Jogaikat követelik a forradalmári igazolvánnyal rendelkezők, de nemcsak papíron, hanem ténylegesen, mert szerintük hiába rendelkezik törvény a juttatásaikról, azokat nem kapják meg. Ráadásul egy új jogszabály megvonja ezeket a kedvezményeket – emiatt december 7-én, szerdán Bukarestben országos tiltakozást szerveznek.
2011. december 06., 16:202011. december 06., 16:20
2011. december 06., 16:572011. december 06., 16:57
Felháborodásának és elégedetlenségének, de egyúttal bánatának is hangot adott a December 21. Marosvásárhely Mártír Város Egyesület elnöke, Hamar Alpár Benjámin, aki szerkesztőségünket felkeresve elmondta: december 7-én Bukarestben tartanak országos tiltakozást a forradalmár szervezetek tagjai, mert számukra elfogadhatatlan, hogy január elsejétől törvényben is megvonják azokat a kedvezményeket, amelyeket amúgy a gyakorlatban csak nagyon ritkán élvezhettek. Továbbá szerinte gúnyt űznek belőlük a politikusok, dr. Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-es képviselő pedig nem állt vele szóba és megszavazta a juttatásaikat eltörlő jogszabályt.
Kísért a múlt
„November 8-án a Képviselőház döntéshozó testületként megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében 2012 januárjától megvonják a forradalmári igazolvánnyal rendelkezők juttatásait. Erre 100 PDL-s és 16 RMDSZ-es honatya is igennel voksolt, közöttük két Maros megyei képviselő: Doru Oprişcan és Kelemen Atilla. Először az 1990. évi 42-es számú, majd a 2004. évi 341-es számú törvény biztosította nekünk ezeket a juttatásokat, de most arról döntöttek, hogy 2012-ben ezeket megvonják. Azt nem lehet tudni, hogy 2013-ban és azután mi lesz. Úgy tudom, máris készül egy törvénymódosítás” – fejtette ki Hamar Alpár Benjámin (fotón balra), aki a Guşă-szobor felállítása ellen is határozottan kiállt, majd így folytatta: „Azt vetették a szemünkre, hogy sok a csaló közöttünk. 2004-től kezdődően egy állami, magas rangú tisztekből és hatóságiakból álló bizottság átvilágította a tagságot. Egyetértek azzal, hogy a »szeméttől« meg kell szabadulni, de mi ez ellen nem tehetünk semmit, nincs erre hatáskörünk, erről a bizottság dönt, és abba sem tudunk beleszólni, hogy ők mit és hogyan tesznek. Mi jelentettük a bizottságnak a kétes eseteket. De mire számítsunk, amikor a parlament is tele van volt kommunista vezetőkkel, szekusokkal? Vajon miért nem fogadták el a honatyák a lusztrációs törvényt?”
Ami járt, azt sem adták meg
Hamar Alpár Benjámin szerint a titkosszolgálat alkalmazottainak nőttek a juttatásai, tőlük pedig, akik rendszert változtattak, mindent el akarnak venni. „Nem vagyunk koldusok. Azért tiltakozunk és vonulunk utcára most is, amiért 1989-ben: a törvényeket mindenki tartsa be, és mindenkire legyenek egyformán érvényesek!” – mondta. A forradalmár szerint az eddigi törvény előírásai közül sem tartottak be mindent maradéktalanul a hatóságok. „Ingyenes gyógyszerellátás járna nekünk, de mindent meg kell fizetnünk. Ingyenes kereskedelmi felület járna, de én 10 éve hiába kérem a polgármesteri hivataltól, a temetőben a forradalmároknak kiutalt parcellából másoknak is juttattak. Ráadásul Kelemen Atilla képviselő nem állt velem szóba, hogy magyarázatot adjon arra, miért szavazta meg a törvényt” – ismertette a forradalmár.
Válságban átvilágítanak
Megkeresésünkre Kelemen Atilla (fotó jobbra) képviselő elmondta: „Nem zárkóztam el tőle, és tudtommal közölték vele, hogy az RMDSZ-székházban vagyok, ami a képviselői irodámtól nagyjából 10 percre van (a Közigazgatási Palota és a volt Hangya Szövetkezet épülete közötti távolság – szerk. megj.). Akkor jött, amikor neki eszébe jutott, de én éppen nem voltam az irodámban. Mindenki előtt nyitva áll az ajtóm, és Hamar Alpár Benjáminnal is elbeszélgethetünk, ha egyeztetünk időpontot. Igaz, hogy megszavaztam a jogszabályt, mert úgy gondolom, hogy túl sokan rendelkeznek forradalmárigazolvánnyal, túl sokan »gyanúsak«. Úgy tudom, a törvény nem vonja meg mindenkitől automatikusan a juttatásokat, hanem átvilágítják a tagságot. Egyesek szerint több mint 20.000-en vannak az országban, akik kedvezményezettek a forradalmári igazolványuk miatt. Ráadásul most az Európai Unió gazdasága nehéz helyzetben van, ezért feltétlenül meg kell nézni, ki jogosult és ki nem a juttatásokra” – érvelt Kelemen Atilla.
Tüntetés
Az elfogadott törvényt jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgálja. „Akkor is gond lesz, ha alkotmányellenesnek ítélik, mert ez a pénztétel nem szerepel a 2012-es költségvetésben. Holnap (december 7-én – szerk.megj.) Bukarestben szervezünk országos tüntetést. Várjuk, hogy mi lesz, nem hagyjuk annyiban, megyünk lépésről lépésre” – mondta Hamar Alpár Benjámin.
A marosvásárhelyi halottak
1989. december 21-én hatan vesztették életüket Marosvásárhelyen: Bodoni Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidoş, Ilie Muntean, Pajka Károly és Tamás Ernő.
Nyolcezer lejes adományt vehetettek át az Együtt a Rákos Gyermekekért Alapítványt képviselői pénteken délután a marosvásárhelyi Vifi képviselőitől, ennyi adomány gyűlt össze a nemrég megszervezett jótékonysági futás nyomán.
Iskolakezdésre készülve a megyei önkormányzati képviselők megszavazták, hogy a Maros megyei óvodák és iskolák továbbra is biztosítják a tízórait a gyermekek számára, és támogatják az ingázó diákok utazási költségeit.
Dr. Rezi Botondot nevezték ki a Maros Megyei Múzeum ideiglenes igazgatójának, miután elődje, Ötvös Koppány Bulcsú a kulturális minisztérium államtitkára lett. Az új vezető kinevezéséről a Maros megyei tanács döntött.
A divat ritkán költözik ilyen rendhagyó helyszínre: a marosvásárhelyi állatkert oroszlánketrecében rendezik meg a hétvégén Hajnal Zsuzsanna divatbemutatóját, amely a látványon túl gondolatébresztő üzenetet is közvetít a fenntarthatóságról.
Roma Kulturális Napokat tartanak Marosvásárhelyen a Vársétányon augusztus 22-24. között, ezért a programok ideje alatt forgalomkorlátozásra kell számítani az említett utca egyik felében.
Kis előrelépés történt a négy éve beharagozott marosvásárhelyi városi park létrehozása kapcsán: az önkormányzat benyújtotta az iratokat a környezetvédelmi engedélyre. A huszonhat hektáros területen jelenleg ember nagyságú a gaz.
Két baleset történt Maros megye különböző pontjain csütörtökön reggel, csaknem megegyező időben.
A Szent István-napi új kenyér ünnepén idén is néptánccal, zenével és közös kenyértöréssel erősítette a marosvásárhelyi magyarság a közösséghez tartozás érzését és a hagyomány tiszteletét, bár idén jóval kevesebben tették ezt, mint tavaly.
Közösségi alkalomhoz hasonló volt a magyar államalapítás ünnepén Nyárádszeredában a heti vásár. Nemcsak azért, mert lehetett találkozni, beszélgetni, nézelődni, hanem azért is, mert több évtized után visszaköltözött a szerdai vásár a főtérre.
Idén 262 esetben a medvék, hét esetben pedig a farkasok okoztak károkat a Maros megyei településeken. Húsz nagyvadat kilőttek, hetet pedig autók vagy vonatok ütöttek el.
szóljon hozzá!