A kiállítás kurátorai: Túros Eszter és Székely Sebestyén György
Fotó: Pinti Attila
Csíkmindszenten látta meg a napvilágot 1873. március 28-án a modern magyar festészet egyik legkiemelkedőbb képviselője, Nagy István. Napra pontosan, születésének 150. évfordulóján a Csíki Székely Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílik, amely a festő életművéről igyekszik átfogó képet nyújtani. A kiállítás kurátoraival, Székely Sebestyén György művészettörténésszel, a kolozsvári Quadro Galéria igazgatójával és Túros Eszter művészettörténésszel, a Csíki Székely Múzeum muzeológusával beszélgettünk.
2023. március 28., 10:382023. március 28., 10:38
2023. március 28., 13:032023. március 28., 13:03
Nagy István egy székely gazdálkodó család legidősebb gyerekeként született. 1885-től a csíkszeredai gazdasági népiskolában, 1888-tól a kolozsvári tanítóképzőben tanult. 1894-től a budapesti Mintarajziskola hallgatója, egyik mestere Székely Bertalan volt, később Münchenben, a párizsi Julian adakémián és Itáliában folytatta tanulmányait. Első kiállítása 1902-ben nyílt meg Csíkszeredában. Szülőfalujában és Csíkszeredában iskolát, Csíkszeredában és Baján – ahol 1937. február 13-án elhunyt – utcát neveztek el róla. Szintén Baján, a Nagy István Képtárban látogatható a művész állandó kiállítása.
Az 1902-es csíkszeredai kiállítás nagyon fontos esemény volt, a Polgári Leányiskolában nyitották meg, a főispán, a polgármester, mindenki ott volt. A csíkiak nagyon a magukénak tartották Nagy Istvánt, ugyanis tanulmányait a Csíki Magánjavak finanszírozta. Ezzel az ösztöndíjjal tanult Budapesten, Münchenben az akadémián és Párizsban is. Úgyhogy
– magyarázta Székely Sebestyén György.
Fotó: Pinti Attila
Beszélgetésünk során arra is kitértünk, hogy gyakran elhangzik, legalább két nagyon nagy festője van Csíknak, Nagy István és Nagy Imre, de többnyire az utóbbit ismerik. „Hogy miért, nem tudom teljesen pontosan megmagyarázni, de az egyik oka az is lehet, amit a kiállítás rendezése közben is hallottam itteni emberektől, hogy nem nagyon látták Nagy István munkáit, míg Nagy Imrének Csíkszeredában saját gyűjteménye, képtára volt és van, ugyanakkor itt is élt.
Ami talán ennek a kiállításnak a legszebb része, az az, hogy kiállítunk olyan képeket, amelyeket élete utolsó éveiben festett Jugoszláviában és Magyarországon, Baján, amikor emlékezetből ábrázolta a Csíki-havasokat és házakat. Ezeken az emlékképeken a házak fel vannak nagyítva, akár a gyermekrajzokon, tehát az emlékezet felnagyította a szülőföld fontos elemeit, és nagyon örülünk, hogy sikerült ezeket a képeket most hazahozni németországi magángyűjteményből és a bajai Türr István Múzeum Nagy István-gyűjteményéből” – emelte ki a kurátor.
Mint mondta, a művész akkor is, amikor ott élt, élete utolsó éveiben folyamatosan hazavágyott. Tehát
Akkor is, amikor Kolozsváron élt, akkor is, amikor Budapesten. De Münchenben is siker kísérte a munkáját, felfigyeltek rá.
Fotó: Pinti Attila
„A csíki kötődés mindig megmaradt benne. Van egy nagyon szép levél, amit 1928-ban írt egy délvidéki faluból az édesanyjának, aki még nem ismerte az unokáját. És leírja Nagy István, hogy a fia, István nézi, amint készíti a képeket, nézi, ahogy a csíki hegyeket és házakat rajzolja. És mondja a kisfiú, hogy biciklivel elmennek a nagymamához, és hogy az a csíki nagymama háza. És ezek itt vannak, és itt van a kisfiának a portréja is a kiállításon.”
Székely Sebestyén György elmondta,
Például a korai rajzait is közszemlére bocsátják, amelyeket Csíkmindszenten készített 1905 és 1914 között: a szülői ház környezete, az édesanyja, enteriőr a házból, testvérek, szomszédok gyerekei, akiket megrajzolt, Mindszent határai, a dűlők stb. Így kel életre az a mindszenti világ, amiből ő származott. És ez a világ képezi az ő művészetének alapját mind a tájkép-, mind a portréfestészetben.
Viszont az erdélyi művészek közül ő az, akinek a legnagyobb és osztatlan sikere volt magyar és román irányba egyaránt. Ezt a csíki székelyt kéri meg Kolozsváron 1925–26-ban a francia konzul, hogy fesse meg Berthelot tábornok arcképét. Ez az a Berthelot tábornok, aki fontos szerepet játszott Nagy–Románia születésénél. De ő festette meg Octavian Goga miniszternek a portréját is – Goga rendezte mindig az útlevelét –, de ott volt Lucian Blaga is, a kor egyik legnagyobb román értelmiségije, filozófusa, költője, aki vezércikket írt róla a bukaresti Rampa lapba. Nagyon-nagyon felfigyeltek rá itt is, Magyarországon szintúgy.”
Fotó: Pinti Attila
A kurátor elmondta, arról is találunk feljegyzést korabeli lapokban, hogy ha vége lesz a háborúnak, akkor Nagy István Berlinben szeretne kiállítani. Ugyanis az 1910-es években sokat utazott, a tanulmányait követően is sokat járt Fiumébe, Berlinbe, Münchenbe, tehát továbbra is járta a világot. „Nem igaz az, amit sokszor el szoktak mondani róla, hogy egy barlangban élt a Gyilkos-tó mellett. Miközben tényleg sokat járt oda, és a művészete kialakulásában nagyon-nagy szerepe volt ennek a Gyilkos-tó környéki tájnak, ahol otthon érezte magát, de nagyon világot látott ember volt. És
A legjobb főiskolákon tanult úgy, hogy nem tudott se németül, se franciául, de ennek ellenére járt és tanult ezeken a helyeken. Tehát valószínűleg nagyon nagy volt bizonyos értelemben a magabiztossága és a késztetés benne, hogy tanuljon.”
Székely Sebestyén György a kiállítás rendezése kapcsán kifejtette, a közel kétszáz alkotást öt teremben lehet megtekinteni. Az első teremben a kezdeti évek munkáit láthatjuk. Ezek között vannak olyan tanulmányrajzok, amelyeket Münchenben és Párizsban készített 1899–1900-ban, az egyetemi évek alatt – ezek a Csíki Székely Múzeum gyűjteményének részét képezik. Valószínű, hogy ezek az első, 1902-es kiállításon is ki voltak állítva. De láthatóak ebben a teremben a korai, 1910 előtti kicsi rajzok is, tehát az első terem egyfajta bevezetés Nagy István világába.
Fotó: Pinti Attila
A második teremben a Békás-szorosi útépítéshez köthető képei is helyet kaptak. „1909–1911 között sokat járt oda. Van egy anekdota, miszerint a csíki elöljáróság elment a Gyilkos-tóhoz, és egy barlang előtt meglátták Nagy Istvánt. Elmondták a Csíki Magánjavak pénztárosának, „jónak adtatok ti is pénzt, hogy Párizsba menjen, hogy aztán ilyen barlanglakó legyen”. A történet része viszont, hogy a csíki elöljárók ugyanazért mentek a Gyilkos-tóhoz, amiért Nagy István is: ott zajlott akkor a környék legnagyobb modernizációs vállalkozása, és Nagy István ezt követte. Nagyon benne volt a kor történéseiben, és ott volt, amikor valami fontos történt” – magyarázta a kurátor.
Ugyanebben a teremben megjelenik a háború témája is, amelyet nem anekdotikusan jelenít meg Nagy István. Nem azt látjuk, hogy mit csinálnak az emberek a háborúban,
Ugyanebben a teremben a húszas évek elejéről származó alkotások is láthatók. Nagy István ugyanis ekkor költözik Magyarországra, és gyakran fest az Alföldön. Érzékelhető, hogy kontrasztosan másfajta táj jelenik meg a korábbi hegyvidéki tájakhoz képest, nagy horizontok, az Alföldet megragadó munkák kerülnek ki a keze alól.
A harmadik teremben a sikerévek műveivel találkozhatunk, amelyek az 1920-as évek közepe és második felében készültek. Ekkor örvendett Magyarországon is a legnagyobb elismertségnek, sokan írtak róla nagyon jókat. Ebben a korszakban készültek a szociális vonatkozású portréi is – munkásokat, proletárokat, szegényeket ábrázol. Illetve a havas tájak, amelyek tájképfestészetének csúcsát jelentik – sorolta a kurátor.
Fotó: Pinti Attila
A negyedik teremben a húszas évek végén készült munkái vannak kiállítva. Ez az az időszak, amikor a művész megnősült, és rá egy évre gyereke született. „Ekkor már nem volt olyan jó anyagi háttere, mert korábban szerződéses viszonyban állt egy budapesti céggel, és ez anyagi biztonságot jelentett. De ez már nem volt meg, és jött a gazdasági válság is, tehát mindenképp romlott az anyagi helyzete, és fokozatosan romlott az egészségi állapota is.
Megerősíti ezt, hogy a feleségéről és a fiáról is gyönyörű portrét festett.”
Végül az ötödik teremben azok a képek kaptak helyet, amelyek már az emlékkép-világhoz tartoznak, emlékezetből festette Baja környékén, de a Gyilkos-tó és a Békási-szoros látszik ezeken a képeken, meseszerű állatalakokkal. A terem másik felében pedig a Bakonyban és a Balaton mentén festett tájképei láthatók. A terem két oldalán tehát a valósághoz való kétféle viszonyulása figyelhető meg: egyrészt a meglehetősen realisztikus táj és a másik, amiben teljesen elengedi magát, és álomszerűvé válnak a képek – avatott be Székely Sebestyén György.
„Számomra ebben a Nagy István-történetben az a nagyon fontos rész, hogy ez egy székely sikertörténet, ami arról szól, hogy ha a világ felé nyitsz és tanulsz, akkor valahová eljuthatsz.
És nem igaz, hogy egy őstehetség volt, aki úgy festett, ahogy akart. Igen, úgy festett, ahogy akart, de e mögött nagyon nagy tanultság és tudás volt.”
Fotó: Pinti Attila
A Csíki Székely Múzeum gyűjteménye, elsősorban a korai rajzok jelentették a kiindulópont, és emellé szinte minden olyan magyarországi múzeumból kölcsönöztek munkákat, ahol őriznek Nagy István-alkotásokat – magyarázta Túros Eszter, a kiállítás másik kurátora. Elmondta, a múzeum a csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskolával és a mindszenti Nagy István Általános Iskolával közösen összehangolt programsorozatot tervez, amelynek kiemelkedő rendezvénye a 28-án megnyíló kiállítás.
Az augusztus 30-ig megtekinthető tárlat ideje alatt számos programot terveznek, például a kiállítás katalógusának bemutatását, gyerekkötetet, rendhagyó tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai foglalkozásokat és gyerekprogramokat. Ugyanakkor a csíki múzeum partnere a Baján az évforduló alkalmából szervezett kiállításnak és konferenciának.
A Nagy István 150 című kiállítás hivatalos megnyitóját március 28-án 17 órától tartják a csíkszeredai Mikó-vár emeleti bástyatermében. Köszöntőt mond Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese és dr. Karda-Markaly Aranka, a Csíki Múzeum igazgatója. A kiállítást N. Kovács Zita művészettörténész, a bajai Türr István Múzeum igazgatója, valamint a kurátorok, Székely Sebestyén György művészettörténész, a Quadro galéria igazgatója és Túros Eszter művészettörténész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa nyitják meg.
A megnyitó keretében Jurecskó László, a MissionArt Galéria társtulajdonosa egy-egy Nagy Istvánt ábrázoló portrét ajándékoz a művész nevét viselő két tanintézménynek. Ifj. Éber Sándor és Ágoston Ferenc alkotásait a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola és a csíkmindszenti Nagy István Általános Iskola kapja.
Szervező: Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda önkormányzata. Stratégiai partner: Mikó Ferenc Egyesület; partnerek: Türr István Múzeum, Baja; Mission Art Galéria, Budapest; Quadro Galéra, Kolozsvár; Liszt Intézet, Sepsiszentgyörgy. A kiállítás fővédnöke Kelemen Hunor.
A kiállított műtárgyak tulajdonosai: Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda; Déri Múzeum, Debrecen; Türr István Múzeum, Baja; Kolozsvári Művészeti Múzeum; Magyar Unitárius Egyház; Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhely; Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria; Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr; Szent István Király Múzeum, Deák-gyűjtemény, Székesfehérvár; Czell gyűjtemény; Jurecskó gyűjtemény, Budapest; Kemény Gyula magángyűjteménye; Kovács Ádám gyűjteménye, Budapest; magántulajdon a Kieselbach Galéria közvetítésével, Csíkszereda; magángyűjtemény Gál Ferenc hagyatékából, Csíkszereda; magángyűjtemény, János Pál hagyatékából, Csíkszereda; magángyűjtemény, Marosvásárhely; magángyűjtemény, Kolozsvár; Takács Szabolcs magánygyűjteménye, Százhalombatta.
A neves bécsi Musikverein koncertteremben lépett fel a marosvásárhelyi filharmónia péntek este. Ez volt az első olyan fellépése egy romániai filharmóniának a zene fővárosában, amely a Musikverein beütemezett programjában szerepelt.
Az idei év első kilenc hónapjában a Román Rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai a DIICOT ügyészeivel együtt több mint 700 operatív akciót hajtottak végre a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén.
Megerősödő szélre, illetve hófúvásra figyelmeztető, sárga jelzésű riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológia Szolgálat az ország délkeleti régiójára. Hétfőig országszerte szeles, csapadékos idő várható.
Átfogó keresés indult a péntek délelőtt eltűnt Sándor Péter Katalin felkutatására Csíkszeredában és környékén.
Kigyulladt egy leparkolt személyautó a csíkszeredai Testvériség sugárúton szombat reggel, a lángok átterjedtek egy másik autóra is.
Több, mint 40 rendőr vett részt a Maros megyei Csatófalván tartott átfogó ellenőrzési akcióban, amelybe közrendvédelmi, közlekedési, bűnügyi és gazdasági nyomozói kapcsolódtak be.
Gyalogost gázolt el egy személyautó pénteken este Csíkszereda központjában, a Kossuth Lajos utcában, a Szabadság téri gyalogátkelőn.
Olyan transzformátorállomás létesült Gyergyóremetén, amilyenhez hasonlót legutóbb évtizedekkel ezelőtt építettek a Hargita megyében. A községben létrejött ipari park üzemeinek ellátása mellett a gyergyói települések áramellátási gondjait is megoldja.
Európában, de az egész világban is a hosszú távú stabilitásnak, a demokrácia kiteljesítésének és a jogállamiságnak is kérdése, hogyan kezelik a kisebbségek problémáit, figyelemmel a bevándorló közösségek mozgására is – jelentette ki Szili Katalin.
szóljon hozzá!