Rendszerhibákkal küzdő igazságszolgáltatás

A bíróságok első fokon polgári perek során magánjogi vitákat, személyi vagy tulajdonjogi konfliktusokat döntenek el, ide tartoznak például a szülői felügyeleti joggal, illetve a családjogi és gyámügyekkel, munkakonfliktusokkal, kapcsolatos ügyek, de a közlekedési vagy más kihágások miatt kirótt bírságok megfellebbezése is.

A büntetőperek során olyan enyhébb, öt évnél kisebb büntetési tételű bűncselekményekben hoznak ítéletet, mint például lopás, könnyű testi sértés vagy ittas állapotban történő járművezetés.

A bírák hiánya az egyik probléma

A bírósági eljárások egyik fontos része a fellebbezés lehetősége, mivel

Ennek kapcsán fontos kitérni az igazságszolgáltatási rendszer egyik problémájára, a megfelelő számú bíró hiányára. Ez főként azokra a kisebb lélekszámú, szerényebb méretű városokkal rendelkező megyékre jellemző, mint például Hargita megye, de ugyanígy lehetne sorolni több más, az ország déli vagy keleti részén elhelyezkedő megyét is, amelyek kevésbé vonzók a bírák számára. Így elsősorban a büntetőügyekben jelentkezhet olyan probléma, hogy egy megyei törvényszéken nincs megfelelő bíró egy korrupciós ügy tárgyalására.

Ezt megelőzendő rendszeres gyakorlat a bírák ideiglenes áthelyezése egy-egy igazságszolgáltatási intézményhez – legyen az bíróság vagy megyei törvényszék. De ennek is van hátulütője, ez például a térségünkben leghosszabbra nyúlt,

Az ítélőtáblák és a szakosított törvényszékek

Az igazságszolgáltatási rendszer következő szintjét az ítélőtáblák jelentik, amelyekhez a megyei törvényszékeken kezdődött perekben hozott elsőfokú ítéletek nyomán lehet fellebbezni, hogy ott jogerős döntések szülessenek.

A legfőbb szinten

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) Románia legfelsőbb bíróságaként működik, a jogszabályok bíróságok általi egységes értelmezéséről és megfelelő alkalmazásáról gondoskodik. Ott bírálják el

• az ítélőtáblák, valamint – amikor a törvény erre módot ad – más bíróságok határozataival szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket,

• a már jogerős határozatokkal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmeket,

• továbbá olyan nem jogerős határozatokkal ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmeket, amelyekkel szemben a jogszabályok nem adnak lehetőséget más, törvényes úton benyújtható jogorvoslati lehetőségre.

Ebben az esetben is lehet példálózni térségünkbeli ügyekkel, a Békás-szoros hovatartozásáért folytatott perek, a már említett összeférhetetlenségi ügyek, vagy a Sepsiszentgyörgy zászlójának érvénytelenítése miatt indult per is eljutott ide, akárcsak számos más rendkívüli felülvizsgálati kérelem.

Az igazságszolgáltatási rendszer részeként a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a legfőbb hatóság, amely garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, fő hatáskörei a bírák és ügyészek toborzása, előléptetése, áthelyezése, fegyelmi vizsgálata, kirendelése, vezetői és végrehajtói tisztségekből való leváltása, felfüggesztése, karrierjük irányítása.

A 19 tagú tanácsból 14 tagot választanak a bírák és ügyészek közül, ketten a civil társadalmat képviselik, a tanács tagja még az igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke és a legfőbb ügyész is. A tanács irányítja ugyanakkor az Országos Bírói Intézet tevékenységét, amely bírákat és ügyészeket toboroz és képez, valamint az Országos Írnoki Iskolát, amely bíróságok és a hozzájuk tartozó ügyészségek írnokait és speciális kisegítő személyzetét toborozza és képzi.

A tanács keretében az Igazságszolgáltatási Felügyelőség jogi személyiséggel rendelkező önálló struktúraként működik. A felügyelőség elemzéseket, ellenőrzéseket végez, az egyetlen intézmény, amely jogosult bírák és ügyészek fegyelmi vizsgálatát lefolytatni, valamint jó hírnevük fennállását ellenőrizni.

Az Alkotmánybíróság feladatai

A Román Alkotmánybíróság (CCR) Románia egyetlen alkotmányos joghatósággal rendelkező hatósága, amely független minden más közhatalomtól. Hatásköre az alkotmány betartásának biztosítása, fő feladatai

• a törvények alkotmányosságának ellenőrzése,

• a hatóságok közötti alkotmányos jellegű konfliktusok megoldása,

• az elnök- és törvényhozási választások érvényesítése.

A kilenc tagú Alkotmánybíróság ítéli meg, hogy a törvények és rendeletek összhangban vannak-e az alkotmánnyal, a kihirdetés előtt (megelőző ellenőrzés) vagy után, olyan intézmények értesítése alapján, mint az államelnök, a parlament, a kormány, a Nép Ügyvédje vagy a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék. Hasonló módon

A vádhatóságok szerepe

Most térjünk ki a vádhatóságok szervezeti felépítésére is, mivel minden büntetőperben a bíró mellett

A DNA a korrupciós bűncselekmények – köztisztviselők megvesztegetése, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása – felderítését végzi, de a nagy összegű anyagi kárt okozó, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmények – támogatás illetéktelen igénylése, felhasználása, vagy a céltól eltérő módon történő felhasználása – esetében is illetékes.

A DIICOT hatáskörébe tartozik a terrorcselekmények, kábítószer-csempészettel és -kereskedelemmel, emberkereskedelemmel kapcsolatos, valamint szervezett módon elkövetett élet elleni, gazdasági, pénzügyi jellegű bűncselekmények felderítése, ezek közül a kiberbűnözés, pénzhamisítás, zsarolás, uzsorázás, nagy értékű sikkasztás, csalás, pénzmosás is említhető a szervezetten elkövetett emberölés, rablás vagy testi sértéssel járó bűntettek mellett.