóta egyre csak mélyül), beszámolóinkkal lehetőséget próbálunk biztosítani arra, hogy a két fél valamilyen módon megismerhesse egymás álláspontját. Másrészt meglátásunk szerint a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium Hargita megye egyik legfontosabb oktatási intézménye, ezért mindenkinek tudnia kell az ott zajló szakmai munkáról, sikerekről, eredményekről – és nyilván a kudarcokról is.
Hogyan hangolódhatunk rá egy szerepre? Hogyan érthetjük meg a figurát? Hogyan lehet gyerekszínészekkel együtt dolgozni? Mátray László személyes tapasztalatairól mesélt a Véletlenül írtam egy könyvet csíkszeredai vetítése után.
Hatvanötezer lej gyűlt össze a Hubertus Vadásztársaság által korábban szervezett jótékonysági vadászaton, amiből számos orvosi eszközt vásárolhattak a székelyudvarhelyi kórház székelykeresztúri kirendeltségének. Ezeket adták át csütörtökön.
Minden valószínű forgatókönyvet számításba véve Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere a „kisebbik rossz” elvét szem előtt tartva vázolta fel, hogy kire lenne jó szavazni az erdélyi magyaroknak a májusi államelnök-választáson.
A kormány egyszer Sepsiszentgyörgynek adta, majd visszavette a Stadion utcai sportbázist. Most ismét reményteljes a város számára a bukaresti felállás, ezért ismét magáénak szeretné tudni a létesítményt.
A tavalyhoz képest idén kisebb összegből gazdálkodhat Kézdivásárhely: a 2024-es 165 millió lejhez képest ezúttal 127,3 millió áll a városvezetés rendelkezésére. Ennek 56 százalékát fejlesztésekre fordítják, a fennmaradó 44 százalékot pedig működtetésre.
Míg Marosvásárhely költségvetése tavaly 625,8 millió lej volt, idén ez kétszáz millióval több lesz: 2025-ben 854 millió lejből gazdálkodik a település. A képviselő-testület csütörtökön délután bólintott rá a költségvetés-tervezetre.
Noha a székelyföldi megyékben nagyobb az adófelajánlási kedv az országos átlagnál, még nagyok a tartalékok – hívja fel a figyelmet Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus. Arra buzdít, éljünk a minket illető jogokkal, hiszen közeleg a határidő.
Rablótámadás megalapozott gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek két férfit Maros megyében.
Mentőhelikopterrel szállítottak kórházba egy sérültet egy Körtvélyfáján történt baleset helyszínéről csütörtökön kora délután.
22 hozzászólás