Az egyetem nagy aulájában a Himnusz eléneklésével kezdődött rendezvényen Tonk Márton, az egyetem rektora ünnepi beszédében köszönetet mondott mindazoknak, „akikben volt kellő hit és elhatározás az egykori, húsz esztendővel ezelőtti gordiuszi csomó átvágására, és az új intézmény megalakítására”. Így tehát köszönetet mondott 

Emlékeztetett, voltak bőven ellendrukkerek, akiknek szerinte azért jár köszönet, hogy annyira komolytalannak tartották az ügyet, „hogy még a keresztbe tevésre sem fordítottak energiát”, és mire ezt megtették volna, már késő volt.

A legfontosabbnak az egyetem létét nevezte, azt, hogy a Partiumi Keresztény Egyetemmel együtt létezik önálló, az erdélyi közösség kezében és irányításával működő magyar felsőoktatás.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke visszatekintett az elmúlt évszázadok erdélyi magyar egyetemalapítási történetére, emlékeztetve, hogy a Sapientia létrehozásával csak beálltak azok sorába, akik évszázadok óta küzdenek az erdélyi magyar felsőoktatásért.

Megkerülhetetlenné vált

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szerint tíz évvel azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette:

Rámutatott, hogy 2010 óta az egységes nemzetben való gondolkodást, az azt követő stratégiai lépéseket a következő alapelv határozza meg: a magyar nemzet határai addig tartanak, amíg a magyar intézmények hatósugara elér.

Potápi fontosnak tartotta elismételni egy korábban megfogalmazott gondolatát, amelyet az egyetemi hallgatókhoz intézett:„Erdély tündérkert, ahová mindenki vágyik. Innen nem elmenni kell, hanem ide jönni kell.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, kormányfőhelyettes kiemelte, hogy a mostani ünnep azt mutatja: az előttünk járó nemzedék intézményt alapított, csatlakozva intézményépítő nemzedékek hosszú sorához.

– értékelt, hozzátéve, a kitartás, a türelem, a munka, az elkötelezettség, a kitartás, a tudás, a profizmus mind kellett ahhoz, hogy

Szerinte iránymutató, véleményformáló értelmiségieket képez a Sapientia, akiknek az erdélyi magyar közösség számára példát kell mutatniuk. Hozzátette, a kormányprogramban szereplő célt, hogy

Erős bástya Székelyföld közepén

Lázár Ede, a Sapientia csíkszeredai karának dékánja elmondta:

Szerinte a külföldön kiválóan teljesítő volt hallgatók mellett azokra büszkék, akik itthon boldogulnak, és a közösség javát szolgálják. „Víziónk és célunk az a fiatal, aki modern szaktudással, elemző és kommunikációs készségekkel felvértezve ki tud lépni a világpiacra, akár otthonról, a falujából is” – vázolta.

– emlékeztetett, erős bástyának nevezve az egyetemet Székelyföld közepén.

Díszdoktori címet vehetett át Szendrő Péter professzor, a gödöllői Szent István Egyetem tiszteletbeli rektora az egyetem és az ennek keretében folyó tehetséggondozás támogatásáért, Jakab Sámuel nyugalmazott oktatónak pedig a tiszteletbeli professzori címet adományozták a kertészmérnöki képzés létrehozása érdekében végzett munkájáért.

Máthé István egyetemi docenst kiváló oktató elismeréssel jutalmazták, a Debreceni Egyetem ugyanakkor Pro Universitate kitüntetéssel ismerte el a két intézmény közötti együttműködést.