
A Pál Gábor-házban székel Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Fotó: Pinti Attila
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Csíki Fiókegyesülete, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara az Erdélyi Magyar Tudomány Napja jegyében szervez emlékező tudományos konferenciát, amelynek központi témája: Pál Gábor, a két világháború közötti erdélyi politika kiemelkedő alakja.
2023. november 09., 09:102023. november 09., 09:10
Az esemény helyszíne a Sapientia egyetem Csíkszeredai Karának 20-as terme; időpontja péntek délelőtt 9 óra.
A konferencián a következő témákban adnak elő: Oláh-Gál Elvira: Dr. Pál Gábor élete; Orbán Zsolt: Id. Pál Gábor életútja; Bárdi Nándor: A regionális érdekek megjelenítője az Országos Magyar Pártban és a budapesti parlamentben; Kolumbán Tibor: Harc a Csíki Magánjavakért az 1920–30-as években (Genfi per); Daczó Katalin: Dr. Pál Gábor csíkszeredai emlékezetéről (dokumentumfilm); Lukács Bence Ákos: Dr. Pál Gábor 1940–1944 között a magyar parlamentben; Nagy József: Pál Gábor és a Székely Határvédelem a második világháború idején; Jánosi Csongor: Dr. Pál Gábor a román titkosszolgálati iratokban; Nemes Gyula: Dr. Pál Gábor írott hagyatéka.
Az előadások után megkoszorúzzák Pál Gábor emléktábláját (Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda, Petőfi Sándor utca).
Pál Gábor, a két világháború közötti erdélyi politika kiemelkedő alakja 1883. február 7-én született Csíksomlyón, és 55 éve, 1968. október 22-én hunyt el a csíkszeredai kórházban. Az Országos Magyar Párt Csík megyei képviselőjeként, majd szenátoraként következetesen védelmébe vette a székelység sérelmeit, a genfi Népszövetség elé vitte a román állam által elkobzott Csíki Magánjavak ügyét. Pál Gáborról egyébként Oláh-Gál Elvira nagyon szerteágazó anyagot közölt a Székelyhonon.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!