Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:04

Akinek nem csak diplomát, hanem szakmát is adtak a kezükbe – vizsgáztak a kantai szakképző növendékei

14:20

Három autó ütközött Csíkkozmásnál, négyen megsérültek

13:56

Ősbemutató az Udvartér Színházban

13:12

Megtisztították a szeméttől a Vargyas-szoros turisaútvonalait

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már gyászolják a sóbányát – gyertyákat helyeztek ki Parajdon

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya

Megnyílt a föld Parajdon: így folyik be a víz a bányába – drónvideó

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről

2007-ben már tudták, mégsem történt semmi: a parajdi sóbánya figyelmen kívül hagyott vészjelzései

Hullanak a sótömbök, mozog a talaj Parajdon

Volt polgármester: mulasztás miatt ömlik be a víz a sóbányába

Megnyílt a föld Parajdon: így folyik be a víz a bányába – drónvideó

Együttérez a Salrom a parajdiakkal és ígéri, mindent megtesz a sóbányáért

Már idén leszállítják az elektromos buszokat Csíkszeredába

Rézkori leleteket találtak az épülő bevásárlóközpont alatt

Több mint hatezer éves település nyomaira bukkantak Marosvásárhelyen az új bevásárlóközpont építése során. Bár a leletek a nagyközönség számára nem túl látványosak, Berecki Sándor régész szerint tudományos jelentőségük nagy, főként hogy egy öt kilométeres körzeten belül ez már a harmadik rézkori település nyoma Marosvásárhelyen.

Szász Cs. Emese

2019. október 17., 15:452019. október 17., 15:45

2019. október 17., 16:002019. október 17., 16:00

Fotó: Berecki Sándor

Szász Cs. Emese

2019. október 17., 15:452019. október 17., 15:45

2019. október 17., 16:002019. október 17., 16:00

Fotó: Berecki Sándor

A Segesvári úton, a Sapientia egyetem szomszédságában épülő Shopping City Marosvásárhely építési munkálatai közben derült ki, hogy

valamikor egy rézkori település volt a dombtetőn.

A megelőző régészeti feltárást a Maros Megyei Múzeum végezte Berecki Sándor régész vezetésével, akitől megtudtuk, hogy a leletmentés szinte egy évvel ezelőtt történt.

Különleges cserepek kerültek elő

„Tavaly októberben, amikor elkezdődtek a bevásárlóközpont földmunkái, különleges cserepek kerültek elő egy kotrógép nyomán. Akkor értesítették a múzeum régészcsapatát, mi pedig egy-másfél hónapnyi ásatást, régészeti munkát végeztünk, majd a leletmentést követően folytatódtak az építkezési munkálatok” – avatott be a részletekbe Berecki Sándor. A szakértő hozzátette:

a lelőhely a rézkori Erősdi-kultúrához tartozik, ami Krisztus előtt 4500 és 4000 közé, vagyis mindenképpen az ötödik évezredre tehető.

„Nem látványos leletek kerültek elő, mivel ebben az időszakban a hétköznapi életet a kerámiaedények, csonteszközök, kőeszközök határozták meg, de mindenképpen érdekes nagy felületen látni ennek a kis tanyának a struktúráját.

Mintegy három lakóház nyomait tudtuk feltárni, ezek vályogházak cölöpszerkezeten, a cölöpök nyomait meg a falak kiégett agyagmaradványait tudtuk azonosítani, valamint a házakban lévő tárgyakat: edényeket, csont- és kőeszközöket.

A házak mellett tárológödröket és vermeket is találtunk, azokban pedig további tárgyakat” – fejtette ki a Székelyhonnak a régész, hozzátéve, hogy összesen 56 régészeti tárgyat azonosítottak, amelyek a Maros Megyei Múzeum tulajdonába kerültek. A leletek a szokásos eljárás szerint előbb átestek egy tisztítási, majd egy restaurálási folyamaton, később pedig a sok apró darabból, mint a kirakóst, úgy próbálták kirakni az edények formáját.

Rézkori edénytöredékek. A hatezer évvel ezelőtt élt emberekről árulkodnak

Fotó: Berecki Sándor

Ezeknek a leletanyagoknak, bár a nagyközönség számára nem látványosak, nagyon nagy a tudományos jelentőségük, hiszen általuk 6000–6500 évvel ezelőtt élt emberek nyomaira és életmódjára tudunk rálátni.

A hétköznapjaikra, a tárgyaikra látunk rá jobban, a hitvilágukra és a gondolkodásmódjukra vonatkozóan csak közvetett információink vannak, amikor időnként előkerülnek például kisebb állatidolok, amelyek egyértelműen valamilyen kultikus megnyilvánuláshoz köthetők” – magyarázta a régész.

Fotó: Berecki Sándor

A múzeum leltárába kerültek

A feltárt anyagok jelenleg a Maros Megyei Múzeum leltárában vannak, sok más lelettel együtt, amelyek az elmúlt száz évben kerültek az intézmény tulajdonába. Mivel a nagyközönség számára nem túl látványosak,

kiállítási anyag nem lesz belőlük, de készül egy tudományos publikáció, illetve ha valaki éppen ezt a kort vagy jelenséget szeretné kutatni, annak rendelkezésére bocsátják a leletanyagot.

Bereczki Sándor elárulta, amúgy nem számítottak régészeti leletekre az épülő bevásárlóközpont helyén, mivel azon a területen eddig nem került elő semmi, sem az Auchan nagyáruház, sem a Dedeman barkácsáruház építésekor.

A mostanival egykorú, vagyis Krisztus előtti 5. évezredből származó település nyomaira bukkantak még 2015–2016-ban Jedden, az elkerülő út megelőző feltárásainak során, és Marosvásárhelyen az egykori Tornakertben.

Ez utóbbit már a 20. század első évtizedében kutatta Kovács István régész. 2007-ben a Maros Megyei Múzeum munkatársainak Berecki Sándor régész vezetése alatt újabb lehetőségük nyílt a rézkori lelőhely kutatására. Berecki Sándor szerint a legújabb is éppen azért jelentős, mert egy öt kilométeres körzeten belül ez már a harmadik rézkori település nyoma Marosvásárhelyen.