Rézkori leleteket találtak az épülő bevásárlóközpont alatt
Több mint hatezer éves település nyomaira bukkantak Marosvásárhelyen az új bevásárlóközpont építése során. Bár a leletek a nagyközönség számára nem túl látványosak, Berecki Sándor régész szerint tudományos jelentőségük nagy, főként hogy egy öt kilométeres körzeten belül ez már a harmadik rézkori település nyoma Marosvásárhelyen.
A Segesvári úton, a Sapientia egyetem szomszédságában épülő Shopping City Marosvásárhely építési munkálatai közben derült ki, hogy
valamikor egy rézkori település volt a dombtetőn.
A megelőző régészeti feltárást a Maros Megyei Múzeum végezte Berecki Sándor régész vezetésével, akitől megtudtuk, hogy a leletmentés szinte egy évvel ezelőtt történt.
Különleges cserepek kerültek elő
„Tavaly októberben, amikor elkezdődtek a bevásárlóközpont földmunkái, különleges cserepek kerültek elő egy kotrógép nyomán. Akkor értesítették a múzeum régészcsapatát, mi pedig egy-másfél hónapnyi ásatást, régészeti munkát végeztünk, majd a leletmentést követően folytatódtak az építkezési munkálatok” – avatott be a részletekbe Berecki Sándor. A szakértő hozzátette:
a lelőhely a rézkori Erősdi-kultúrához tartozik, ami Krisztus előtt 4500 és 4000 közé, vagyis mindenképpen az ötödik évezredre tehető.
„Nem látványos leletek kerültek elő, mivel ebben az időszakban a hétköznapi életet a kerámiaedények, csonteszközök, kőeszközök határozták meg, de mindenképpen érdekes nagy felületen látni ennek a kis tanyának a struktúráját.
Mintegy három lakóház nyomait tudtuk feltárni, ezek vályogházak cölöpszerkezeten, a cölöpök nyomait meg a falak kiégett agyagmaradványait tudtuk azonosítani, valamint a házakban lévő tárgyakat: edényeket, csont- és kőeszközöket.
A házak mellett tárológödröket és vermeket is találtunk, azokban pedig további tárgyakat” – fejtette ki a Székelyhonnak a régész, hozzátéve, hogy összesen 56 régészeti tárgyat azonosítottak, amelyek a Maros Megyei Múzeum tulajdonába kerültek. A leletek a szokásos eljárás szerint előbb átestek egy tisztítási, majd egy restaurálási folyamaton, később pedig a sok apró darabból, mint a kirakóst, úgy próbálták kirakni az edények formáját.
Ezeknek a leletanyagoknak, bár a nagyközönség számára nem látványosak, nagyon nagy a tudományos jelentőségük, hiszen általuk 6000–6500 évvel ezelőtt élt emberek nyomaira és életmódjára tudunk rálátni.
A hétköznapjaikra, a tárgyaikra látunk rá jobban, a hitvilágukra és a gondolkodásmódjukra vonatkozóan csak közvetett információink vannak, amikor időnként előkerülnek például kisebb állatidolok, amelyek egyértelműen valamilyen kultikus megnyilvánuláshoz köthetők” – magyarázta a régész.
A múzeum leltárába kerültek
A feltárt anyagok jelenleg a Maros Megyei Múzeum leltárában vannak, sok más lelettel együtt, amelyek az elmúlt száz évben kerültek az intézmény tulajdonába. Mivel a nagyközönség számára nem túl látványosak,
kiállítási anyag nem lesz belőlük, de készül egy tudományos publikáció, illetve ha valaki éppen ezt a kort vagy jelenséget szeretné kutatni, annak rendelkezésére bocsátják a leletanyagot.
Bereczki Sándor elárulta, amúgy nem számítottak régészeti leletekre az épülő bevásárlóközpont helyén, mivel azon a területen eddig nem került elő semmi, sem az Auchan nagyáruház, sem a Dedeman barkácsáruház építésekor.
A mostanival egykorú, vagyis Krisztus előtti 5. évezredből származó település nyomaira bukkantak még 2015–2016-ban Jedden, az elkerülő út megelőző feltárásainak során, és Marosvásárhelyen az egykori Tornakertben.
Ez utóbbit már a 20. század első évtizedében kutatta Kovács István régész. 2007-ben a Maros Megyei Múzeum munkatársainak Berecki Sándor régész vezetése alatt újabb lehetőségük nyílt a rézkori lelőhely kutatására. Berecki Sándor szerint a legújabb is éppen azért jelentős, mert egy öt kilométeres körzeten belül ez már a harmadik rézkori település nyoma Marosvásárhelyen.
24h
