
A Békás-szoros hovatartozásáról már két jogerős ítélet született
Fotó: Pinti Attila
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nyújt be felülvizsgálati kérelmet a Hargita megyei önkormányzat a Békás-szoros hovatartozásának ügyében legutóbb hozott jogerős bírósági ítélet miatt. Az indoklás ismeretében úgy értékelik, ellentmondásos magyarázattal utasították el keresetüket, és a per újratárgyalását kérik.
2023. november 09., 12:092023. november 09., 12:09
Elkészült annak a jogerős ítéletnek az indoklása, amellyel múlt hónapban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította a Hargita megyei tanács azon keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet, mert a határmegállapító bizottságban nem vettek részt a két megyei tanács képviselői.
– ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján Borboly Csaba.

A második jogerős bírósági ítélet is megszületett arra vonatkozóan, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag Neamț megyéhez tartozik. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítéletét.
A Hargita megyei tanács elnöke emlékeztetett, hogy 1998-ban a határmegállapítási jegyzőkönyv aláírásakor a gyergyószentmiklósi elöljárókat megtévesztették, és nem tudták, mit írnak alá, így hivatalosítva, hogy a Békás-szoros 700 hektáros területe közigazgatásilag Almásmezőhöz és Neamț megyéhez tartozik – ezt egyébként az 1980-as évek közepén a kommunista hatalom egyszerű utasítással kezdeményezte. Hozzátette, az ügy 2008-ig nem került napirendre, mint mondta,
aztán az akkori gyergyószentmiklósi polgármester, miután megbírságolták, mert nem intézkedett, 2010-ben elindította az első pert a jegyzőkönyv érvénytelenítése érdekében, ehhez csatlakozott a megyei tanács is.
Fotó: Pinti Attila
Az első ítélet a tárgyalás áthelyezése után 2019-ben született meg a Prahova Megyei Törvényszéken, amely elfogadta a Hargita megyeiek érveit, de 2020-ban, másodfokon a Ploiești-i Ítélőtábla kizárta a Hargita megyei tanácsot a perből, és elutasította a keresetet. Miután a jogerős ítélet ellen benyújtott rendkívüli jogorvoslati kérelem nem járt sikerrel, a megyei önkormányzat 2022-ben kezdeményezett újabb bírósági eljárást az ügyben a Hargita Megyei Törvényszéken, erről született idén áprilisban, majd októberben a fentebb említett elsőfokú, illetve jogerős elutasító döntés, arra hivatkozva, hogy a keresetet az érvényes határidő letelte után nyújtották be.
– közölte az elnök, így a jogászok véleményére alapozva most felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez, azt kérve, hogy rendeljék el a per újratárgyalását. A jelenlévő Kovács Zsolt jogász ismertette, az ítélőtábla egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, amely szerint a jegyzőkönyvek műszaki jellegű dokumentumok, és nem tekinthetők normatív jellegű közigazgatási dokumentumnak. Ugyanakkor mégis közigazgatási dokumentumnak tekinti a jegyzőkönyvet, viszont egyéni közigazgatási dokumentumnak, amelyet a törvény szerint egy év éven belül kellett volna megtámadni a bíróságon. Viszont
– részletezte a jogász. Ezért kérik a felülvizsgálatot a legfelsőbb bíróságtól.
Borboly hozzátette, a jogorvoslat szempontjából egy újabb lehetőséget jelent az országos kataszteri rendszer, amely térinformatikai rendszerben jeleníti meg a földterületeket. Amennyiben ez eltéréseket mutat ki, és az érintett 700 hektárt Neamț megye területének részeként tartalmazza, Gyergyószentmiklós újrakezdheti a határvitát.
Az elnök kitért arra is, nem akarnak politikai vitát Neamț megyével, mert jó az együttműködés a két megyei tanács között, és úgy látják, az érintett területet közösen kell fejleszteni, közös projektekkel, beruházásokkal.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
1 hozzászólás