Befejeződött az a nemzetközi projekt, amely a korai, illetve kényszerházasságok jelenségét, hatását vizsgálta Bulgáriában, Görögországban és Romániában. Az emberi jogok érvényesüléséért harcoló Pro Európa Liga (PEL) kerekasztal-beszélgetés formájában mutatta be szerdán a marosvásárhelyi Közigazgatási Palotában a kutatás eredményeit.
2010. november 18., 14:582010. november 18., 14:58
2010. november 18., 16:152010. november 18., 16:15
A felmérésből kiderült: csökkenő tendenciát mutat a főleg elszigetelt, hagyományos közösségekben tapasztalható jelenség. Sok esetben ebben látják a megoldást a szegénységtől való megszabadulásra, de néhány roma társadalomban státusszimbólumként élik meg a 14 éven aluli gyerekek megházasítását – számolt be a kutatás eredményeiről Smaranda Enache a PEL társelnöke.
Lesz-e folytatás?
„Az állampolgári nevelés tankönyvekben sem találunk semmit erről a problémáról” – tette hozzá Smaranda Enache, aki az ilyen típusú projektek nagy hátrányának azt tartja, hogy hosszútávon nincs folytatásuk. November 3–4. között Bukarestben tartották meg a projektet kiértékelő országos konferenciát. A liga társelnöke azt tervezi, hogy legalább három havonta találkozzanak a roma közösségek képviselői, a kutatásban résztvevő, illetve más nemkormányzati, valamint az országos roma szervezetek.
Félnek attól, hogy elveszítik identitásukat
A projekt hazai résztvevői Dobrudzsában 20, Munténiában 10, a Bánátban 11, Erdélyben 18 interjúalannyal beszélgettek. „Az ország lakosságának mindössze 5 százalékánál tapasztalható a korai házasságra kényszerítés gyakorlata, főleg a roma közösségekben fordul elő, de nem csak” – mondta Smaranda Enache. A korai, illetve a kényszerített házasságok aluliskolázottsághoz vezetnek. Ugyanakkor a roma közösségek attól félnek, hogy amennyiben nyitnak a társadalmi normák felé elveszítik identitásukat, és a családból kiszakadt lányaik a prostitúció áldozataivá válnak. Egy romának kétszer annyi erőfeszítésébe kerül jó munkahelyet találni még egyetemi végzettség mellett is – mondta a konferencián a PEL társelnöke.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
Forgalomkorlátozások lesznek Marosvásárhely főterén, két esemény megfelelő lebonyolítása érdekében, a hétvége folyamán.
Az év eleji ellenőrzések okozta nehézségekből tanulva, a Maros megyei civil szervezetek összefognak, hogy szakemberek tanácsai és egymás tapasztalatai alapján fejlődjenek tovább.
Meglepetéseket okozott az idei nyár Szovátán, és nem feltétlenül kellemeseket, főleg a szállodaiparban érdekelteknek. Borúlátásra nincs ok, a polgármester szerint egész évben szezon van Szovátán, és ősszel is fesztiválokkal várják a turistákat.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották kedden a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végzett pusztítást a tűz.
Az új informatikai rendszer bevezetése miatt késve érkeznek a fogyasztókhoz az augusztusi vízszámlák – jelentette be az Aquaserv Rt. vízszolgáltató. A befizetési határidő azonban a kiállítás dátumához igazodik.
szóljon hozzá!