
Hargita megyében több mint száz pályázat vár még kifizetésre
Fotó: Veres Nándor
Hatvan Hargita megyei háztartásban már napenergiával állíthatják elő a meleg vizet azokkal a nemrég felszerelt napkollektorokkal, amelyek megvásárlására a Zöld Ház programban pályáztak az ingatlanok tulajdonosai. A 2016-os kiíráson sikeresen pályázók harmada kapta meg mostanáig az állami támogatást.
2018. február 16., 13:232018. február 16., 13:23
Összesen 107 Hargita megyei pályázónak kell még benyújtania az elszámolási dossziét a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez ahhoz, hogy megkapja a 2016-os Zöld Ház programban igényelt hatezer lejes állami támogatást fűtésrendszere fejlesztésére – tudtuk meg Domokos László Józseftől, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetőjétől. Hatvan pályázónak viszont már utalta a támogatást az Országos Környezetvédelmi Alap, miután ők benyújtották az elszámolást a megyei környezetvédelmi ügynökséghez.
A 2016 őszén leadott pályázatok elbírálása meglehetősen hosszas volt, az Országos Környezetvédelmi Alap 2017 októberében tette közzé a jogosultak legutóbbi listáját. Hargita megyében decemberben kötötték meg az utolsó támogatási szerződéseket. A sikeres pályázóknak tíz hónapjuk van arra, hogy megvásárolják és felszereltessék a napkollektorrendszereket, majd összeállítsák az elszámolási dossziét. A megyében összesen 206-an pályáztak támogatásra,
közülük 11-en pályázatuk visszautasításának megóvása nyomán – közölte a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője.
Hargita megyében minden pályázó napkollektorra igényelte a hatezer lejes állami támogatást, és csupán egyikük nem kapja meg a teljes összeget, csak a felét. A támogatásigénylések összértéke eléri az egymillió lejt. Az Országos Környezetvédelmi Alap által közzétett elbírálási listákból kiderül, hogy legtöbben – majdnem negyvenen – a megyeközpontban kértek finanszírozást fűtésrendszerük megújuló energiát hasznosító berendezéssel történő korszerűsítésére. A többi településen tíz alatt van a jogosultak száma:
Ismét leállt
A Zöld Ház program 2016-os kiírásának lebonyolítása megváltozott a korábbi gyakorlathoz képest: a projekt megyénkénti költségvetését a népesség alapján határozták meg, Hargita megyének így 1,2 millió lej jutott. Ez kétszáz pályázat finanszírozására lett volna elegendő, a program népszerűsége viszont olyan nagy volt, hogy a meghirdetés reggelén már hatszáznál is többen álltak sorba a környezetvédelmi ügynökség épülete előtt, hogy az elsők között pályázhassanak. A pályázatok számát illetően Hargita megye országosan is az elsők között volt a Zöld Ház program előző kiírásain. Ezért sokan nehezményezték, hogy az első pályázási hullám után nem osztották újra a projektre szánt éves költségvetést, hiszen több megye is volt, ahol nem használták fel a jóváhagyott keretösszeget. Bár tervezték a program folytatását, sőt múlt év tavaszán jóvá is hagyták a 2017-es költségvetést, végül a környezetvédelmi minisztérium tavaly nem írta ki az újabb pályázatot.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!