
A Békás-szoros hovatartozásáról már két jogerős ítélet született
Fotó: Pinti Attila
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nyújt be felülvizsgálati kérelmet a Hargita megyei önkormányzat a Békás-szoros hovatartozásának ügyében legutóbb hozott jogerős bírósági ítélet miatt. Az indoklás ismeretében úgy értékelik, ellentmondásos magyarázattal utasították el keresetüket, és a per újratárgyalását kérik.
2023. november 09., 12:092023. november 09., 12:09
Elkészült annak a jogerős ítéletnek az indoklása, amellyel múlt hónapban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította a Hargita megyei tanács azon keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet, mert a határmegállapító bizottságban nem vettek részt a két megyei tanács képviselői.
– ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján Borboly Csaba.

A második jogerős bírósági ítélet is megszületett arra vonatkozóan, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag Neamț megyéhez tartozik. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítéletét.
A Hargita megyei tanács elnöke emlékeztetett, hogy 1998-ban a határmegállapítási jegyzőkönyv aláírásakor a gyergyószentmiklósi elöljárókat megtévesztették, és nem tudták, mit írnak alá, így hivatalosítva, hogy a Békás-szoros 700 hektáros területe közigazgatásilag Almásmezőhöz és Neamț megyéhez tartozik – ezt egyébként az 1980-as évek közepén a kommunista hatalom egyszerű utasítással kezdeményezte. Hozzátette, az ügy 2008-ig nem került napirendre, mint mondta,
aztán az akkori gyergyószentmiklósi polgármester, miután megbírságolták, mert nem intézkedett, 2010-ben elindította az első pert a jegyzőkönyv érvénytelenítése érdekében, ehhez csatlakozott a megyei tanács is.
Fotó: Pinti Attila
Az első ítélet a tárgyalás áthelyezése után 2019-ben született meg a Prahova Megyei Törvényszéken, amely elfogadta a Hargita megyeiek érveit, de 2020-ban, másodfokon a Ploiești-i Ítélőtábla kizárta a Hargita megyei tanácsot a perből, és elutasította a keresetet. Miután a jogerős ítélet ellen benyújtott rendkívüli jogorvoslati kérelem nem járt sikerrel, a megyei önkormányzat 2022-ben kezdeményezett újabb bírósági eljárást az ügyben a Hargita Megyei Törvényszéken, erről született idén áprilisban, majd októberben a fentebb említett elsőfokú, illetve jogerős elutasító döntés, arra hivatkozva, hogy a keresetet az érvényes határidő letelte után nyújtották be.
– közölte az elnök, így a jogászok véleményére alapozva most felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez, azt kérve, hogy rendeljék el a per újratárgyalását. A jelenlévő Kovács Zsolt jogász ismertette, az ítélőtábla egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, amely szerint a jegyzőkönyvek műszaki jellegű dokumentumok, és nem tekinthetők normatív jellegű közigazgatási dokumentumnak. Ugyanakkor mégis közigazgatási dokumentumnak tekinti a jegyzőkönyvet, viszont egyéni közigazgatási dokumentumnak, amelyet a törvény szerint egy év éven belül kellett volna megtámadni a bíróságon. Viszont
– részletezte a jogász. Ezért kérik a felülvizsgálatot a legfelsőbb bíróságtól.
Borboly hozzátette, a jogorvoslat szempontjából egy újabb lehetőséget jelent az országos kataszteri rendszer, amely térinformatikai rendszerben jeleníti meg a földterületeket. Amennyiben ez eltéréseket mutat ki, és az érintett 700 hektárt Neamț megye területének részeként tartalmazza, Gyergyószentmiklós újrakezdheti a határvitát.
Az elnök kitért arra is, nem akarnak politikai vitát Neamț megyével, mert jó az együttműködés a két megyei tanács között, és úgy látják, az érintett területet közösen kell fejleszteni, közös projektekkel, beruházásokkal.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás