
Petres Sándor: a jó szándék vihet előre
Fotó: Pinti Attila
Petres Sándor régi közéleti szereplő, a közigazgatás mindkét oldalán – önkormányzati, illetve kormányzati tisztségviselőként – komoly tapasztalattal rendelkezik. Hargita megye nemrég kinevezett prefektusával a nemcsak a közigazgatás helyzetéről, de a nyelvi jogokról, nemzeti jelképekről, és a gépjárművezetői vizsgákról is beszélgettünk.
2022. április 06., 12:012022. április 06., 12:01
2022. április 06., 12:092022. április 06., 12:09
– Hargita Megye Tanácsában, és ennek alelnökeként eltöltött évek után miért ment át a „másik oldalra”, a kormányhivatalba? Mi változott, jó döntés volt, vagy nem?
– 2014-ben, a kormányzati erőviszonyok átrendeződése miatt, az RMDSZ-nek újra lehetősége nyílt vezető pozíciót elfoglalni Hargita Megye Prefektusának Hivatalában. A Szövetség vezetői úgy gondolták, hogy tizennégy éves megyei önkormányzati vezetői tapasztalatom a megye lakosságának és az intézménynek is fokozottan a javára válhat. Nagyon rövid gondolkozás után elfogadtam az új kihívást. Választott tisztséget, középtávú biztonságot, politikai pályafutást, hatalmas pénzügyi felelősséget cseréltem akkor főtisztviselői karrierre. Az ideiglenes kinevezés bizonytalanságára jellemző, hogy az országszerte, velem egyszerre kinevezett főtisztviselők közül talán csak négyen vagyunk még tisztségben.
A Szövetség vezetői, a polgármesterek, intézményvezetők, a megye lakossága hivatottak ezt eldönteni.
– Fontos-e, hogy magyar vagy román prefektusa van Hargita megyének?
– Egy ideális világban mindegy lenne. A valóságban biztosan nem az. Azok számára, akik mindig mindent jobban tudnak, nem lehet jó megoldást találni. A jó szándékú emberekhez viszont közelebb lehet és kell vinni ezt az intézményt. A konkrét feladat a törvények alkalmazása és alkalmaztatása, de az érdekelteknek el kell magyarázni a döntéseket, támogatni kell őket a törvényes megoldások megtalálásában. A megértésben, elfogadásban segíthet egy magyar prefektus.
– Székely és magyar zászlók: lehet-e ezt a kérdést úgy kezelni, hogy ne bírságoljon a prefektus, de a nemzeti jelképek azért használhatók legyenek; a székely zászló, amely nem egy másik állam zászlója, például állandó jelleggel? Mi a megoldás?
– Két különböző síkon kell párhuzamosan eredményre törekednünk. Szükséges a jelenlegi jogszabályok jó szándékú pontosítása, megengedőbbé tétele, enélkül nem lesz előrelépés. Másrészt, a létező törvényes előírásoknak megfelelő gyakorlatot kell kialakítani. Olyan kompromisszumokra van szükség, amelyeket magyar és román polgártársaink többsége elfogad.
– Meggyőződésem, hogy folyamatosan javul a nyelvi jogok érvényesítésének lehetősége, de rengeteg energiára, időre és jó szándékra lesz még szükségünk. Ugyanakkor nem hiszem, hogy elérhetjük valaha a „maradéktalan” érvényesülés állapotát, mert igen sokféleképpen értelmezzük ezt. Ha valaki arra számít, hogy Hargita megyében életútja során teljesen egynyelvű ügyintézéssel fog találkozni, azt jó eséllyel csalódás fogja érni. Mint jó néhány más téren, a jogrendszer pontosítása és a segítőkészség, a jó szándék vihet előre.
– A prefektusi hivatalban eltöltött évek tapasztalatai alapján, hogy látja, miként működik a helyi és megyei közigazgatás Hargita megyében? Van-e fejlődés, vannak-e olyan tanácsi határozatok, amelyek nem felelnek meg a törvénynek? Miben kellene fejlődni?
– Vannak és mindig lesznek javításra szoruló határozatok, rendeletek. A közigazgatási szféra értékelése, ezáltal vonzósága nagyon hullámzó.
A következetesség és kiszámíthatóság sem mindennapos vendég a jogi környezet kialakításában, alkalmazásában. Az önkormányzatok mindig többet és többet akarnak megvalósítani, a prefektúra szerepe, hogy ezt a munkát legális keretek között tartsa. Úgy gondolom, Hargita megye helyi és megyei közigazgatása erős alapokon áll. Jó képességű szakemberek, tapasztalat és tanulni vágyás, kellő stabilitás a jellemzői.
– A prefektusi hivatalnak alárendelt intézmények közül a legtöbben a Hargita Megyei Gépjárművezetői Engedélyeket Kibocsátó és Járműbejegyzési Közszolgálatot keresik fel. Lehet-e rövidíteni a gépjárművezetői vizsgára való várakozás időtartamát, és ami legalább ilyen fontos: elérhetővé tenni ezt több városban, nemcsak Csíkszeredában?
– A várakozás időtartamát törvénymódosítással és több alkalmazottal lehetne csökkenteni, folyamatosan próbáljuk meggyőzni erről a törvényhozást és a kormányt is.
Az elméleti vizsga lebonyolításához szükséges infrastruktúra- és személyzeti követelmények viszont olyan beruházási és fenntartási költségeket feltételeznének, amelyeknek biztosítását nem látom valószínűnek. A polgártársaink jobb kiszolgálására viszont megoldásokat fogunk keresni, minden külső körülménytől függetlenül.
– A központosítás lebontásánál maradva, melyek azok a prefektusi hivatal alárendeltségébe tartozó szolgáltatások, tevékenységek, amelyeket több városban is lehet biztosítani a megyeszékhelyen kívül?
– A prefektusi hivatalok, de a többi, megyei szintű hivatal tevékenységét is át kell gondolni. A költségcsökkentésekre, személyzeti megszorításokra való törekvések mindennapjaiban a jobb együttműködést, de az informatika alkalmazását is új szintre kell emelni.
Másrészt, a járványhelyzet rákényszerítette a kormányzati és az önkormányzati szférát is a számítástechnika kínálta lehetőségek sokkal jobb és gyorsabb kihasználására. Azon leszünk, hogy a veszély elmúltával ne adjuk fel a „kényszer szülte” eredményeket, ne kényelmesedjünk vissza az ügyintézés középkorába.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!