
Otthonában is segítenének a súlyos betegeknek
Fotó: 123RF
Romániában a súlyos betegek csupán tíz százaléka részesül palliatív gondozásban, és szinte teljesen hiányzik az ilyen jellegű otthoni ellátás. Jelenleg uniós pénzalapokból építik ki ezt a hálózatot, és ennek részeként Maros megyében is létrejön egy egészségügyi központ.
2022. május 03., 12:282022. május 03., 12:28
2022. május 03., 13:162022. május 03., 13:16
A palliatív ellátás azt jelenti, hogy a súlyos betegek számára olyan körülményeket, szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek megkönnyítik életüket, mindennapjaikat, de nemcsak nekik, hanem hozzátartozóiknak is. Ennek keretében támogató egészségügyi ellátást, szakemberi tanácsadást, fájdalomcsillapítást biztosítanak, de lelki támaszt is a betegnek, mindezt az aktív egészségügyi kezelés mellett. A palliatív ellátás nem azonos a hospice szolgálattal, amelyre akkor kerül sor, amikor a gyógyító eljárások már nem segítenek, amikor a beteg már az utolsó hónapjait éli.
Egy tavalyi felmérés szerint, amely a 2019-es, a koronavírus-járvány előtti adatok alapján készült, Romániában vannak olyan megyék, ahol teljes mértékben hiányzik a palliatív ellátás az állami és a magán egészségügyi intézményekből is, és országos szinten mindössze az érintett betegek 5 százaléka részesült otthonában palliatív gondozásban. A kimutatásból kiderül, hogy
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint 2019-ben Hargita megyében 2600 (ebből 787 rákos megbetegedésben szenvedő), míg Maros megyében 4700 (ebből 1615 rákos) betegnek lett volna szüksége palliatív ellátásra. A felmérés kitér arra, hogy a betegek életének megkönnyítése érdekében nemcsak a kórházakban, hanem az érintettek otthonában is biztosítani kellene a palliatív gondozást.
A hivatalos iratból az is kiderül, hogy jelenleg az egészségügyi minisztérium a brassói Hospice Házzal közösen európai uniós pénzalapokból azon dolgozik, hogy szakembereket képezzen a palliatív gondozáshoz, és létrehozzon egy olyan országos hálózatot, amely az otthoni gondozást szervezi meg, illetve felügyeli azt. A Maros Megyei Klinikai kórház már első körben része lesz ennek a hálózatnak, erről Ovidiu Gîrbovan igazgató beszélt.
Mint megtudtuk, Maros megyében egy marosvásárhelyi és egy segesvári magán egészségügyi intézményben, valamint a marosludasi városi kórházban és a megyei kórházban vannak palliatív gondozásra fenntartott ágyak. Az uniós program keretében azonban az otthoni palliatív gondozást fogják megszervezni Maros megyében. Ez részben azt jelenti, hogy szakembereket: orvosokat, asszisztenseket, pszichológusokat, gyógytornászt és lelkészeket fognak képezni, hogy ezt a gondozást biztosítani tudják. Létrehoznak egy központot, ahonnan irányítani fogják az otthoni ellátást. Az egészségbiztosítási pénztár által támogatott otthoni ellátást előre láthatóan szeptembertől lehet igényelni. Az igazgató úgy tudja, hogy az elkövetkező években az otthoni palliatív gondozást ki fogják terjeszteni az egész országra.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elvben nem támogatja a tilalmakat, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének megtiltását sem.
Rendkívül hideg időjárásra, kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére. Hargita és Kovászna megyében is erősen lehűl az idő.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
szóljon hozzá!