Rodostóba utazhat ősszel a katolikus iskola húsz tanulója
Antal Erika
•
2019. április 05., 17:11
• utolsó módosítás: 2019. április 05., 17:14
II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választását ünnepelték Marosvásárhelyen pénteken a nevét viselő római katolikus gimnázium tanulói, tanárai és szülői közössége. Az ünnepségen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki felajánlása szerint a tanintézmény kiemelkedő teljesítményt elérő tanulói Rodostóba utazhatnak.
II. Rákóczi Ferenc 1707. április 5-i, marosvásárhelyi fejedelemmé iktatására emlékeztek • Fotó: Haáz Vince
A Rákóczi fejedelemmé választásának emlékére szervezett ünnepi hét péntek délelőtt szentmisével ért véget a belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplomban, illetve a Vársétányon, II. Rákóczi Ferenc Pokorny Attila készítette vállszobránál.
Potápi: a katolikus iskola újraalapítása nemcsak össznemzeti, hanem emberjogi kérdés is volt
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnáziumban első alkalommal osztották ki a Rákóczi-díjakat, így is megköszönve azok munkáját, kitartását és harcát, akik sokat tettek az iskola újraalapításáért.
A szobor körül összegyűlt tanulókat, pedagógusokat és szülőket Tamási Zsolt történész, a katolikus gimnázium igazgatója köszöntötte.
312 év után iskolánk köszönti a nagy fejedelmet
– mondta, majd arról beszélt, hogy hallgatni kellett Rákóczi Ferencről az osztrák uralom évei alatt, hiszen az ő szabadságharca ihlette az 1848-as forradalmárokat.
A fejedelemről Marosvásárhelyen a „kövecses utcát” Rákóczi utcának nevezték el, a lépcsőt, amelyet Bernády György alakíttatott ki, Rákóczi-lépcsőnek, a Maroson átívelő, 1911-ben átadott, öt méter széles vashidat is Rákóczi-hídnak hívják.
A fejedelem nevét vette fel 1941-ben a város római katolikus főgimnáziuma, de Rákóczi nevét büszkén viseli ma a katolikus gimnázium közössége is. Hiszen „a név kötelez” – hangsúlyozta az igazgató, arra is felhívva a figyelmet, hogy „Rákócziban olyan fejedelmet ünnepelhetünk, aki következetesen tudta, hogy hogyan szolgálhatja nemzete, országa boldogulását. Aki zászlai alatt egyesíteni tudott magyart és nem magyart, katolikust és protestánst, egyházit és világit. Aki nem egyszerűen csak kuruckodott, de komoly és felelős politikusként figyelte az európai politikai változásokat, lobbizott nemzete érdekében, kereste a jogi lehetőségeket, hogy az országot felszabadíthassa az uralkodó és kegyetlenkedő birodalom rabsága alól” – méltatta a nagy fejedelmet Tamási Zsolt.
Az ünnepségen résztvevő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, mint Magyarország leggazdagabb emberét, legnagyobb földesurát emlegette II. Rákóczi Ferencet, aki mégis száműzetésben, vagyontalanul halt meg, nem térhetett vissza soha szeretett hazájába.
De megőrizte hitét, soha nem adta fel magyarságát
– hangsúlyozta a politikus.
Potápi gratulált mindazoknak, akik kiálltak és küzdöttek a katolikus iskola újraindításáért. Úgy fogalmazott, hogy „a háborút könnyű megnyerni, hiszen ismerjük az ellenfelet, de a békét megőrizni sokkal nehezebb feladat”. Az idei évet a Magyar Országgyűlés Rákóczi-évnek nevezte el. Ennek jegyében több ünnepi eseményt is szerveznek azokon a helyeken, településeken, ahol a fejedelem megfordult. Ebből az alkalomból a magyar kormány részéről egy felajánlást is tett Potápi:
az első húsz diáknak, akik valamilyen kiemelkedő teljesítményt érnek el az iskolában, ősszel biztosít egy utat Törökországba, a Rodostóban és Isztambulban szervezett Rákóczi ünnepi megemlékezésekre.
1707. április 5-én, Marosvásárhelyen a mai mezőgazdasági szakközépiskola helyén, a Nepomuki Szent János szobrával díszített téren, egy gazdagon díszített emelvényen iktatták Erdély fejedelmévé II. Rákóczi Ferencet, aki fejedelmi esküjét udvari főpapja, Zichy Pál előtt tette le. A beiktatást követően a főtérre vonuló fejedelem a mai Keresztelő Szent János plébániatemplom udvarán álló jezsuita fatemplomban hálaadó Te Deumon vett részt, és fogadta a rendek és az egyházak köszöntését.
24h
