
Képünk illusztráció
Fotó: Bálint István
Az élővilágot és az ivóvízellátást is veszélyezteti a bányaszerencsétlenség miatt megnövekedett sókoncentráció a folyóvizekben. A szakértők szerint a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének és élővilágának megfigyelésével mérsékelhetők az ökológiai károk.
2025. június 04., 20:222025. június 04., 20:22
2025. június 04., 21:002025. június 04., 21:00
Tudományosan megalapozott tájékoztatást adtak ki a parajdi bányaszerencsétlenséget követő, megnövekedett sótartalmú vizek élővilágra és ivóvízellátásra gyakorolt hatásairól a szakemberek. A biológusok és kémikusok rámutatnak:
Éppen ezért különösen fontosnak tartják a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének megfigyelését, ugyanakkor a fizikai-kémiai paraméterek nyomon követése mellett szerintük
A közleményben kifejtik: a parajdi sótelep fő alkotója a konyhasó, vagyis a nátrium-klorid. A bányaszerencsétlenséghez kapcsolódóan az édesvizek (Korond-patak, Kis Küküllő folyó) részletes kémiai összetételét, sótartalmát illetően egyelőre nagyon kevés mérési adat érhető el.
Az ismert, hogy június 3-án Dicsőszentmártonban 0,5 gramm/liter körüli volt a Kis-Küküllő kloridion tartalma – kétszerese a maximális határértékeknek.
– ezen érték alapján már nem édesvíz, hanem egyértelműen sósvíz kategóriájú vízfolyásnak felel meg jelenleg.
A magasabb sótartalmú vizet nem tudja kezelni egy ivóvizet (csapvizet) előállító vízmű. A hozzáértők szerint ez azért van, mert a nátrium- és kloridionok stabilak a vízben (nem oxidálódnak, nem csapódnak ki), és
Ez az oka annak, hogy a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalmú vizét a Bözödi-tóból származó édesvízzel hígítják.
A magasabb konyhasó tartalmú víznek negatív hatásai vannak az egészségre nézve. Így ha
A sós víz kisebb koncentrációban enyhébb tüneteket tud okozni, például megnövelheti a vérnyomást. Hosszútávon fogyasztott sós víz, illetve túlzott sóbevitel komoly káliumhiányt tud okozni a szervezetben.
Rámutatnak továbbá, hogy a sókoncentráció növekedése a Korond-patakban, illetve a Kis-Küküllőben található halfajokra jelentős stresszt gyakorolhat, mivel ezek a halak alacsony sótartalmú környezethez alkalmazkodtak.
A kimutatások szerint a legtöbb, ezekben a vizekben élő halfajok nem képesek elviselni a sóstresszt, főleg nem több hónapon át.
A víz alatti gerinctelenek – például rovarlárvák, csigák, rákfélék – szintén súlyosan érintettek, holott ezek az élőlények kulcsszerepet játszanak a víz természetes tisztulásában. Ha elpusztulnak, a vízi élővilág átalakul:
Ez súlyos biodiverzitás-veszteséggel jár, csökken az ökoszisztéma szolgáltató képessége, és megváltoznak a természetes folyamatok. A károsodás hosszú távú, a helyreállás akár évtizedekig is eltarthat, ezért fontos az állandó nyomon követésük. A sókoncentráció növekedése ugyanakkor hatással van az algákra, csökkentve a halak táplálékbázisát, és kedvez az idegenhonos, invazív fajoknak is, amelyek kiszoríthatják az őshonos élőlényeket.
A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a vízpart közelében élő vagy a környéken termesztett növényeket is befolyásolja a só. A víz ugyanis beszivárog a talajba, megemelve a talajvíz sótartalmát, amelyet a növények gyökereiken keresztül vesznek fel,
Ha például a parajdi Korond-patak 5 gramm/liter konyhasót szállít a Kis-Küküllőbe, ez azt eredményezheti, hogy
A nálunk gyakrabban termesztett növények közül kifejezetten sóérzékenyek a gyümölcsfák (például az almafajták, a szilvafajták, a körtefák, főleg, ha a sós víz lejut a mélyebb talajrétegekbe), a legtöbb zöldségféle (főleg a saláta, a borsó, a bab), a lóhere, a repce, a burgonya.
Mérsékelten sótűrő haszonnövények, például, a paradicsom, a szőlő, a hagyma, a sárgarépa, a kukorica és az őszibúza, a legkevésbé érzékeny cukorrépa, a céklarépa, a spenót, a spárga, az árpa és a cukkini.
A tudományosan megalapozott tájékoztatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, HUN-REN, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai, összesen kilenc szakember állította össze és bocsájtotta a sajtó rendelkezésére.
Szerzők
Dr. Máthé István, mikrobiológus – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE)
Dr. Szép Sándor, vegyészmérnök – Sapientia EMTE
Dr. Zsigmond Andrea-Rebeka, kémikus – Sapientia EMTE
Dr. Nagy András-Attila, halbiológus – Babeș-Bolyai Tudományegyetem, óraadó tanár
Drd. Imecs István, halbiológus – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
Dr. Keresztes Lujza, hidrobiológus – Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Drd. Dénes Anna, hidrobiológus – Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Dr. Vörös Lajos, limnológus – HUN-REN, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
Dr. Fodorpataki László, növényélettanos – Sapientia EMTE
Megtartotta szerdán első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
Egy 15 éves Temes megyei fiú meggyilkolásával gyanúsítanak egy 21 éves fiatalembert és két kiskorút.
Mintegy 819 ezer lej értékben szabott ki bírságot a Hargita megyei tűzoltóság a tűzvédelmi előírások megszegéséért, továbbá három kereskedelmi egységet be is zárattak múlt év végén, idén pedig egy hargitafürdői panzió esetében is így jártak el.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
szóljon hozzá!