
A Békás-szoros hovatartozásáról már két jogerős ítélet született
Fotó: Pinti Attila
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nyújt be felülvizsgálati kérelmet a Hargita megyei önkormányzat a Békás-szoros hovatartozásának ügyében legutóbb hozott jogerős bírósági ítélet miatt. Az indoklás ismeretében úgy értékelik, ellentmondásos magyarázattal utasították el keresetüket, és a per újratárgyalását kérik.
2023. november 09., 12:092023. november 09., 12:09
Elkészült annak a jogerős ítéletnek az indoklása, amellyel múlt hónapban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította a Hargita megyei tanács azon keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet, mert a határmegállapító bizottságban nem vettek részt a két megyei tanács képviselői.
– ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján Borboly Csaba.

A második jogerős bírósági ítélet is megszületett arra vonatkozóan, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag Neamț megyéhez tartozik. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítéletét.
A Hargita megyei tanács elnöke emlékeztetett, hogy 1998-ban a határmegállapítási jegyzőkönyv aláírásakor a gyergyószentmiklósi elöljárókat megtévesztették, és nem tudták, mit írnak alá, így hivatalosítva, hogy a Békás-szoros 700 hektáros területe közigazgatásilag Almásmezőhöz és Neamț megyéhez tartozik – ezt egyébként az 1980-as évek közepén a kommunista hatalom egyszerű utasítással kezdeményezte. Hozzátette, az ügy 2008-ig nem került napirendre, mint mondta,
aztán az akkori gyergyószentmiklósi polgármester, miután megbírságolták, mert nem intézkedett, 2010-ben elindította az első pert a jegyzőkönyv érvénytelenítése érdekében, ehhez csatlakozott a megyei tanács is.
Fotó: Pinti Attila
Az első ítélet a tárgyalás áthelyezése után 2019-ben született meg a Prahova Megyei Törvényszéken, amely elfogadta a Hargita megyeiek érveit, de 2020-ban, másodfokon a Ploiești-i Ítélőtábla kizárta a Hargita megyei tanácsot a perből, és elutasította a keresetet. Miután a jogerős ítélet ellen benyújtott rendkívüli jogorvoslati kérelem nem járt sikerrel, a megyei önkormányzat 2022-ben kezdeményezett újabb bírósági eljárást az ügyben a Hargita Megyei Törvényszéken, erről született idén áprilisban, majd októberben a fentebb említett elsőfokú, illetve jogerős elutasító döntés, arra hivatkozva, hogy a keresetet az érvényes határidő letelte után nyújtották be.
– közölte az elnök, így a jogászok véleményére alapozva most felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez, azt kérve, hogy rendeljék el a per újratárgyalását. A jelenlévő Kovács Zsolt jogász ismertette, az ítélőtábla egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, amely szerint a jegyzőkönyvek műszaki jellegű dokumentumok, és nem tekinthetők normatív jellegű közigazgatási dokumentumnak. Ugyanakkor mégis közigazgatási dokumentumnak tekinti a jegyzőkönyvet, viszont egyéni közigazgatási dokumentumnak, amelyet a törvény szerint egy év éven belül kellett volna megtámadni a bíróságon. Viszont
– részletezte a jogász. Ezért kérik a felülvizsgálatot a legfelsőbb bíróságtól.
Borboly hozzátette, a jogorvoslat szempontjából egy újabb lehetőséget jelent az országos kataszteri rendszer, amely térinformatikai rendszerben jeleníti meg a földterületeket. Amennyiben ez eltéréseket mutat ki, és az érintett 700 hektárt Neamț megye területének részeként tartalmazza, Gyergyószentmiklós újrakezdheti a határvitát.
Az elnök kitért arra is, nem akarnak politikai vitát Neamț megyével, mert jó az együttműködés a két megyei tanács között, és úgy látják, az érintett területet közösen kell fejleszteni, közös projektekkel, beruházásokkal.
Alin Tișe Kolozs megyei tanácselnök szerdán bejelentette, hogy indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a párt következő kongresszusán. Döntését azzal indokolta, hogy a PNL szerinte rossz irányba halad, és változásra van szükség.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica.
Az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozásával – jelentette ki miniszterelnök a titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett szerdai, budapesti sajtótájékoztatón.
Három településen is szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán éjjel, illetve csütörtökön napközben. Gyulakután hálózati munkálatok, Kovásznán csőtörés, Gelencén pedig szakaszolócsap felszerelése miatt kell vízszünetre számítani.
Négy személyt és két vállalatot, köztük a Distrigaz gázszolgáltatót állítja bíróság elé a bukaresti ügyészség a 2025 októberében a főváros Rahova negyedében történt gázrobbanás ügyében, amelyben négyen életüket vesztették.
Bővítenék az újszülöttkori szűrőprogramot, összehangolnák a ritka betegségek kezelését végző orvoscsapatok munkáját, és megkönnyítenék a gyermekkorú betegek átállását a felnőttellátásra – jelentette be az egészségügyi miniszter.
A piacvezető OMV Petrom szerda délben 5 banival csökkentette a benzin literenkénti árát, amely így, egy hónap elteltével ismét 10 lej alá csökkent a Petrom-töltőállomásokon – derül ki a Profit.ro gazdasági portál által elemzett adatokból.
Hiába kezdeményezték, nem kapnak szabadnapot a szülők a tanévnyitó napjára: a képviselőház szerdán elutasította az erre vonatkozó törvénytervezetet. A javaslat az óvodás és iskolás gyermekek szüleire vonatkozott volna.
Románia a 31. helyről a 32. helyre csúszott vissza az európai vásárlóerő-ranglistán, miközben Magyarország három helyet javított. A romániai egy főre jutó vásárlóerő alig több mint fele az európai átlagnak – derül ki a NielsenIQ friss felméréséből.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök és Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
1 hozzászólás