Száznegyven éve született Pál Gábor

Mindketten szüleim elbeszélése szerint karácsony estéjén mosolyogva nézték, hogy a karácsonyfa minden dísze és az angyal ajándékai közül érdeklődésemet leginkább egy nyerges faló kötötte le. Nagyszüleim arcára is jól emlékszem. Nagyatyám két fekete lovát nézegettem, mikor „utolsó végzetes útjára elindulva házunk elől búcsút vett síró édesanyámtól, az ő esdeklő kérlelései ellenére” – írta Pál Gábor Emlékezés életemből című visszaemlékezésében a bölcsőről, ahonnan indult és ahová idős korára visszatért.

egyébként költői tehetséggel megáldott ember, aki rendkívül színesen feljegyezte életének legfontosabb mozzanatait, verseit és korának társadalmi rajzát. Az utólag, Pál Gábor által lemásolt kézirat is megtalálható a csíkszeredai levéltárban, olvasása rendkívül izgalmas, akár a mai nőknek is.

Pál Gábor iskoláit Csíksomlyón végezte, majd jogi tanulmányait Kolozsváron folytatta. 1908. május 16-án letette az ügyvédi vizsgát és visszatérve Csíkszeredába, Veress Elek házában május végén nyitott irodát. Az ügyvédi pálya nem elégítette ki.

– írja, keserű szavakkal ecsetelve a kicsinyes bosszúállást, a hazugságot, mások becsapását. Mindig azt érezte, hogy a bírói pálya sokkal több elégtételt nyújtana: „mennyivel más pártatlanul ítélni, mint gonoszlelkű emberek eszközévé lenni!” – írta. 1909-ben a polgári leányiskolával szemben levő Szopos-féle házba költözött, és édesapjától ajándékba kapott Csillag nevű lovával sokat járta a hegyeket, élvezte a század eleji polgári jólétet.

Háborús szereplése kapcsán említést kell tenni Pál Andorról, fivéréről, aki 1890-ben született Csíksomlyón és 1982-ben hunyt el Belgiumban. A Ludovika Akadémián tanult, huszárfőhadnagyként a 11. közös huszárezredben szolgált. 1915-ben repülőkiképzésre jelentkezett, majd Poroszországban Röstlinben harcipilóta (Kampfflieger) kiképzést nyert. Pál Andor a cs. kir. 38. repülőszázad parancsnoka (ő maga alapította a román kiugrás után) már az olasz hadszíntéren hírnevet szerzett magának, sok nehéz feladatot teljesített. Andor életével és katonai szereplésével Pál Gábor Los Angelesben élő unokája foglakozik, otthonában egy kis emléksarkot is berendezett az Andortól származó emlékekkel.

1918–45 közötti politikai tevékenysége igen jelentős. A székely közbirtokosságokról, a Csíki Magánjavakról, a romániai konkordátumról és a jogsértésekről írt tanulmányai a Magyar Kisebbség folyóiratban jelentek meg, de napi küzdelmeiről rendszeresen tájékoztatta választóit a Csíki Lapok hasábjain. Politikai pályafutása 1938-ig (a pártok feloszlatásáig) az Országos Magyar Párthoz kapcsolódik, több mandátumot nyert a román képviselőházba és szenátusba.

képviselőtársaival együtt, legnevezetesebb a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatásáért folytatott harc, amelynek eredményeképpen a genfi népbíróság arra kötelezi a román királyságot, hogy visszaadja a megmaradt vagyont (amit nem osztottak szét a román agrárreformmal), de a háború elsodorta a végrehajtást. 1940-ben, a bécsi döntés után behívták a Magyar Országgyűlés Képviselőházába.

Sikert azonban nem ért el, 1944 júniusában politikai megbízatásáról lemondott és önként jelentkezett katonai szolgálattételre. A Gyimesi-szorosban harcolt majd visszavonulásnál a Mura-vidéken esett orosz fogságba. Betegen, legyengülve a foksányi gyűjtőtáborból szabadult 1945 őszén.

Testvérpárt vettek feleségül

Pál Gábor és öccse, Andor egy testvérpárt vettek feleségül, a budapesti Kammer lányokat (a budapesti Vadászkürt Szállót alapító Kammer Ernő unokái) Gábor Editet (Dittát 1923-ban), Andor Margitot (1917-ben). Pál Gábor gyermekei – Ágnes (dr. Erőss Istvánné 1924–1964), ifjabb Pál Gábor (1927–2009) és Vera (id. Apor Csabáné 1930–2022). Unokái, dédunokái Erdélyben és Magyarországon élnek. A nevet továbbvivő Pál Gábor (III.) a marosvásárhelyi Csaba királyfi Hadapródiskolában tanult, majd a 2. világháború végén ezzel együtt menekült Dániába és Németországba. Nem tért vissza, hanem Argentínában telepedett le, ott alapított családot német származású feleségével. Ebből a házasságból született Gabriel (Gábor IV.) és Alexander (Sándor, sajnos néhány éve elhunyt).

Mindig éjjel vitték el, úgy hogy később már nem tudott aludni sem. 1968. október 22-én hunyt el, sírja a várdotfalvi temetőben, a Szent Péter és Pál plébániatemplom cintermében található. Életének utolsó időszakáról a Magyarországon élt Adorján Imréhez, barátjához és pályatársához írt leveleiből tudunk többet.

A közölt képek a Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezik, édesapja, a család számára írt visszaemlékezésében (The Recollection of a Hungarian Immigrant by Pál Gábor) tette közzé.