Ha kevés a pénzünk, az élő ház lehet a megoldás

Volt már felhívásuk ruha-csereberére, gyalogos közlekedésre, a közösségimédia-használat, illetve az információ-dömping csökkentésére, az energiafogyasztás visszaszorítására. Az ökoházak, vagy ahogy az esemény címében szerepel,

A helyszínen pedig a kezdeti mintegy 50 fős közönségből legalább harmincan kitartottak az előadás végéig, ami közel négy órát jelentett.

Németh azt megelőzően Franciaországban találkozott a környezetbarát építkezéssel, tanulta is a gyakorlatban, rabul ejtette az a légkör, ami ott uralkodott, nemcsak az építményekben, hanem az építtetők között is. Ez a „szerelem”, társulva az akkori gondjaival: bankhitel, albérlet, taszította az alternatívák keresése felé, és

Nem is kell föltétlenül lemondani a városi komfortról, mert az ezekben a házakban is biztosítható, csak másképp.

Helyben levő anyagokból, kétkezi munkával

Ahogy hallottuk, az ökoházak építtetése elég sok hozzájárulást kíván az építtetőktől, tulajdonosoktól: sok időt és fizikai munkát. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a szalmabálák helyükre kerüljenek a (többnyire) fa létraszerkezetbe, vagy ahhoz, hogy

Mellesleg pedig így lehet alacsonyabb költségvetéssel házat építeni. Sokakat a szükség visz rá a legolcsóbb megoldások keresésére, például sok az elvált nő (és férfi is) azokon a műhelymunkákon, ahol a gyakorlati tudnivalókat oktatják. De

Cserébe ezek a házak, amelyeknek lényege (az kellene legyen), hogy a helyben adott és természet kínálta anyagokból készüljenek, lélegeznek, ideális klímát és nedvességtartalmat kínálnak:

Vannak persze természetes anyagokból előállított ipari szigetelőanyagok is (pl. gyapjú, farost, kender, ezek azonban drágák). Vállalkozó szelleműnek kell tehát lenni, de azok, akik ennek birtokában voltak az előadáson, újabb ötleteket kaphattak a még olcsóbb, még hatékonyabb szigeteléshez.

Egyszerű (is lehet), mint a faék

Németh Jánostól megtudhattuk, hogy a perlit (egyfajta vulkanikus üveg, amit hőkezeléssel pattogtatnak ki), nagyon jó szigetelő, csak párazáró fóliával kell védeni a nedvességtől. Ez fapadlók alá való, míg a vályogpadló (vagy döngölt föld) alá az úgynevezett üveghab (románul: sticlă celulară) való.

Az is jó megoldás, ha az amúgy nem hőtartó agyagból két falat építünk, közöttük egy légréteggel.

Székelyföldön a csupán csömpölyegből (agyagbucikból – angolul és románul „cob”) készült ház ritka, Moldovában gyakoribb, noha Németh János szerint

Erre alkalmas a legtöbb erdélyi területen levő agyag. A szalmabálaházak népszerűsége azonban feljövőben, Háromszéken már áll vagy folyamatban van körülbelül tíz, és aki utánajár, az megtalálja hozzá azt a tervezőt is, aki hozzá hasonló szemlélettel, rokonszenvvel viseltetik az öko-építészet iránt.

Az előadás közel egy hónapig majdnem teljes terjedelmében visszanézhető az Ifjúsági Iroda Sepsiszentgyörgy Facebook-oldalán.

Aki pedig Németh Jánossal szeretne kapcsolatba lépni, az a Construim Case naturale Facebook-csoportban vagy a colibaverde.ro honlapon talál elérhetőségeket és a témával kapcsolatos hasznos információkat is.