
Otthonában is segítenének a súlyos betegeknek
Fotó: 123RF
Romániában a súlyos betegek csupán tíz százaléka részesül palliatív gondozásban, és szinte teljesen hiányzik az ilyen jellegű otthoni ellátás. Jelenleg uniós pénzalapokból építik ki ezt a hálózatot, és ennek részeként Maros megyében is létrejön egy egészségügyi központ.
2022. május 03., 12:282022. május 03., 12:28
2022. május 03., 13:162022. május 03., 13:16
A palliatív ellátás azt jelenti, hogy a súlyos betegek számára olyan körülményeket, szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek megkönnyítik életüket, mindennapjaikat, de nemcsak nekik, hanem hozzátartozóiknak is. Ennek keretében támogató egészségügyi ellátást, szakemberi tanácsadást, fájdalomcsillapítást biztosítanak, de lelki támaszt is a betegnek, mindezt az aktív egészségügyi kezelés mellett. A palliatív ellátás nem azonos a hospice szolgálattal, amelyre akkor kerül sor, amikor a gyógyító eljárások már nem segítenek, amikor a beteg már az utolsó hónapjait éli.
Egy tavalyi felmérés szerint, amely a 2019-es, a koronavírus-járvány előtti adatok alapján készült, Romániában vannak olyan megyék, ahol teljes mértékben hiányzik a palliatív ellátás az állami és a magán egészségügyi intézményekből is, és országos szinten mindössze az érintett betegek 5 százaléka részesült otthonában palliatív gondozásban. A kimutatásból kiderül, hogy
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint 2019-ben Hargita megyében 2600 (ebből 787 rákos megbetegedésben szenvedő), míg Maros megyében 4700 (ebből 1615 rákos) betegnek lett volna szüksége palliatív ellátásra. A felmérés kitér arra, hogy a betegek életének megkönnyítése érdekében nemcsak a kórházakban, hanem az érintettek otthonában is biztosítani kellene a palliatív gondozást.
A hivatalos iratból az is kiderül, hogy jelenleg az egészségügyi minisztérium a brassói Hospice Házzal közösen európai uniós pénzalapokból azon dolgozik, hogy szakembereket képezzen a palliatív gondozáshoz, és létrehozzon egy olyan országos hálózatot, amely az otthoni gondozást szervezi meg, illetve felügyeli azt. A Maros Megyei Klinikai kórház már első körben része lesz ennek a hálózatnak, erről Ovidiu Gîrbovan igazgató beszélt.
Mint megtudtuk, Maros megyében egy marosvásárhelyi és egy segesvári magán egészségügyi intézményben, valamint a marosludasi városi kórházban és a megyei kórházban vannak palliatív gondozásra fenntartott ágyak. Az uniós program keretében azonban az otthoni palliatív gondozást fogják megszervezni Maros megyében. Ez részben azt jelenti, hogy szakembereket: orvosokat, asszisztenseket, pszichológusokat, gyógytornászt és lelkészeket fognak képezni, hogy ezt a gondozást biztosítani tudják. Létrehoznak egy központot, ahonnan irányítani fogják az otthoni ellátást. Az egészségbiztosítási pénztár által támogatott otthoni ellátást előre láthatóan szeptembertől lehet igényelni. Az igazgató úgy tudja, hogy az elkövetkező években az otthoni palliatív gondozást ki fogják terjeszteni az egész országra.
Decemberben öt erdélyi városban találkozhat a közönség Szőnyi Ferenccel, az ultratriatlon világbajnokkal, akit a világ „Racemachine”-ként és a „komáromi Vasemberként” ismer.
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel a saját anyanyelveden egyeztethetsz nemcsak a számlákról, hanem az energiahatékonyságról is, és arról, hogyan lehetsz környezetbarátabb anélkül, hogy lemondanál a kényelemről?
Első házként megszavazta a szenátus hétfőn azt a törvénytervezetet, amely szerint az endometriózisban szenvedő nők havi egy fizetett szabadnapra jogosultak.
Egy negyedikes fiú esete hónapok óta köztéma Marosvásárhelyen, miután több iskola elutasította az áthelyezését. Végül a Schiller-iskolába került, ahol a szülők tiltakozásba kezdtek: az osztály nem jár iskolába, bár még sosem találkoztak vele.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus hétfői ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a tanév első napja hivatalos szabadnap a szülők számára.
Botrányba torkollt hétfőn a képviselőházban a kormány órája elnevezésű vita, amelyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztert faggatták a Paltinu-gyűjtőtónál kialakult helyzetről.
Bizonytalanul közlekedő, parkoló autóvezetők kerültek a Hargita megyei rendőrök látószögébe hétvégén.
Jócskán a megengedett sebességhatár fölött, 201 km/órás sebességgel hajtott az A2-es autópályán egy férfi. Később a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy kábítószer hatása alatt vezetett.
Gratulált hétfőn Nicușor Dan államfő a vasárnapi időközi helyhatósági választások győzteseinek.
Változékony és az ilyenkor megszokottnál enyhébb időre számíthatunk a következő két hétben, december 18. után várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) december 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
szóljon hozzá!