
Hargita megyében több mint száz pályázat vár még kifizetésre
Fotó: Veres Nándor
Hatvan Hargita megyei háztartásban már napenergiával állíthatják elő a meleg vizet azokkal a nemrég felszerelt napkollektorokkal, amelyek megvásárlására a Zöld Ház programban pályáztak az ingatlanok tulajdonosai. A 2016-os kiíráson sikeresen pályázók harmada kapta meg mostanáig az állami támogatást.
2018. február 16., 13:232018. február 16., 13:23
Összesen 107 Hargita megyei pályázónak kell még benyújtania az elszámolási dossziét a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez ahhoz, hogy megkapja a 2016-os Zöld Ház programban igényelt hatezer lejes állami támogatást fűtésrendszere fejlesztésére – tudtuk meg Domokos László Józseftől, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetőjétől. Hatvan pályázónak viszont már utalta a támogatást az Országos Környezetvédelmi Alap, miután ők benyújtották az elszámolást a megyei környezetvédelmi ügynökséghez.
A 2016 őszén leadott pályázatok elbírálása meglehetősen hosszas volt, az Országos Környezetvédelmi Alap 2017 októberében tette közzé a jogosultak legutóbbi listáját. Hargita megyében decemberben kötötték meg az utolsó támogatási szerződéseket. A sikeres pályázóknak tíz hónapjuk van arra, hogy megvásárolják és felszereltessék a napkollektorrendszereket, majd összeállítsák az elszámolási dossziét. A megyében összesen 206-an pályáztak támogatásra,
közülük 11-en pályázatuk visszautasításának megóvása nyomán – közölte a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője.
Hargita megyében minden pályázó napkollektorra igényelte a hatezer lejes állami támogatást, és csupán egyikük nem kapja meg a teljes összeget, csak a felét. A támogatásigénylések összértéke eléri az egymillió lejt. Az Országos Környezetvédelmi Alap által közzétett elbírálási listákból kiderül, hogy legtöbben – majdnem negyvenen – a megyeközpontban kértek finanszírozást fűtésrendszerük megújuló energiát hasznosító berendezéssel történő korszerűsítésére. A többi településen tíz alatt van a jogosultak száma:
Ismét leállt
A Zöld Ház program 2016-os kiírásának lebonyolítása megváltozott a korábbi gyakorlathoz képest: a projekt megyénkénti költségvetését a népesség alapján határozták meg, Hargita megyének így 1,2 millió lej jutott. Ez kétszáz pályázat finanszírozására lett volna elegendő, a program népszerűsége viszont olyan nagy volt, hogy a meghirdetés reggelén már hatszáznál is többen álltak sorba a környezetvédelmi ügynökség épülete előtt, hogy az elsők között pályázhassanak. A pályázatok számát illetően Hargita megye országosan is az elsők között volt a Zöld Ház program előző kiírásain. Ezért sokan nehezményezték, hogy az első pályázási hullám után nem osztották újra a projektre szánt éves költségvetést, hiszen több megye is volt, ahol nem használták fel a jóváhagyott keretösszeget. Bár tervezték a program folytatását, sőt múlt év tavaszán jóvá is hagyták a 2017-es költségvetést, végül a környezetvédelmi minisztérium tavaly nem írta ki az újabb pályázatot.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!