
Befejeződött az a nemzetközi projekt, amely a korai, illetve kényszerházasságok jelenségét, hatását vizsgálta Bulgáriában, Görögországban és Romániában. Az emberi jogok érvényesüléséért harcoló Pro Európa Liga (PEL) kerekasztal-beszélgetés formájában mutatta be szerdán a marosvásárhelyi Közigazgatási Palotában a kutatás eredményeit.
2010. november 18., 14:582010. november 18., 14:58
2010. november 18., 16:152010. november 18., 16:15
A felmérésből kiderült: csökkenő tendenciát mutat a főleg elszigetelt, hagyományos közösségekben tapasztalható jelenség. Sok esetben ebben látják a megoldást a szegénységtől való megszabadulásra, de néhány roma társadalomban státusszimbólumként élik meg a 14 éven aluli gyerekek megházasítását – számolt be a kutatás eredményeiről Smaranda Enache a PEL társelnöke.
Lesz-e folytatás?
„Az állampolgári nevelés tankönyvekben sem találunk semmit erről a problémáról” – tette hozzá Smaranda Enache, aki az ilyen típusú projektek nagy hátrányának azt tartja, hogy hosszútávon nincs folytatásuk. November 3–4. között Bukarestben tartották meg a projektet kiértékelő országos konferenciát. A liga társelnöke azt tervezi, hogy legalább három havonta találkozzanak a roma közösségek képviselői, a kutatásban résztvevő, illetve más nemkormányzati, valamint az országos roma szervezetek.
Félnek attól, hogy elveszítik identitásukat
A projekt hazai résztvevői Dobrudzsában 20, Munténiában 10, a Bánátban 11, Erdélyben 18 interjúalannyal beszélgettek. „Az ország lakosságának mindössze 5 százalékánál tapasztalható a korai házasságra kényszerítés gyakorlata, főleg a roma közösségekben fordul elő, de nem csak” – mondta Smaranda Enache. A korai, illetve a kényszerített házasságok aluliskolázottsághoz vezetnek. Ugyanakkor a roma közösségek attól félnek, hogy amennyiben nyitnak a társadalmi normák felé elveszítik identitásukat, és a családból kiszakadt lányaik a prostitúció áldozataivá válnak. Egy romának kétszer annyi erőfeszítésébe kerül jó munkahelyet találni még egyetemi végzettség mellett is – mondta a konferencián a PEL társelnöke.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
szóljon hozzá!