Dr. Pál Gábor jogász, politikus (1883–1968)
Fotó: A Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezi
Pál Gábor, a két világháború közötti erdélyi politika kiemelkedő alakja 1883. február 7-én született Csíksomlyón, és 55. éve, 1968. október 22-én hunyt el a csíkszeredai kórházban. Az Országos Magyar Párt Csík megyei képviselőjeként, majd szenátoraként következetesen védelmébe veszi a székelység sérelmeit, a genfi Népszövetség elé viszi a román állam által elkobzott Csíki Magánjavak ügyét.
2023. február 07., 09:262023. február 07., 09:26
2023. február 07., 09:332023. február 07., 09:33
A királyi Románia parlamentjében kiváló szakmai háttérmunkájával részt vett az Országos Magyar Párt politikai munkájában, elemzései, tanulmányai, beszámolói a Csíki Lapok és a Magyar Kisebbség hasábjain jelentek meg. Észak-Erdély visszacsatolása után, a magyar országgyűlés képviselőjeként következetesen kiáll az erdélyi magyarság sajátos érdekei mellett, annak árán is, hogy ez politikai karrierjébe kerül. Részt vesz mindkét világháborúban, az elsőben katonai érdemei mellett súlyos sebesülést szenved, a másodikban hadifogságba kerül.
A népi-demokrácia éveiben mindenéből kifosztva, a szülői házban, Csíksomlyón fejezi be életét. Elkobzott, majd államosított csíkszeredai háza ma, utódai jóvoltából, a magyar főkonzulátus székhelye. Halála előtt rendezte feljegyzéseit és megírta visszaemlékezését, amelynek egy része az állami levéltárba került, másik része, hagyatékával együtt, magántulajdonban található. Életművének feldolgozása nagy adóssága mind a családnak, mind az utókornak. Részletes életrajza a Székelyföld 2011. évi januári és februári számában olvasható.
„1883. év február 7-én születtem Csíksomlyón, melynek akkor Várdotfalva volt a hivatalos neve. Itt laktak édesanyám szülei is, kikhez gyakran vittek el engem. Nagyatyám »eltakarodj«-ot kiáltott nekem, mikor szobájában székre mászva falon lógó fegyvereit és csontból való kétágú lőportartóját tapogattam.
Mindketten szüleim elbeszélése szerint karácsony estéjén mosolyogva nézték, hogy a karácsonyfa minden dísze és az angyal ajándékai közül érdeklődésemet leginkább egy nyerges faló kötötte le. Nagyszüleim arcára is jól emlékszem. Nagyatyám két fekete lovát nézegettem, mikor „utolsó végzetes útjára elindulva házunk elől búcsút vett síró édesanyámtól, az ő esdeklő kérlelései ellenére” – írta Pál Gábor Emlékezés életemből című visszaemlékezésében a bölcsőről, ahonnan indult és ahová idős korára visszatért.
A Pál-család az 1930-as években. Pál Gábor, Pál Andor (állva balról jobbra), Vera, Ágnes, Fodor Ludovika és Gábor (ülve balról jobbra)
Fotó: A Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezi
Érdemes elidőzni a származásnál. Az említett nagyapa, Fodor Ignác 1848-as hős, a nagyanya, László Anna a balánbányai bányanagy, László József leánya volt. Leányuk, Fodor Ludovika és bethlenfalvi Pál Gábor házasságából született Pál Gábor (nővére Gizella és öccse Andor). Édesapja, id. Pál Gábor negyven éven keresztül tanára és igazgatója volt a nagy múltú csíksomlyói, ill. csíkszeredai gimnáziumnak. Az udvarhelyszéki bethlenfalvi előnevet viselő Pál nemzetség származási tábláját szintén feljegyzéseiből ismerjük.
egyébként költői tehetséggel megáldott ember, aki rendkívül színesen feljegyezte életének legfontosabb mozzanatait, verseit és korának társadalmi rajzát. Az utólag, Pál Gábor által lemásolt kézirat is megtalálható a csíkszeredai levéltárban, olvasása rendkívül izgalmas, akár a mai nőknek is.
Pál Gábor iskoláit Csíksomlyón végezte, majd jogi tanulmányait Kolozsváron folytatta. 1908. május 16-án letette az ügyvédi vizsgát és visszatérve Csíkszeredába, Veress Elek házában május végén nyitott irodát. Az ügyvédi pálya nem elégítette ki.
– írja, keserű szavakkal ecsetelve a kicsinyes bosszúállást, a hazugságot, mások becsapását. Mindig azt érezte, hogy a bírói pálya sokkal több elégtételt nyújtana: „mennyivel más pártatlanul ítélni, mint gonoszlelkű emberek eszközévé lenni!” – írta. 1909-ben a polgári leányiskolával szemben levő Szopos-féle házba költözött, és édesapjától ajándékba kapott Csillag nevű lovával sokat járta a hegyeket, élvezte a század eleji polgári jólétet.
Dr. Pál Gábor sírkeresztje
Fotó: A Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezi
1911-ben 13 500 aranykoronáért vásárolta azt a telket, melyen csíkszeredai házát felépítette. A telken egy régi tornácos faház volt, azt a következő évben eladta és hozzáfogott a ház tervezéshez. A telek alakja és méretei nem szabták a tervet, ezt tükrözi a beosztás is. A házépítésre, a telekre, zálogjog és szülei kezessége mellett, 50 000 korona kölcsönt vett fel, s szerződött egy brassói építési céggel, mely előbb Zakariás Manó szeredai ügyvédnek végzett jó építési munkát. Szeptemberben ásni kezdték a fundamentumot és december elején tető alá hozták az épületet. 1913-ban folyt a továbbépítés. A ház ősszel s a berendezés télre készen volt. A Pál Gábor-féle ház ma a magyar főkonzulátus székhelye.
Az első világháborúban való részvételét Emlékezéseim katonai életemből címmel jegyezte le. 1914 nyarán, az általános mozgósítás idején, 31 éves volt, tehát legjobb esetben is, 1915 elején, a tartalékos korosztályúak besorozására számíthatott. Ezért, azonnal jelentkezett önkéntes jelentőlovas-szolgálatra, saját lovával, a csíkszeredai 24/II. hadtápzászlóaljhoz.
Háborús szereplése kapcsán említést kell tenni Pál Andorról, fivéréről, aki 1890-ben született Csíksomlyón és 1982-ben hunyt el Belgiumban. A Ludovika Akadémián tanult, huszárfőhadnagyként a 11. közös huszárezredben szolgált. 1915-ben repülőkiképzésre jelentkezett, majd Poroszországban Röstlinben harcipilóta (Kampfflieger) kiképzést nyert. Pál Andor a cs. kir. 38. repülőszázad parancsnoka (ő maga alapította a román kiugrás után) már az olasz hadszíntéren hírnevet szerzett magának, sok nehéz feladatot teljesített. Andor életével és katonai szereplésével Pál Gábor Los Angelesben élő unokája foglakozik, otthonában egy kis emléksarkot is berendezett az Andortól származó emlékekkel.
1918–45 közötti politikai tevékenysége igen jelentős. A székely közbirtokosságokról, a Csíki Magánjavakról, a romániai konkordátumról és a jogsértésekről írt tanulmányai a Magyar Kisebbség folyóiratban jelentek meg, de napi küzdelmeiről rendszeresen tájékoztatta választóit a Csíki Lapok hasábjain. Politikai pályafutása 1938-ig (a pártok feloszlatásáig) az Országos Magyar Párthoz kapcsolódik, több mandátumot nyert a román képviselőházba és szenátusba.
képviselőtársaival együtt, legnevezetesebb a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatásáért folytatott harc, amelynek eredményeképpen a genfi népbíróság arra kötelezi a román királyságot, hogy visszaadja a megmaradt vagyont (amit nem osztottak szét a román agrárreformmal), de a háború elsodorta a végrehajtást. 1940-ben, a bécsi döntés után behívták a Magyar Országgyűlés Képviselőházába.
Sikert azonban nem ért el, 1944 júniusában politikai megbízatásáról lemondott és önként jelentkezett katonai szolgálattételre. A Gyimesi-szorosban harcolt majd visszavonulásnál a Mura-vidéken esett orosz fogságba. Betegen, legyengülve a foksányi gyűjtőtáborból szabadult 1945 őszén.
Pál Gábor és öccse, Andor egy testvérpárt vettek feleségül, a budapesti Kammer lányokat (a budapesti Vadászkürt Szállót alapító Kammer Ernő unokái) Gábor Editet (Dittát 1923-ban), Andor Margitot (1917-ben). Pál Gábor gyermekei – Ágnes (dr. Erőss Istvánné 1924–1964), ifjabb Pál Gábor (1927–2009) és Vera (id. Apor Csabáné 1930–2022). Unokái, dédunokái Erdélyben és Magyarországon élnek. A nevet továbbvivő Pál Gábor (III.) a marosvásárhelyi Csaba királyfi Hadapródiskolában tanult, majd a 2. világháború végén ezzel együtt menekült Dániába és Németországba. Nem tért vissza, hanem Argentínában telepedett le, ott alapított családot német származású feleségével. Ebből a házasságból született Gabriel (Gábor IV.) és Alexander (Sándor, sajnos néhány éve elhunyt).
Pál Gábor gimnáziumi tanár (1852–1935)
Fotó: A Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezi
Pál Gáborné három kisgyermek nevelése mellett vállalta a székely festékes és szőttes megmentését, és visszatanítását a székely leányok számára. Festékmérgezésben halt meg 1936 márciusában. Pál Gábor 1932-ben jegyezte fel: „Ekkor kezdődött feleségem végzetes betegsége is, ami szüleimet és engem sorvasztó aggodalomba ejtett” – írta.
Dr. Pál Gáborné az ő finom érzékével és lendületével megérezte, hogy hol van az a munkaterület, ahová őt és valamennyi székely-magyar asszonyunkat kisebbségi sorsközösségünk rendelte. A székely eredeti mintás és „festékes” varrottasokat keltette új életre, kiállításról-kiállításra járt, dolgozott, agitált folyton, hogy ősi székely varrottasainknak és szőtteseinknek piacot teremtsen, s ezáltal szegény székelységünk kezébe egy új megélhetést adjon – olvasható a korabeli sajtóban megjelent nekrológban. 1935-ben meghalt id. Pál Gábor, négy évre rá id. Pál Gáborné – Fodor Ludovika.
1945 után Pál Gábor csíkszeredai házát elkobozták, amikor fogságból hazatért Csíksomlyóra költözött. 1891-ben vették meg szüleim azt a belsőséget, amelyen halálukig laktak, és amelyben ma én is lakom – írta 1961-ben. A csíksomlyói házat szülei Bocskor Ádámtól vették, az egykori Mikes grófok birtoka volt, rajta egy akkor 90 éves házzal és óriási kerttel. Ezt a házat újították fel és ültették be a kertet csodálatos fa- és virágfajtákkal. Az 1892-ben ültetett két ezüstlevelű nyárfa ma is él. „Az atyai házban, az ebédlő kerek asztala, egy régi alacsony szekrény, egy régi furnéros ruhaszekrény és édesanyám íróasztala maradt meg, továbbá A kis Jézus és az árva imája, mely édesanyám anyjának kezeírása” – írja visszaemlékezésében.
Visszavonultan élt a csíksomlyói templom közvetlen közelében. Az ’50-es években megpróbált nyugdíjat kérvényezni, de elutasították kérelmét. A csíksomlyói házba költözött be a Zsögödben létrehozott Petőfi Sándor Szövetkezet asztalos műhelye. A nagyszoba 44 négyzetméter volt, itt három évig konyhabútorokat lakkoztak. Az ő szobájától egy ajtó választotta el. A fojtó szagtól megbetegedett, fuldokolva lélegzett, hörgéssel vette a levegőt.
Mindig éjjel vitték el, úgy hogy később már nem tudott aludni sem. 1968. október 22-én hunyt el, sírja a várdotfalvi temetőben, a Szent Péter és Pál plébániatemplom cintermében található. Életének utolsó időszakáról a Magyarországon élt Adorján Imréhez, barátjához és pályatársához írt leveleiből tudunk többet.
A közölt képek a Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezik, édesapja, a család számára írt visszaemlékezésében (The Recollection of a Hungarian Immigrant by Pál Gábor) tette közzé.
Bírósági keresetet indíthat egy szakszervezet a gyergyószentmiklósi kórház ellen, mert szerintük a kórházmenedzser rosszindulatúan nem biztosítja az elvárásaik szerint az alkalmazottak számára a bérpótlékokat. A menedzser elutasítja a vádakat.
Kettős kiállításnak ad helyet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház emeleti díszterme. Szerda este nyílt meg Sárosi Csaba és Vetró András helyi képzőművészek közös tárlata.
Egy gázpalack robbanása okozott tüzet csütörtökön délután a Gyulakutához tartozó Rava településen.
Két tűzoltóautóval szálltak ki csütörtökön délután a tűzoltók Székelyudvarhelyen egy irodaépülethez, amelynek meggyulladt a tetőzete.
Tizennégy személytől ujjlenyomatot vettek, és le is fényképezték őket csütörtökön délelőtt Oltszemen, ahol a Kovászna megyei rendőrök razziáztak.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a 32 F-35-ös repülőgép beszerzéséről szóló törvénytervezetet - közölte a kabinet szóvivője.
Az udvarhelyszéki fogyasztók problémáiról és a villamossági hálózatok fejlesztéséről tárgyaltak a térség polgármesterei az Electrica országos vezérigazgatójával csütörtökön Székelyudvarhelyen.
Romániában sosem volt könnyű feladat vállalkozni, de a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet és a folyamatosan változó adózási szabályok miatt a helyzet ma különösen nehéz.
Adócsalás miatt tartottak házkutatást szerdán a Kovászna megyei rendőrség gazdasági bűnügyeket vizsgáló osztályának munkatársai nyolc helyszínen.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány arról, hogy 2025. január elsejétől a súlyos látássérültek és súlyos fogyatékkal élők a nyugdíjuk mellett havonta egy úgynevezett szolidaritási támogatásban részesülnek.
szóljon hozzá!