
Soltész Miklós. Archív
Fotó: Pinti Attila
Mind a külhoni magyaroknak, mind a Magyarországon élő nemzetiségeknek a hit, a nyelv és kultúra erősítésére van szükségük ahhoz, hogy szülőföldjükön megőrizzék nemzeti identitásukat – hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap Szentegyházán, ahol magyarországi nemzetiségi fiatalokkal együtt vett részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott rendezvényen.
2023. június 04., 14:552023. június 04., 14:55
Soltész vasárnap részt vett a szentegyházi Szent András római katolikus templomban tartott ünnepi szentmisén és a Gábor Áron művelődési házban rendezett nemzeti összetartozás-napi műsoron.
Az esemény kapcsán Soltész Miklós az MTI-nek telefonon elmondta:
Olyan nemzetiségi – többek között horvát, szlovák, román, ruszin – fiatalokról van szó, akik valamelyik magyarországi nemzetiségi középiskolába jártak és a tanulmányaikban elért kiváló eredményükkel, illetve a közösségért végzett munkájukkal érdemelték ki az ösztöndíjat.
A magyar állam teljes mértékben támogatja magyarországi őshonos nemzetiségek tanulását, anyanyelvi környezetben való továbbtanulását – mondta az államtitkár. Hozzátette: a 11 éve indult ösztöndíj-program arra biztatja a fiatalokat, hogy továbbra is szolgálják nemzetiségüket, segíti őket abban, hogy később ők lehessenek nemzetiségük elöljárói, tanítói, kulturális vezetői. Szerinte
Soltész Miklós kifejezte reményét: ez nekik is erőt fog adni Magyarországon, hogy – a magyarsághoz való fontos kötődésen kívül – megőrizzék ahhoz a nemzetiséghez való kötődésüket, amit szüleik, nagyszüleik rájuk hagyományoztak, nyelvben, kultúrában és sokszor a keresztény hitben is, legyen az a katolicizmus, az evangélikus, református egyházhoz, vagy akár az ortodoxiához való tartozás.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!