
A Békás-szoros hovatartozásáról már két jogerős ítélet született
Fotó: Pinti Attila
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nyújt be felülvizsgálati kérelmet a Hargita megyei önkormányzat a Békás-szoros hovatartozásának ügyében legutóbb hozott jogerős bírósági ítélet miatt. Az indoklás ismeretében úgy értékelik, ellentmondásos magyarázattal utasították el keresetüket, és a per újratárgyalását kérik.
2023. november 09., 12:092023. november 09., 12:09
Elkészült annak a jogerős ítéletnek az indoklása, amellyel múlt hónapban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította a Hargita megyei tanács azon keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet, mert a határmegállapító bizottságban nem vettek részt a két megyei tanács képviselői.
– ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján Borboly Csaba.

A második jogerős bírósági ítélet is megszületett arra vonatkozóan, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag Neamț megyéhez tartozik. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítéletét.
A Hargita megyei tanács elnöke emlékeztetett, hogy 1998-ban a határmegállapítási jegyzőkönyv aláírásakor a gyergyószentmiklósi elöljárókat megtévesztették, és nem tudták, mit írnak alá, így hivatalosítva, hogy a Békás-szoros 700 hektáros területe közigazgatásilag Almásmezőhöz és Neamț megyéhez tartozik – ezt egyébként az 1980-as évek közepén a kommunista hatalom egyszerű utasítással kezdeményezte. Hozzátette, az ügy 2008-ig nem került napirendre, mint mondta,
aztán az akkori gyergyószentmiklósi polgármester, miután megbírságolták, mert nem intézkedett, 2010-ben elindította az első pert a jegyzőkönyv érvénytelenítése érdekében, ehhez csatlakozott a megyei tanács is.
Fotó: Pinti Attila
Az első ítélet a tárgyalás áthelyezése után 2019-ben született meg a Prahova Megyei Törvényszéken, amely elfogadta a Hargita megyeiek érveit, de 2020-ban, másodfokon a Ploiești-i Ítélőtábla kizárta a Hargita megyei tanácsot a perből, és elutasította a keresetet. Miután a jogerős ítélet ellen benyújtott rendkívüli jogorvoslati kérelem nem járt sikerrel, a megyei önkormányzat 2022-ben kezdeményezett újabb bírósági eljárást az ügyben a Hargita Megyei Törvényszéken, erről született idén áprilisban, majd októberben a fentebb említett elsőfokú, illetve jogerős elutasító döntés, arra hivatkozva, hogy a keresetet az érvényes határidő letelte után nyújtották be.
– közölte az elnök, így a jogászok véleményére alapozva most felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez, azt kérve, hogy rendeljék el a per újratárgyalását. A jelenlévő Kovács Zsolt jogász ismertette, az ítélőtábla egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, amely szerint a jegyzőkönyvek műszaki jellegű dokumentumok, és nem tekinthetők normatív jellegű közigazgatási dokumentumnak. Ugyanakkor mégis közigazgatási dokumentumnak tekinti a jegyzőkönyvet, viszont egyéni közigazgatási dokumentumnak, amelyet a törvény szerint egy év éven belül kellett volna megtámadni a bíróságon. Viszont
– részletezte a jogász. Ezért kérik a felülvizsgálatot a legfelsőbb bíróságtól.
Borboly hozzátette, a jogorvoslat szempontjából egy újabb lehetőséget jelent az országos kataszteri rendszer, amely térinformatikai rendszerben jeleníti meg a földterületeket. Amennyiben ez eltéréseket mutat ki, és az érintett 700 hektárt Neamț megye területének részeként tartalmazza, Gyergyószentmiklós újrakezdheti a határvitát.
Az elnök kitért arra is, nem akarnak politikai vitát Neamț megyével, mert jó az együttműködés a két megyei tanács között, és úgy látják, az érintett területet közösen kell fejleszteni, közös projektekkel, beruházásokkal.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
Kiásni az autót a hó alól, lépésben haladni a behavazott utakon, időben elérni a gyerekkel óvodába, iskolába, majd pedig a munkahelyre – néhány kihívás, amivel az újabb havazás miatt sokan szembesültek a reggeli órákban.
1 hozzászólás