Szakértők magyarázzák el a magas sótartalmú vizek negatív hatásait

Képünk illusztráció •  Fotó: Bálint István

Képünk illusztráció

Fotó: Bálint István

Az élővilágot és az ivóvízellátást is veszélyezteti a bányaszerencsétlenség miatt megnövekedett sókoncentráció a folyóvizekben. A szakértők szerint a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének és élővilágának megfigyelésével mérsékelhetők az ökológiai károk.

Farkas Orsolya

2025. június 04., 20:222025. június 04., 20:22

2025. június 04., 21:002025. június 04., 21:00

Tudományosan megalapozott tájékoztatást adtak ki a parajdi bányaszerencsétlenséget követő, megnövekedett sótartalmú vizek élővilágra és ivóvízellátásra gyakorolt hatásairól a szakemberek. A biológusok és kémikusok rámutatnak:

ha az édesvizű folyóban ha megnő a sótartalom, akkor az a legtöbb élőlényközösségre negatív hatást fejt ki.

Éppen ezért különösen fontosnak tartják a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének megfigyelését, ugyanakkor a fizikai-kémiai paraméterek nyomon követése mellett szerintük

monitorozni kellene a vízi élővilág változását is, felmérni az esetleges ökológiai károkat, amelyek alapján ajánlásokat lehet megfogalmazni azok mérséklésére.

Már nem beszélhetünk édesvízről

A közleményben kifejtik: a parajdi sótelep fő alkotója a konyhasó, vagyis a nátrium-klorid. A bányaszerencsétlenséghez kapcsolódóan az édesvizek (Korond-patak, Kis Küküllő folyó) részletes kémiai összetételét, sótartalmát illetően egyelőre nagyon kevés mérési adat érhető el.

Az ismert, hogy június 3-án Dicsőszentmártonban 0,5 gramm/liter körüli volt a Kis-Küküllő kloridion tartalma – kétszerese a maximális határértékeknek.

Míg az édesvízben a sótartalom általában kevesebb mint 0,5 gramm/liter, addig a június 2-3-án a Sószoros alatt mért Korond-patak sótartalma már 5 gramm/liter körül mozgott

– ezen érték alapján már nem édesvíz, hanem egyértelműen sósvíz kategóriájú vízfolyásnak felel meg jelenleg.

A magasabb sótartalmú vizet nem tudja kezelni egy ivóvizet (csapvizet) előállító vízmű. A hozzáértők szerint ez azért van, mert a nátrium- és kloridionok stabilak a vízben (nem oxidálódnak, nem csapódnak ki), és

a hagyományos vízkezelési technológiák (pl. szűrés, levegőztetés, klórozás) nem csökkentik a koncentrációjukat, tehát a tisztítási folyamat végén ugyanakkorák maradnak az értékek, mint a nyersvízben.

Ez az oka annak, hogy a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalmú vizét a Bözödi-tóból származó édesvízzel hígítják.

A sós víz hatásai az emberekre és állatokra

A magasabb konyhasó tartalmú víznek negatív hatásai vannak az egészségre nézve. Így ha

az ivóvíz meghaladja a kritikus, 9 gramm/literes értéket, víz nem hidratálja már a szervezetünket, éppen ellenkezőleg: nagymértékű vízvesztés áll be, és a szervek nem tudják betölteni életfunkciójukat.

A sós víz kisebb koncentrációban enyhébb tüneteket tud okozni, például megnövelheti a vérnyomást. Hosszútávon fogyasztott sós víz, illetve túlzott sóbevitel komoly káliumhiányt tud okozni a szervezetben.

Rámutatnak továbbá, hogy a sókoncentráció növekedése a Korond-patakban, illetve a Kis-Küküllőben található halfajokra jelentős stresszt gyakorolhat, mivel ezek a halak alacsony sótartalmú környezethez alkalmazkodtak.

A só megzavarja a halak vízháztartását, aktivitását, anyagcseréjét. Különösen érzékenyek az ikrák és lárvák.

A kimutatások szerint a legtöbb, ezekben a vizekben élő halfajok nem képesek elviselni a sóstresszt, főleg nem több hónapon át.

A víz alatti gerinctelenek – például rovarlárvák, csigák, rákfélék – szintén súlyosan érintettek, holott ezek az élőlények kulcsszerepet játszanak a víz természetes tisztulásában. Ha elpusztulnak, a vízi élővilág átalakul:

csak azok a fajok maradnak fenn, amelyek elviselik a magas sókoncentrációt.

Ez súlyos biodiverzitás-veszteséggel jár, csökken az ökoszisztéma szolgáltató képessége, és megváltoznak a természetes folyamatok. A károsodás hosszú távú, a helyreállás akár évtizedekig is eltarthat, ezért fontos az állandó nyomon követésük. A sókoncentráció növekedése ugyanakkor hatással van az algákra, csökkentve a halak táplálékbázisát, és kedvez az idegenhonos, invazív fajoknak is, amelyek kiszoríthatják az őshonos élőlényeket.

Veszélyben a termesztett növények

A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a vízpart közelében élő vagy a környéken termesztett növényeket is befolyásolja a só. A víz ugyanis beszivárog a talajba, megemelve a talajvíz sótartalmát, amelyet a növények gyökereiken keresztül vesznek fel,

a só pedig gátolja a vízfelvételt, tápanyaghiányt és növekedési zavart okoz.

Ha például a parajdi Korond-patak 5 gramm/liter konyhasót szállít a Kis-Küküllőbe, ez azt eredményezheti, hogy

a folyóvíz közelében lévő kertek és termőföldek talajvizébe jelentősebb nátrium-klorid kerül, ami már meghaladja a legtöbb termesztett és vadon élő növény sóérzékenységi küszöbét, beleértve az erdőalkotó fákét is.

A nálunk gyakrabban termesztett növények közül kifejezetten sóérzékenyek a gyümölcsfák (például az almafajták, a szilvafajták, a körtefák, főleg, ha a sós víz lejut a mélyebb talajrétegekbe), a legtöbb zöldségféle (főleg a saláta, a borsó, a bab), a lóhere, a repce, a burgonya.

Az erdőalkotó fák közül pedig a fenyőfélék kifejezetten sóérzékenyek, főleg fiatalabb korukban.

Mérsékelten sótűrő haszonnövények, például, a paradicsom, a szőlő, a hagyma, a sárgarépa, a kukorica és az őszibúza, a legkevésbé érzékeny cukorrépa, a céklarépa, a spenót, a spárga, az árpa és a cukkini.

A tudományosan megalapozott tájékoztatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, HUN-REN, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai, összesen kilenc szakember állította össze és bocsájtotta a sajtó rendelkezésére.

Szerzők
Dr. Máthé István, mikrobiológus – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE)
Dr. Szép Sándor, vegyészmérnök – Sapientia EMTE
Dr. Zsigmond Andrea-Rebeka, kémikus – Sapientia EMTE
Dr. Nagy András-Attila, halbiológus – Babeș-Bolyai Tudományegyetem, óraadó tanár
Drd. Imecs István, halbiológus – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
Dr. Keresztes Lujza, hidrobiológus – Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Drd. Dénes Anna, hidrobiológus – Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Dr. Vörös Lajos, limnológus – HUN-REN, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
Dr. Fodorpataki László, növényélettanos – Sapientia EMTE

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 05., csütörtök

Folyamatosan bővül a brassói repülőtér kínálata, ezúttal Memmingenbe indítanak járatot

Október végétől újabb németországi várost céloz meg a Wizz Air Brassóból: Dortmundon és Nürnbergen kívül Memmingenbe is lehet majd utazni. A repülőtér menetrend szerinti járatainak száma ezzel hatra növekedik.

Folyamatosan bővül a brassói repülőtér kínálata, ezúttal Memmingenbe indítanak járatot
2025. június 05., csütörtök

Ne dőljön be az újabb álhírnek, nincs szó katonai mozgósításról Romániában

A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.

Ne dőljön be az újabb álhírnek, nincs szó katonai mozgósításról Romániában
2025. június 05., csütörtök

Élőben közvetítik a Bolyai iskola ballagási ünnepségét

Élőben közvetítik a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum ballagási ünnepségét június 6-án, pénteken 11 órától a tanintézet hivatalos Facebook-oldalán, honlapján és a Youtube-on is.

Élőben közvetítik a Bolyai iskola ballagási ünnepségét
2025. június 05., csütörtök

Aláírta Orbán Viktor a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött és megduplázott támogatásról szóló rendeletet

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Aláírta Orbán Viktor a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött és megduplázott támogatásról szóló rendeletet
2025. június 05., csütörtök

Külföldi munkalehetőséggel csalt ki pénzt, majd lelépett a színről

A rendőrség Jupiter nevű akciója során több házkutatást is tartottak csütörtökön, köztük egy olyan Ialomița megyei férfinél, aki hamis profil alatt hirdetett munkalehetőséget, pénzt csalva ki így több Hargita megyei személytől.

Külföldi munkalehetőséggel csalt ki pénzt, majd lelépett a színről
2025. június 05., csütörtök

A Nagy-Küküllőbe eshetett egy hároméves kislány, nagy erőkkel keresik

Nagy erőkkel keresik azt a hároméves kislányt, aki valószínűleg a Nagy-Küküllő folyóba esett csütörtökön. A kislány felkutatására vegyes keresőcsapatokat állítottak fel.

A Nagy-Küküllőbe eshetett egy hároméves kislány, nagy erőkkel keresik
2025. június 05., csütörtök

Elindultak a háromszékiek szent hegyéről Csíksomlyóra a lovas zarándokok

Hagyományos módon a Perkőn kapott áldással, együtt indultak a csíksomlyói búcsúba a háromszéki lovas zarándokok: keresztjeiken a községek imaszalagjaival járulnak a Szűzanya elé.

Elindultak a háromszékiek szent hegyéről Csíksomlyóra a lovas zarándokok
2025. június 05., csütörtök

Kezdődik a megyei besorolású utak nyári karbantartása

Kátyúzásra készülnek minden aszfaltozott úton Hargita megyében. A megyei tanács az utak teljes nyári karbantartásával a Hargita Útkezelő Vállalatot bízta meg.

Kezdődik a megyei besorolású utak nyári karbantartása
2025. június 05., csütörtök

Legalább háromszázezer zarándokot várnak Csíksomlyóra

Azt kívánjuk minden zarándoknak, hogy úgy jöjjenek ide, mint haza – fogalmazott Timár Asztrik atya a szombati pünkösdi búcsú kapcsán tartott sajtótájékoztatón, amelyen összefoglalták a tudnivalókat az útlezárásokról kezdve a miserendig.

Legalább háromszázezer zarándokot várnak Csíksomlyóra
2025. június 05., csütörtök

Egy gesztus Parajdért – a VIBE Fesztivál közösségi akciót hirdet a helyi vállalkozások támogatására

Rendhagyó akcióval álltak elő a VIBE Fesztivál szervezői a parajdi helyzet súlyosságát felismerve: arra kérik a fesztiválozó közösséget, hogy a nyári rendezvényre készülve legalább 25 lej értékben vásároljanak helyben, akciós belépőért cserébe.

Egy gesztus Parajdért – a VIBE Fesztivál közösségi akciót hirdet a helyi vállalkozások támogatására