Szövetségbe tömörülnek a halgazdálkodók

Negyedik alkalommal került sor hasonló halászati konferenciára, melyre a régióban tevékenykedő halgazdálkodókat, a szakma kül- és belföldi jeles képviselőit, a minisztérium szakembereit hívták össze. László János, a lassan hagyományossá váló tanácskozás házigazdája ismertette, hogy négy évvel ezelőtt született meg a döntés, melynek értelmében a haltermelés témában konferenciákat szerveznének. A tavalyi összejövetel is nagyon sikeres volt, a csütörtöki pedig ennek folytatásaként jött létre: egyik legkiemelkedőbb sikere az volt, hogy a két ország szakmai vezetőit egy asztalhoz tudták ültetni, beszámolhattak egymásnak tapasztalataikról.

Tánczos Barna, a romániai mezőgazdasági és fejlesztési minisztérium államtitkára gratulált László Jánosnak, majd elmondta, hogy a székelyföldi halgazdálkodáshoz kapcsolódó kultúrát nagymértékben fejlesztheti ez a szövetség. Mint mondja, sikerült összehasonlítani a két ország halászati operatív programját: sok meglepetést tartogattak az előadások, mivel nagyobb a Románia rendelkezésére álló EU-s pénzalap. „Ez egy óriási lehetőség mindenkinek. 60%-os támogatást lehet igényelni a halászati tevékenységek bővítésére, feldolgozók építésére, modernizálására. Az alapot lehet igényelni, aki ezekre a programokra pályázik, annak a banki hitelek 80%-át ez az alap garantálja, ami egy hatalmas segítség. Hiszek abban, hogy a pisztrángosok és halfeldolgozók a mostaninál jóval nagyobb számban megjelennek Székelyföldön is” – fogalmazott Tánczos.

A konferencia keretében rengeteg előadás volt a halgazdálkodás témakörében

Bardócz Tamás a magyarországi mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium részéről kifejtette, van esély arra, hogy az édesvízi haltenyésztés nagyobb szerepet kapjon az EU-n belül, természetesen a tagállamok együttműködésével. „Ebben Magyarország maximális partnernek tekinti Romániát adottságai miatt” – mondta.

Dr. Váradi László, a Magyarországi Halkutató Intézet főigazgatója hozzátette, hogy az EU-ban van piaca a halnak, de az elfogyasztott halmennyiség több mint 70 százaléka importból származik. „Miért nem a helyi vállalkozók szállítanak? Minden szinten összefogásra van szükség. Különösen fontosnak tartom, hogy a termelők hangoztassák érdekeiket” – mondta.

Az egyesület fel szeretné vállalni munkatársai továbbképzését, a szervezett kapcsolattartást, a halgazdálkodás történetének feldolgozását, szakmai pályázatok és rendezvények megszervezését, valamint a természetvédelmi elvárásoknak megfelelő termelési módszerek népszerűsítését. Mindenki a szervezet tagja lehet, aki a szakterületen tevékenykedik, és egyesületi felvételét két tag garantálja. Az érdekvédelmi egyesület az egész régió számára próbál hasznos programokat is szervezni.