
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Kimutatták a sertéspestist a Maros és a Hargita megye határánál levő Héjjasfalva területén lelőtt vaddisznóban – jelentette be csütörtökön Mircea Dușă, Maros megye prefektusa. Ez a második eset Maros megyében, amikor vaddisznóban azonosítják a fertőző betegséget.
2019. november 21., 14:012019. november 21., 14:01
A sürgősségi esetek bizottságának csütörtöki ülésén számolt be a prefektus arról, hogy a Héjjasfalva községhez tartozó Erkeden lelőtt vaddisznóban fedezték fel a sertéspestist okozó vírust. Minden lelőtt állatból mintát vettek, és a kolozsvári szaklaboratórium egy esetben igazolta a fertőzést. A mintákat Bukarestbe is elküldték, onnan még nem érkeztek vissza az eredmények.
Az előírásoknak megfelelően azokat a személyeket és eszközöket, amelyek kapcsolatba kerültek a vaddisznó tetemével, fertőtlenítették. Péntekre a prefektus újra összehívja a sürgősségi esetek bizottságát, hogy eldöntsék, hol alkalmaznak karantént és milyen további óvintézkedések szükségesek. Dușă szerint mivel vaddisznótetemben azonosították a sertéspestist, nem kell intézkedéseket foganatosítsanak a magángazdaságokban és a farmokon lévő állatokkal, csupán az állatok szállítását fogják korlátozni.
November elején egy Szováta melletti vaddisznóban azonosították első alkalommal a sertéspestist Maros megyében.

Elhullott vaddisznót találtak Szováta körzetében, az állat teteméből mintát vettek, az első adatok szerint fenn is áll az afrikai sertéspestis gyanúja, így a fertőzés továbbterjedésének megelőzése érdekében szigorú intézkedések bevezetését tervezi a Maros Megyei Prefektusi Hivatal.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!