Sosem késő: a sepsiszentgyörgyi Movilă Mária 73 évesen végezte el a környezetmérnöki szakot

Korábban tagja és vezetője voltam a Polgári Szövetség (Alianța Civică) helyi szervezetének és a az Emberjogi Liga sepsiszentgyörgyi fiókjának. A 90-es években sok kerekasztalt szerveztünk kisebbségi és emberjogi témákban, több éven át Bálványosfürdőn. Már azokban az években biztattak, hogy iratkozzak be a jogra, mert hát úgy eredményesebben lehet képviselni bizonyos ügyeket. Akkor azonban nem engedhettem meg magamnak. Persze bújtam a törvényeket, az utóbbi években viszont környezetvédelmi kérdésekben volt szükség megalapozott érvelésre:

– Hogy emlékszik vissza az egyetemista évekre?

– Nagyon nehéz időszak volt. Én 1973-ben érettségiztem, akkor nem volt informatika, számítógép, fizikát-kémiát is régen tanultam. Az egyetemen nem kíméltek az oktatók, nem számított a korom. Első évben valahogy átmentem, a másodikban már könnyebb volt, addig a kollégák segítségével megtanultam prezentációkat is készíteni.

– És akkor most hogyan tovább?

– Most megalakítjuk az egyesületet és továbbra is teszem azt, amit eddig: ha alkalmam nyílik valakivel elbeszélgetni, elmondom amit csinálok. Törődöm másokkal, az állatokkal, a fákkal, a galambokkal a téren. Esővízben mosom a hajam és a mosogatóvízzel öntöm le a vécét.

Remélem, hogy a most megszerzett tudás a hasznomra lesz, most már tudom, milyen törvényekre lehet hivatkozni. Nem fejezhetjük be a beszélgetést, hogy ne említsem meg mentoromat, Hartel Tibort. Ő először tanárom volt, utólag a tusnádi Eco Bear konferenciákon is találkoztunk. Nagyon sokat tanultam tőle az egyetemen, már csak az megérte a munkát. A másik példaképem, akit a dolgozatomban is fontosnak találtam megemlíteni, Jane Goodall zoológus. Vele nem találkoztam személyesen, de azzal, ami ő képvisel, maximálisan azonosulni tudok.

Továbbra is küzdök a medvékért, (Csákány László közbirtokossági elnök szavaival: „ikonikus állatunkért”), amelyekkel kapcsolatban osztom Péter Leventének, a zabolai Mikes-birtok rangerének a nézeteit: „régen attól féltem, hogy reagál a medve. Ma attól félek, hogy reagál az ember”.