Hirdetés
Hirdetés

Rodostóba utazhat ősszel a katolikus iskola húsz tanulója

II. Rákóczi Ferenc 1707. április 5-i, marosvásárhelyi fejedelemmé iktatására emlékeztek •  Fotó: Haáz Vince

II. Rákóczi Ferenc 1707. április 5-i, marosvásárhelyi fejedelemmé iktatására emlékeztek

Fotó: Haáz Vince

II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választását ünnepelték Marosvásárhelyen pénteken a nevét viselő római katolikus gimnázium tanulói, tanárai és szülői közössége. Az ünnepségen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki felajánlása szerint a tanintézmény kiemelkedő teljesítményt elérő tanulói Rodostóba utazhatnak.

Antal Erika

2019. április 05., 17:112019. április 05., 17:11

2019. április 05., 17:142019. április 05., 17:14

A Rákóczi fejedelemmé választásának emlékére szervezett ünnepi hét péntek délelőtt szentmisével ért véget a belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplomban, illetve a Vársétányon, II. Rákóczi Ferenc Pokorny Attila készítette vállszobránál. 

korábban írtuk

Potápi: a katolikus iskola újraalapítása nemcsak össznemzeti, hanem emberjogi kérdés is volt
Potápi: a katolikus iskola újraalapítása nemcsak össznemzeti, hanem emberjogi kérdés is volt

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnáziumban első alkalommal osztották ki a Rákóczi-díjakat, így is megköszönve azok munkáját, kitartását és harcát, akik sokat tettek az iskola újraalapításáért.

A szobor körül összegyűlt tanulókat, pedagógusokat és szülőket Tamási Zsolt történész, a katolikus gimnázium igazgatója köszöntötte.

Idézet
312 év után iskolánk köszönti a nagy fejedelmet

– mondta, majd arról beszélt, hogy hallgatni kellett Rákóczi Ferencről az osztrák uralom évei alatt, hiszen az ő szabadságharca ihlette az 1848-as forradalmárokat.

Hirdetés

A fejedelemről Marosvásárhelyen a „kövecses utcát” Rákóczi utcának nevezték el, a lépcsőt, amelyet Bernády György alakíttatott ki, Rákóczi-lépcsőnek, a Maroson átívelő, 1911-ben átadott, öt méter széles vashidat is Rákóczi-hídnak hívják.

A fejedelem nevét vette fel 1941-ben a város római katolikus főgimnáziuma, de Rákóczi nevét büszkén viseli ma a katolikus gimnázium közössége is. Hiszen „a név kötelez” – hangsúlyozta az igazgató, arra is felhívva a figyelmet, hogy „Rákócziban olyan fejedelmet ünnepelhetünk, aki következetesen tudta, hogy hogyan szolgálhatja nemzete, országa boldogulását. Aki zászlai alatt egyesíteni tudott magyart és nem magyart, katolikust és protestánst, egyházit és világit. Aki nem egyszerűen csak kuruckodott, de komoly és felelős politikusként figyelte az európai politikai változásokat, lobbizott nemzete érdekében, kereste a jogi lehetőségeket, hogy az országot felszabadíthassa az uralkodó és kegyetlenkedő birodalom rabsága alól” – méltatta a nagy fejedelmet Tamási Zsolt. 

Az ünnepségen résztvevő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, mint Magyarország leggazdagabb emberét, legnagyobb földesurát emlegette II. Rákóczi Ferencet, aki mégis száműzetésben, vagyontalanul halt meg, nem térhetett vissza soha szeretett hazájába.

Idézet
De megőrizte hitét, soha nem adta fel magyarságát

– hangsúlyozta a politikus. 

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár

Fotó: Haáz Vince

Potápi gratulált mindazoknak, akik kiálltak és küzdöttek a katolikus iskola újraindításáért. Úgy fogalmazott, hogy „a háborút könnyű megnyerni, hiszen ismerjük az ellenfelet, de a békét megőrizni sokkal nehezebb feladat”. Az idei évet a Magyar Országgyűlés Rákóczi-évnek nevezte el. Ennek jegyében több ünnepi eseményt is szerveznek azokon a helyeken, településeken, ahol a fejedelem megfordult. Ebből az alkalomból a magyar kormány részéről egy felajánlást is tett Potápi:

az első húsz diáknak, akik valamilyen kiemelkedő teljesítményt érnek el az iskolában, ősszel biztosít egy utat Törökországba, a Rodostóban és Isztambulban szervezett Rákóczi ünnepi megemlékezésekre. 

Koszorúzással ért véget a katolikus iskola egyhetes ünnepi sorozata •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Koszorúzással ért véget a katolikus iskola egyhetes ünnepi sorozata

Fotó: Haáz Vince

1707. április 5-én, Marosvásárhelyen a mai mezőgazdasági szakközépiskola helyén, a Nepomuki Szent János szobrával díszített téren, egy gazdagon díszített emelvényen iktatták Erdély fejedelmévé II. Rákóczi Ferencet, aki fejedelmi esküjét udvari főpapja, Zichy Pál előtt tette le. A beiktatást követően a főtérre vonuló fejedelem a mai Keresztelő Szent János plébániatemplom udvarán álló jezsuita fatemplomban hálaadó Te Deumon vett részt, és fogadta a rendek és az egyházak köszöntését.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés