Szakértők magyarázzák el a magas sótartalmú vizek negatív hatásait

Éppen ezért különösen fontosnak tartják a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének megfigyelését, ugyanakkor a fizikai-kémiai paraméterek nyomon követése mellett szerintük

Már nem beszélhetünk édesvízről

A közleményben kifejtik: a parajdi sótelep fő alkotója a konyhasó, vagyis a nátrium-klorid. A bányaszerencsétlenséghez kapcsolódóan az édesvizek (Korond-patak, Kis Küküllő folyó) részletes kémiai összetételét, sótartalmát illetően egyelőre nagyon kevés mérési adat érhető el.

Az ismert, hogy június 3-án Dicsőszentmártonban 0,5 gramm/liter körüli volt a Kis-Küküllő kloridion tartalma – kétszerese a maximális határértékeknek.

– ezen érték alapján már nem édesvíz, hanem egyértelműen sósvíz kategóriájú vízfolyásnak felel meg jelenleg.

A magasabb sótartalmú vizet nem tudja kezelni egy ivóvizet (csapvizet) előállító vízmű. A hozzáértők szerint ez azért van, mert a nátrium- és kloridionok stabilak a vízben (nem oxidálódnak, nem csapódnak ki), és

Ez az oka annak, hogy a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalmú vizét a Bözödi-tóból származó édesvízzel hígítják.

A sós víz hatásai az emberekre és állatokra

A magasabb konyhasó tartalmú víznek negatív hatásai vannak az egészségre nézve. Így ha

A sós víz kisebb koncentrációban enyhébb tüneteket tud okozni, például megnövelheti a vérnyomást. Hosszútávon fogyasztott sós víz, illetve túlzott sóbevitel komoly káliumhiányt tud okozni a szervezetben.

Rámutatnak továbbá, hogy a sókoncentráció növekedése a Korond-patakban, illetve a Kis-Küküllőben található halfajokra jelentős stresszt gyakorolhat, mivel ezek a halak alacsony sótartalmú környezethez alkalmazkodtak.

A kimutatások szerint a legtöbb, ezekben a vizekben élő halfajok nem képesek elviselni a sóstresszt, főleg nem több hónapon át.

A víz alatti gerinctelenek – például rovarlárvák, csigák, rákfélék – szintén súlyosan érintettek, holott ezek az élőlények kulcsszerepet játszanak a víz természetes tisztulásában. Ha elpusztulnak, a vízi élővilág átalakul:

Ez súlyos biodiverzitás-veszteséggel jár, csökken az ökoszisztéma szolgáltató képessége, és megváltoznak a természetes folyamatok. A károsodás hosszú távú, a helyreállás akár évtizedekig is eltarthat, ezért fontos az állandó nyomon követésük. A sókoncentráció növekedése ugyanakkor hatással van az algákra, csökkentve a halak táplálékbázisát, és kedvez az idegenhonos, invazív fajoknak is, amelyek kiszoríthatják az őshonos élőlényeket.

Veszélyben a termesztett növények

A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a vízpart közelében élő vagy a környéken termesztett növényeket is befolyásolja a só. A víz ugyanis beszivárog a talajba, megemelve a talajvíz sótartalmát, amelyet a növények gyökereiken keresztül vesznek fel,

Ha például a parajdi Korond-patak 5 gramm/liter konyhasót szállít a Kis-Küküllőbe, ez azt eredményezheti, hogy

A nálunk gyakrabban termesztett növények közül kifejezetten sóérzékenyek a gyümölcsfák (például az almafajták, a szilvafajták, a körtefák, főleg, ha a sós víz lejut a mélyebb talajrétegekbe), a legtöbb zöldségféle (főleg a saláta, a borsó, a bab), a lóhere, a repce, a burgonya.

Mérsékelten sótűrő haszonnövények, például, a paradicsom, a szőlő, a hagyma, a sárgarépa, a kukorica és az őszibúza, a legkevésbé érzékeny cukorrépa, a céklarépa, a spenót, a spárga, az árpa és a cukkini.

A tudományosan megalapozott tájékoztatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, HUN-REN, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai, összesen kilenc szakember állította össze és bocsájtotta a sajtó rendelkezésére.