
Fotó: Cinema Csíki Mozi Facebook-oldala
Bemutatták hétfőn este a Tőlem tudjátok meg – Hat roma portré a székelykeresztúri régióból című portréfilmet a Csíki Moziban. A filmben székelykeresztúri cigányok mesélnek saját tapasztalataikról.
2024. június 24., 21:412024. június 24., 21:41
A Tőlem tudjátok meg című filmben személyes élettörténeteket láthatunk fiataloktól és idősektől, ám egyvalami mindannyiukban közös: büszkén vallják magukat cigánynak, romának. Az egyik mesélő, Isztojka Máté hivatásos történetmondó, néprajzkutató. A cigány–magyar népmesék népszerűsítésével foglalkozik, és számára az anyanyelv a legmaghatározóbb, ezért aggasztónak tartja, hogy ma már jobban beszéli a magyar nyelvet a cigánynál.
Egy másik interjúalany Patakfalvi Judith egészségügyi mediátor. Judith történetében az identitás kérdése volt a legmeghatározóbb, hiszen gyermekei édesapja magyar. Felidézte, amikor gyermekeinek elmondta, hogy ő cigány, a kisfia úgy reagált, hogy „te nem is kéregetsz”. Judith szomorúnak tartja, hogy a cigányokat a kéregetéssel kötik össze.
Szó volt egy fiatal költőről is, Barabás Blankáról, aki nemzete hangján szól mindazokhoz, akik képesek befogadni azt. Verseire jellemző egyfajta melankólia, amit ő maga egyáltalán nem bán, hiszen a népük sorsát írja le valamelyest.
A filmben mesélt még egy munkás ember is életének történeteiről, identitásáról, egy zenész a karrierről, továbbá egy tanító az őt érő nehézségekről.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!