Rodostóba utazhat ősszel a katolikus iskola húsz tanulója

– mondta, majd arról beszélt, hogy hallgatni kellett Rákóczi Ferencről az osztrák uralom évei alatt, hiszen az ő szabadságharca ihlette az 1848-as forradalmárokat.

A fejedelemről Marosvásárhelyen a „kövecses utcát” Rákóczi utcának nevezték el, a lépcsőt, amelyet Bernády György alakíttatott ki, Rákóczi-lépcsőnek, a Maroson átívelő, 1911-ben átadott, öt méter széles vashidat is Rákóczi-hídnak hívják.

A fejedelem nevét vette fel 1941-ben a város római katolikus főgimnáziuma, de Rákóczi nevét büszkén viseli ma a katolikus gimnázium közössége is. Hiszen „a név kötelez” – hangsúlyozta az igazgató, arra is felhívva a figyelmet, hogy „Rákócziban olyan fejedelmet ünnepelhetünk, aki következetesen tudta, hogy hogyan szolgálhatja nemzete, országa boldogulását. Aki zászlai alatt egyesíteni tudott magyart és nem magyart, katolikust és protestánst, egyházit és világit. Aki nem egyszerűen csak kuruckodott, de komoly és felelős politikusként figyelte az európai politikai változásokat, lobbizott nemzete érdekében, kereste a jogi lehetőségeket, hogy az országot felszabadíthassa az uralkodó és kegyetlenkedő birodalom rabsága alól” – méltatta a nagy fejedelmet Tamási Zsolt. 

Az ünnepségen résztvevő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, mint Magyarország leggazdagabb emberét, legnagyobb földesurát emlegette II. Rákóczi Ferencet, aki mégis száműzetésben, vagyontalanul halt meg, nem térhetett vissza soha szeretett hazájába.

– hangsúlyozta a politikus.