A Békás-szoros hovatartozásáról már két jogerős ítélet született
Fotó: Pinti Attila
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nyújt be felülvizsgálati kérelmet a Hargita megyei önkormányzat a Békás-szoros hovatartozásának ügyében legutóbb hozott jogerős bírósági ítélet miatt. Az indoklás ismeretében úgy értékelik, ellentmondásos magyarázattal utasították el keresetüket, és a per újratárgyalását kérik.
2023. november 09., 12:092023. november 09., 12:09
Elkészült annak a jogerős ítéletnek az indoklása, amellyel múlt hónapban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította a Hargita megyei tanács azon keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet, mert a határmegállapító bizottságban nem vettek részt a két megyei tanács képviselői.
– ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján Borboly Csaba.
A második jogerős bírósági ítélet is megszületett arra vonatkozóan, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag Neamț megyéhez tartozik. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítéletét.
A Hargita megyei tanács elnöke emlékeztetett, hogy 1998-ban a határmegállapítási jegyzőkönyv aláírásakor a gyergyószentmiklósi elöljárókat megtévesztették, és nem tudták, mit írnak alá, így hivatalosítva, hogy a Békás-szoros 700 hektáros területe közigazgatásilag Almásmezőhöz és Neamț megyéhez tartozik – ezt egyébként az 1980-as évek közepén a kommunista hatalom egyszerű utasítással kezdeményezte. Hozzátette, az ügy 2008-ig nem került napirendre, mint mondta,
aztán az akkori gyergyószentmiklósi polgármester, miután megbírságolták, mert nem intézkedett, 2010-ben elindította az első pert a jegyzőkönyv érvénytelenítése érdekében, ehhez csatlakozott a megyei tanács is.
Fotó: Pinti Attila
Az első ítélet a tárgyalás áthelyezése után 2019-ben született meg a Prahova Megyei Törvényszéken, amely elfogadta a Hargita megyeiek érveit, de 2020-ban, másodfokon a Ploiești-i Ítélőtábla kizárta a Hargita megyei tanácsot a perből, és elutasította a keresetet. Miután a jogerős ítélet ellen benyújtott rendkívüli jogorvoslati kérelem nem járt sikerrel, a megyei önkormányzat 2022-ben kezdeményezett újabb bírósági eljárást az ügyben a Hargita Megyei Törvényszéken, erről született idén áprilisban, majd októberben a fentebb említett elsőfokú, illetve jogerős elutasító döntés, arra hivatkozva, hogy a keresetet az érvényes határidő letelte után nyújtották be.
– közölte az elnök, így a jogászok véleményére alapozva most felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez, azt kérve, hogy rendeljék el a per újratárgyalását. A jelenlévő Kovács Zsolt jogász ismertette, az ítélőtábla egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, amely szerint a jegyzőkönyvek műszaki jellegű dokumentumok, és nem tekinthetők normatív jellegű közigazgatási dokumentumnak. Ugyanakkor mégis közigazgatási dokumentumnak tekinti a jegyzőkönyvet, viszont egyéni közigazgatási dokumentumnak, amelyet a törvény szerint egy év éven belül kellett volna megtámadni a bíróságon. Viszont
– részletezte a jogász. Ezért kérik a felülvizsgálatot a legfelsőbb bíróságtól.
Borboly hozzátette, a jogorvoslat szempontjából egy újabb lehetőséget jelent az országos kataszteri rendszer, amely térinformatikai rendszerben jeleníti meg a földterületeket. Amennyiben ez eltéréseket mutat ki, és az érintett 700 hektárt Neamț megye területének részeként tartalmazza, Gyergyószentmiklós újrakezdheti a határvitát.
Az elnök kitért arra is, nem akarnak politikai vitát Neamț megyével, mert jó az együttműködés a két megyei tanács között, és úgy látják, az érintett területet közösen kell fejleszteni, közös projektekkel, beruházásokkal.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
1 hozzászólás