
Petres Sándor: a jó szándék vihet előre
Fotó: Pinti Attila
Petres Sándor régi közéleti szereplő, a közigazgatás mindkét oldalán – önkormányzati, illetve kormányzati tisztségviselőként – komoly tapasztalattal rendelkezik. Hargita megye nemrég kinevezett prefektusával a nemcsak a közigazgatás helyzetéről, de a nyelvi jogokról, nemzeti jelképekről, és a gépjárművezetői vizsgákról is beszélgettünk.
2022. április 06., 12:012022. április 06., 12:01
2022. április 06., 12:092022. április 06., 12:09
– Hargita Megye Tanácsában, és ennek alelnökeként eltöltött évek után miért ment át a „másik oldalra”, a kormányhivatalba? Mi változott, jó döntés volt, vagy nem?
– 2014-ben, a kormányzati erőviszonyok átrendeződése miatt, az RMDSZ-nek újra lehetősége nyílt vezető pozíciót elfoglalni Hargita Megye Prefektusának Hivatalában. A Szövetség vezetői úgy gondolták, hogy tizennégy éves megyei önkormányzati vezetői tapasztalatom a megye lakosságának és az intézménynek is fokozottan a javára válhat. Nagyon rövid gondolkozás után elfogadtam az új kihívást. Választott tisztséget, középtávú biztonságot, politikai pályafutást, hatalmas pénzügyi felelősséget cseréltem akkor főtisztviselői karrierre. Az ideiglenes kinevezés bizonytalanságára jellemző, hogy az országszerte, velem egyszerre kinevezett főtisztviselők közül talán csak négyen vagyunk még tisztségben.
A Szövetség vezetői, a polgármesterek, intézményvezetők, a megye lakossága hivatottak ezt eldönteni.
– Fontos-e, hogy magyar vagy román prefektusa van Hargita megyének?
– Egy ideális világban mindegy lenne. A valóságban biztosan nem az. Azok számára, akik mindig mindent jobban tudnak, nem lehet jó megoldást találni. A jó szándékú emberekhez viszont közelebb lehet és kell vinni ezt az intézményt. A konkrét feladat a törvények alkalmazása és alkalmaztatása, de az érdekelteknek el kell magyarázni a döntéseket, támogatni kell őket a törvényes megoldások megtalálásában. A megértésben, elfogadásban segíthet egy magyar prefektus.
– Székely és magyar zászlók: lehet-e ezt a kérdést úgy kezelni, hogy ne bírságoljon a prefektus, de a nemzeti jelképek azért használhatók legyenek; a székely zászló, amely nem egy másik állam zászlója, például állandó jelleggel? Mi a megoldás?
– Két különböző síkon kell párhuzamosan eredményre törekednünk. Szükséges a jelenlegi jogszabályok jó szándékú pontosítása, megengedőbbé tétele, enélkül nem lesz előrelépés. Másrészt, a létező törvényes előírásoknak megfelelő gyakorlatot kell kialakítani. Olyan kompromisszumokra van szükség, amelyeket magyar és román polgártársaink többsége elfogad.
– Meggyőződésem, hogy folyamatosan javul a nyelvi jogok érvényesítésének lehetősége, de rengeteg energiára, időre és jó szándékra lesz még szükségünk. Ugyanakkor nem hiszem, hogy elérhetjük valaha a „maradéktalan” érvényesülés állapotát, mert igen sokféleképpen értelmezzük ezt. Ha valaki arra számít, hogy Hargita megyében életútja során teljesen egynyelvű ügyintézéssel fog találkozni, azt jó eséllyel csalódás fogja érni. Mint jó néhány más téren, a jogrendszer pontosítása és a segítőkészség, a jó szándék vihet előre.
– A prefektusi hivatalban eltöltött évek tapasztalatai alapján, hogy látja, miként működik a helyi és megyei közigazgatás Hargita megyében? Van-e fejlődés, vannak-e olyan tanácsi határozatok, amelyek nem felelnek meg a törvénynek? Miben kellene fejlődni?
– Vannak és mindig lesznek javításra szoruló határozatok, rendeletek. A közigazgatási szféra értékelése, ezáltal vonzósága nagyon hullámzó.
A következetesség és kiszámíthatóság sem mindennapos vendég a jogi környezet kialakításában, alkalmazásában. Az önkormányzatok mindig többet és többet akarnak megvalósítani, a prefektúra szerepe, hogy ezt a munkát legális keretek között tartsa. Úgy gondolom, Hargita megye helyi és megyei közigazgatása erős alapokon áll. Jó képességű szakemberek, tapasztalat és tanulni vágyás, kellő stabilitás a jellemzői.
– A prefektusi hivatalnak alárendelt intézmények közül a legtöbben a Hargita Megyei Gépjárművezetői Engedélyeket Kibocsátó és Járműbejegyzési Közszolgálatot keresik fel. Lehet-e rövidíteni a gépjárművezetői vizsgára való várakozás időtartamát, és ami legalább ilyen fontos: elérhetővé tenni ezt több városban, nemcsak Csíkszeredában?
– A várakozás időtartamát törvénymódosítással és több alkalmazottal lehetne csökkenteni, folyamatosan próbáljuk meggyőzni erről a törvényhozást és a kormányt is.
Az elméleti vizsga lebonyolításához szükséges infrastruktúra- és személyzeti követelmények viszont olyan beruházási és fenntartási költségeket feltételeznének, amelyeknek biztosítását nem látom valószínűnek. A polgártársaink jobb kiszolgálására viszont megoldásokat fogunk keresni, minden külső körülménytől függetlenül.
– A központosítás lebontásánál maradva, melyek azok a prefektusi hivatal alárendeltségébe tartozó szolgáltatások, tevékenységek, amelyeket több városban is lehet biztosítani a megyeszékhelyen kívül?
– A prefektusi hivatalok, de a többi, megyei szintű hivatal tevékenységét is át kell gondolni. A költségcsökkentésekre, személyzeti megszorításokra való törekvések mindennapjaiban a jobb együttműködést, de az informatika alkalmazását is új szintre kell emelni.
Másrészt, a járványhelyzet rákényszerítette a kormányzati és az önkormányzati szférát is a számítástechnika kínálta lehetőségek sokkal jobb és gyorsabb kihasználására. Azon leszünk, hogy a veszély elmúltával ne adjuk fel a „kényszer szülte” eredményeket, ne kényelmesedjünk vissza az ügyintézés középkorába.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!