
Van, ahol előbbre hozták, máshol meghagyták a kicsengetés eredeti dátumát. Nincs egységes álláspont. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Keresztbe húzhatja több végzős diák – és szüleik – ballagási ünnepségi terveit a tavaly év végén megjelent egyik kormányrendelet. Sok iskola ugyanis a végzősök utolsó tanítási napjára, azaz június 2-ára tervezte a kicsengetési ünnepséget, azonban ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánította a kormány. Van, ahol rugalmasan kezelik, máshol még folyik az egyeztetés a dátum kiválasztásáról, van azonban, ahol már döntöttek. A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban konfliktus alakult ki emiatt.
2023. január 19., 17:562023. január 19., 17:56
Vannak, akik repülőjegyet, mások éttermeket, zenészeket foglaltak le a tanévvégi ballagás megünneplésére, amelyet eredetileg június 2-ra terveztek. Csakhogy egy december 28-i kormányrendelet szerint ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánították.
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban a helyzet konfliktust eredményezett, ugyanis az iskola igazgatója, Varga László május 25-ét jelölte ki az új kicsengetési dátumnak, pedig ezt az iskola szülői bizottsága ellenezte.
Szőke Domokos csíkszeredai önkormányzati képviselő, a Márton Áron Főgimnázium vezetőtanácsának tagjaként a Székelyhon érdeklődésére elmondta, az iskola diákjai és a szülői bizottság
Azt is kiemelte, hogy a 164 végzős diákból 141-en írták alá ezt a kérést. Az ügyet a szülői bizottság kérésére a vezetőtanács gyűlésén is tárgyalták, amely hatórásra nyúlt a téma kapcsán kialakult konfliktus miatt.
Szőke Domokos szerint mindössze annyit sikerült elérniük, hogy állást foglalhattak a ballagás dátumával kapcsolatban, és egyhangúlag arra kérték az igazgatóságot, térjen vissza a döntésére, vizsgálja újra, és tegyen meg mindent azért, hogy június 2-án lehessen a ballagás.
A vezetőtanács határozatot a dátumról nem hozhatott, ugyanis az iskola szervezeti és működési szabályzata szerint „a ballagási ünnepség időpontját és forgatókönyvét (programját) az igazgatóság dönti el a végzős diákok és osztályfőnökeik véleményének kikérése után. A ballagással összefüggő valamennyi kérdés az érintett diákokra és osztályfőnökeikre tartozik,
Megkeresésünkre egy neve mellőzését kérő szülő arról beszélt, hogy azért ragaszkodnak az eredeti dátumhoz, mert a szülők közül sokan már előre lefoglalták az éttermeket, a rokonokat értesítették, hogy június 2-án lesz a ballagás, akik szintén ehhez a dátumhoz igazították a programjukat. Ráadásul
Mint fogalmazott, nem érti az iskola igazgatójának, Varga Lászlónak a hozzáállását, hiszen kivitelezhető az is, hogy maradjon a június 2-i dátum, más iskola is meg tudta oldani ezt.
„Hagyományosan az utolsó tanítási napon tartjuk a ballagási ünnepséget, ezért ebben a tanévben is így terveztük. Csakhogy december végén megjelent egy kormányrendelet, miszerint ezt a napot, június 2-át hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánították. Ez a helyzet vezetett nézeteltérésekhez” – magyarázta lapunknak Varga László, a Márton Áron Főgimnázium igazgatója. Hozzátette,
„Konzultáltunk a diákokkal, megkérdeztük őket, hogy május 25-e vagy május 26-a legyen a kicsengetés időpontja, legtöbben a 25-ét jelölték meg. Egyeztettünk az osztályfőnökökkel és a szakszervezettől írásbeli álláspontot kértünk. Ez alapján született meg január 12-én a döntés, hogy május 25-e legyen a ballagás napja” – fejtette ki. Hozzáfűzte, 130 nappal, közel öt hónappal az esemény előtt értesítették az érintetteket, a szülőket, kiközölték az új időpontot. Ezt a döntést újravizsgálták, de marad a május 25-e.
– szögezte le.
A szülők nehezményezése kapcsán megjegyezte, hogy 2019-ben a csíksomlyói pápalátogatás idején is arra kényszerültek, hogy röviddel a ballagás előtt hozzák előrébb a kicsengetés dátumát, és akkor szintén át kellett a szülőknek szervezni az ünnepséget, de nem vetődött fel bennük, hogy elégedetlenkedjenek.
Ferenczi Attila, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium igazgatója érdeklődésünkre elmondta, még a tanévszerkezet módosítása előtt leszögezték a június 2-i időpontot a kicsengetési ünnepségre, ezért a szülőkkel szembeni méltányosságból, akik már lefoglalták a vendéglőket, közös megegyezéssel úgy döntöttek, hogy nem változtatnak ezen az időponton. Mint mondta,
Hozzátette, ez a tanítási nap utolsó napja a végzős diákok számára, korábban nem volna jó kicsengetni őket, később pedig már elkezdődik a szünet, így maradt a június 2-i dátum.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban még zajlanak az egyeztetések a ballagási ünnepség időpontjával kapcsolatban. Itt is komoly fejtörést okozott, hogy június 2-át munkaszüneti nappá nyilvánították, ugyanis a végzősök ballagása éppen erre az időpontra esik.
Amint azt Hajdú Zoltán, az iskola igazgatója a Székelyhonnak elmondta, zajlanak az egyeztetések a tanárokkal, majd a szülőbizottsági elnökökkel és a szakszervezet képviselőivel is tárgyalni fognak. Ha minden fél beleegyezik, hogy a ballagás június 2-án, azaz a munkaszüneti napon legyen, akkor még a tanfelügyelőségnek is rá kell erre bólintania.
„Szeretnénk, ha maradna a június másodikai időpont a ballagásra, ha mindent meg lehet szervezni a törvényes előírások betartása mellett” – mondta az 1200 diákkal és 120 fős tantestülettel működő iskola igazgatója.
Egyébként hagyományosan május utolsó és június első napjaiban ballagnak a középiskolás diákok. Idén azonban május utolsó, illetve június első hete furcsán alakul, hiszen május 29-én pünkösdhétfő, de csütörtökön (június 1.) és pénteken (június 2.) is munkaszüneti nap van. Így valóban komoly gondot okoz több iskolában, hogy miként tudják úgy megszervezni a ballagását, hogy a tanárok, diákok, szülők, hozzátartozók is elégedettek legyenek.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
7 hozzászólás