Száznegyven éve született Pál Gábor
Dr. Pál Gábor jogász, politikus (1883–1968)
Fotó: A Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezi
Pál Gábor, a két világháború közötti erdélyi politika kiemelkedő alakja 1883. február 7-én született Csíksomlyón, és 55. éve, 1968. október 22-én hunyt el a csíkszeredai kórházban. Az Országos Magyar Párt Csík megyei képviselőjeként, majd szenátoraként következetesen védelmébe veszi a székelység sérelmeit, a genfi Népszövetség elé viszi a román állam által elkobzott Csíki Magánjavak ügyét.
Oláh-Gál Elvira
2023. február 07., 09:262023. február 07., 09:26
2023. február 07., 09:332023. február 07., 09:33
A királyi Románia parlamentjében kiváló szakmai háttérmunkájával részt vett az Országos Magyar Párt politikai munkájában, elemzései, tanulmányai, beszámolói a Csíki Lapok és a Magyar Kisebbség hasábjain jelentek meg. Észak-Erdély visszacsatolása után, a magyar országgyűlés képviselőjeként következetesen kiáll az erdélyi magyarság sajátos érdekei mellett, annak árán is, hogy ez politikai karrierjébe kerül. Részt vesz mindkét világháborúban, az elsőben katonai érdemei mellett súlyos sebesülést szenved, a másodikban hadifogságba kerül.
A népi-demokrácia éveiben mindenéből kifosztva, a szülői házban, Csíksomlyón fejezi be életét. Elkobzott, majd államosított csíkszeredai háza ma, utódai jóvoltából, a magyar főkonzulátus székhelye. Halála előtt rendezte feljegyzéseit és megírta visszaemlékezését, amelynek egy része az állami levéltárba került, másik része, hagyatékával együtt, magántulajdonban található. Életművének feldolgozása nagy adóssága mind a családnak, mind az utókornak. Részletes életrajza a Székelyföld 2011. évi januári és februári számában olvasható.
Emlékezés életemből
„1883. év február 7-én születtem Csíksomlyón, melynek akkor Várdotfalva volt a hivatalos neve. Itt laktak édesanyám szülei is, kikhez gyakran vittek el engem. Nagyatyám »eltakarodj«-ot kiáltott nekem, mikor szobájában székre mászva falon lógó fegyvereit és csontból való kétágú lőportartóját tapogattam.
Mindketten szüleim elbeszélése szerint karácsony estéjén mosolyogva nézték, hogy a karácsonyfa minden dísze és az angyal ajándékai közül érdeklődésemet leginkább egy nyerges faló kötötte le. Nagyszüleim arcára is jól emlékszem. Nagyatyám két fekete lovát nézegettem, mikor „utolsó végzetes útjára elindulva házunk elől búcsút vett síró édesanyámtól, az ő esdeklő kérlelései ellenére” – írta Pál Gábor Emlékezés életemből című visszaemlékezésében a bölcsőről, ahonnan indult és ahová idős korára visszatért.
A Pál-család az 1930-as években. Pál Gábor, Pál Andor (állva balról jobbra), Vera, Ágnes, Fodor Ludovika és Gábor (ülve balról jobbra)
Fotó: A Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezi
Érdemes elidőzni a származásnál. Az említett nagyapa, Fodor Ignác 1848-as hős, a nagyanya, László Anna a balánbányai bányanagy, László József leánya volt. Leányuk, Fodor Ludovika és bethlenfalvi Pál Gábor házasságából született Pál Gábor (nővére Gizella és öccse Andor). Édesapja, id. Pál Gábor negyven éven keresztül tanára és igazgatója volt a nagy múltú csíksomlyói, ill. csíkszeredai gimnáziumnak. Az udvarhelyszéki bethlenfalvi előnevet viselő Pál nemzetség származási tábláját szintén feljegyzéseiből ismerjük.
egyébként költői tehetséggel megáldott ember, aki rendkívül színesen feljegyezte életének legfontosabb mozzanatait, verseit és korának társadalmi rajzát. Az utólag, Pál Gábor által lemásolt kézirat is megtalálható a csíkszeredai levéltárban, olvasása rendkívül izgalmas, akár a mai nőknek is.
Pál Gábor iskoláit Csíksomlyón végezte, majd jogi tanulmányait Kolozsváron folytatta. 1908. május 16-án letette az ügyvédi vizsgát és visszatérve Csíkszeredába, Veress Elek házában május végén nyitott irodát. Az ügyvédi pálya nem elégítette ki.
– írja, keserű szavakkal ecsetelve a kicsinyes bosszúállást, a hazugságot, mások becsapását. Mindig azt érezte, hogy a bírói pálya sokkal több elégtételt nyújtana: „mennyivel más pártatlanul ítélni, mint gonoszlelkű emberek eszközévé lenni!” – írta. 1909-ben a polgári leányiskolával szemben levő Szopos-féle házba költözött, és édesapjától ajándékba kapott Csillag nevű lovával sokat járta a hegyeket, élvezte a század eleji polgári jólétet.
Dr. Pál Gábor sírkeresztje
Fotó: A Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezi
1911-ben 13 500 aranykoronáért vásárolta azt a telket, melyen csíkszeredai házát felépítette. A telken egy régi tornácos faház volt, azt a következő évben eladta és hozzáfogott a ház tervezéshez. A telek alakja és méretei nem szabták a tervet, ezt tükrözi a beosztás is. A házépítésre, a telekre, zálogjog és szülei kezessége mellett, 50 000 korona kölcsönt vett fel, s szerződött egy brassói építési céggel, mely előbb Zakariás Manó szeredai ügyvédnek végzett jó építési munkát. Szeptemberben ásni kezdték a fundamentumot és december elején tető alá hozták az épületet. 1913-ban folyt a továbbépítés. A ház ősszel s a berendezés télre készen volt. A Pál Gábor-féle ház ma a magyar főkonzulátus székhelye.
Emlékezéseim katonai életemből
Az első világháborúban való részvételét Emlékezéseim katonai életemből címmel jegyezte le. 1914 nyarán, az általános mozgósítás idején, 31 éves volt, tehát legjobb esetben is, 1915 elején, a tartalékos korosztályúak besorozására számíthatott. Ezért, azonnal jelentkezett önkéntes jelentőlovas-szolgálatra, saját lovával, a csíkszeredai 24/II. hadtápzászlóaljhoz.
Háborús szereplése kapcsán említést kell tenni Pál Andorról, fivéréről, aki 1890-ben született Csíksomlyón és 1982-ben hunyt el Belgiumban. A Ludovika Akadémián tanult, huszárfőhadnagyként a 11. közös huszárezredben szolgált. 1915-ben repülőkiképzésre jelentkezett, majd Poroszországban Röstlinben harcipilóta (Kampfflieger) kiképzést nyert. Pál Andor a cs. kir. 38. repülőszázad parancsnoka (ő maga alapította a román kiugrás után) már az olasz hadszíntéren hírnevet szerzett magának, sok nehéz feladatot teljesített. Andor életével és katonai szereplésével Pál Gábor Los Angelesben élő unokája foglakozik, otthonában egy kis emléksarkot is berendezett az Andortól származó emlékekkel.
1918–45 közötti politikai tevékenysége igen jelentős. A székely közbirtokosságokról, a Csíki Magánjavakról, a romániai konkordátumról és a jogsértésekről írt tanulmányai a Magyar Kisebbség folyóiratban jelentek meg, de napi küzdelmeiről rendszeresen tájékoztatta választóit a Csíki Lapok hasábjain. Politikai pályafutása 1938-ig (a pártok feloszlatásáig) az Országos Magyar Párthoz kapcsolódik, több mandátumot nyert a román képviselőházba és szenátusba.
képviselőtársaival együtt, legnevezetesebb a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatásáért folytatott harc, amelynek eredményeképpen a genfi népbíróság arra kötelezi a román királyságot, hogy visszaadja a megmaradt vagyont (amit nem osztottak szét a román agrárreformmal), de a háború elsodorta a végrehajtást. 1940-ben, a bécsi döntés után behívták a Magyar Országgyűlés Képviselőházába.
Sikert azonban nem ért el, 1944 júniusában politikai megbízatásáról lemondott és önként jelentkezett katonai szolgálattételre. A Gyimesi-szorosban harcolt majd visszavonulásnál a Mura-vidéken esett orosz fogságba. Betegen, legyengülve a foksányi gyűjtőtáborból szabadult 1945 őszén.
Testvérpárt vettek feleségül
Pál Gábor és öccse, Andor egy testvérpárt vettek feleségül, a budapesti Kammer lányokat (a budapesti Vadászkürt Szállót alapító Kammer Ernő unokái) Gábor Editet (Dittát 1923-ban), Andor Margitot (1917-ben). Pál Gábor gyermekei – Ágnes (dr. Erőss Istvánné 1924–1964), ifjabb Pál Gábor (1927–2009) és Vera (id. Apor Csabáné 1930–2022). Unokái, dédunokái Erdélyben és Magyarországon élnek. A nevet továbbvivő Pál Gábor (III.) a marosvásárhelyi Csaba királyfi Hadapródiskolában tanult, majd a 2. világháború végén ezzel együtt menekült Dániába és Németországba. Nem tért vissza, hanem Argentínában telepedett le, ott alapított családot német származású feleségével. Ebből a házasságból született Gabriel (Gábor IV.) és Alexander (Sándor, sajnos néhány éve elhunyt).
Pál Gábor gimnáziumi tanár (1852–1935)
Fotó: A Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezi
Pál Gáborné három kisgyermek nevelése mellett vállalta a székely festékes és szőttes megmentését, és visszatanítását a székely leányok számára. Festékmérgezésben halt meg 1936 márciusában. Pál Gábor 1932-ben jegyezte fel: „Ekkor kezdődött feleségem végzetes betegsége is, ami szüleimet és engem sorvasztó aggodalomba ejtett” – írta.
Dr. Pál Gáborné az ő finom érzékével és lendületével megérezte, hogy hol van az a munkaterület, ahová őt és valamennyi székely-magyar asszonyunkat kisebbségi sorsközösségünk rendelte. A székely eredeti mintás és „festékes” varrottasokat keltette új életre, kiállításról-kiállításra járt, dolgozott, agitált folyton, hogy ősi székely varrottasainknak és szőtteseinknek piacot teremtsen, s ezáltal szegény székelységünk kezébe egy új megélhetést adjon – olvasható a korabeli sajtóban megjelent nekrológban. 1935-ben meghalt id. Pál Gábor, négy évre rá id. Pál Gáborné – Fodor Ludovika.
Házukat elkobozták
1945 után Pál Gábor csíkszeredai házát elkobozták, amikor fogságból hazatért Csíksomlyóra költözött. 1891-ben vették meg szüleim azt a belsőséget, amelyen halálukig laktak, és amelyben ma én is lakom – írta 1961-ben. A csíksomlyói házat szülei Bocskor Ádámtól vették, az egykori Mikes grófok birtoka volt, rajta egy akkor 90 éves házzal és óriási kerttel. Ezt a házat újították fel és ültették be a kertet csodálatos fa- és virágfajtákkal. Az 1892-ben ültetett két ezüstlevelű nyárfa ma is él. „Az atyai házban, az ebédlő kerek asztala, egy régi alacsony szekrény, egy régi furnéros ruhaszekrény és édesanyám íróasztala maradt meg, továbbá A kis Jézus és az árva imája, mely édesanyám anyjának kezeírása” – írja visszaemlékezésében.
Visszavonultan élt a csíksomlyói templom közvetlen közelében. Az ’50-es években megpróbált nyugdíjat kérvényezni, de elutasították kérelmét. A csíksomlyói házba költözött be a Zsögödben létrehozott Petőfi Sándor Szövetkezet asztalos műhelye. A nagyszoba 44 négyzetméter volt, itt három évig konyhabútorokat lakkoztak. Az ő szobájától egy ajtó választotta el. A fojtó szagtól megbetegedett, fuldokolva lélegzett, hörgéssel vette a levegőt.
Mindig éjjel vitték el, úgy hogy később már nem tudott aludni sem. 1968. október 22-én hunyt el, sírja a várdotfalvi temetőben, a Szent Péter és Pál plébániatemplom cintermében található. Életének utolsó időszakáról a Magyarországon élt Adorján Imréhez, barátjához és pályatársához írt leveleiből tudunk többet.
A közölt képek a Los Angelesben élő Pál Gábor tulajdonát képezik, édesapja, a család számára írt visszaemlékezésében (The Recollection of a Hungarian Immigrant by Pál Gábor) tette közzé.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Tömegsport a szemetelés – bírságoltak a környezetőrök
A Kovászna Megyei Környezetőrség által januárban kiszabott bírságok értéke 90 ezer lejre rúg, 15 ezer lejjel meghaladva a tavaly decemberi büntetéseket. Úgy tűnik, a civil környezetvédők sem maradnak egyelőre „munka” nélkül.
Tömegsport a szemetelés – bírságoltak a környezetőrök
Áramszünet Székelyudvarhelyen
Több székelyudvarhelyi utcában fog szünetelni az áramellátás kedden 9 és 14 óra között – közli a polgármesteri hivatal.
Áramszünet Székelyudvarhelyen
Egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai Csíkszentdomokoson
A Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár szervezésében február 7-én, 18 órától a kultúrotthon nagytermében Laczkó Vass Róbert színművész bemutatja Petőfi live! – Egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai című zenés Petőfi-estjét.
Egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai Csíkszentdomokoson
Nőtt a munkanélküliség a múlt évhez képest
Az elmúlt hónapban enyhén nőtt a munkanélküliség Hargita megyében az azt megelőző hónaphoz képest, a múlt év azonos időszakához mérve viszont már rosszabbak a januári adatok. Munkaerőt a legnagyobb számban a szolgáltatóiparban keresnek a munkaadók.
Nőtt a munkanélküliség a múlt évhez képest
Költészetünk Vadvirága
Rendhagyó Petőfi műsorral érkezik Székelyudvarhelyre Marosán Csaba színművész: február 9-én, csütörtökön este nyolc órától a Felső Gé nagytermében a Költészetünk Vadvirága című előadását lehet megtekinteni.
Költészetünk Vadvirága
Hamis volt az ukrán jogsi
Hamis ukrán jogosítvánnyal kaptak el szombat este egy fiatal férfit Gyergyóremetén a rendőrök – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Hamis volt az ukrán jogsi
Szombatig még meg lehet menteni a menhely kutyáit
Nőtt az örökbefogadási kedv a sepsiszentgyörgyi szépmezői menhelyen, miután a múlt héten lapunkban is jeleztük, hogy több mint húsz kutyát örökre el kell altatni helyszűke miatt.
Szombatig még meg lehet menteni a menhely kutyáit
Vizsgálják, hogy ki állított csapdát a turistáknak
Az autók kerekeit megrongáló, a túrázókra is veszélyt jelentő csapdákat helyeztek el Maros megyében a közkedvelt turistacélpont, az Ilva völgyében. A rendőrség nyomoz az ügyben, hogy kiderítse, ki készítette és helyezte el a veszélyes csapdákat.
Vizsgálják, hogy ki állított csapdát a turistáknak
Rengeteg lesz a támogatás, új kapuk nyílnak az agráriumban
Készülniük kell a pályázati, támogatásigénylési kiírásokra az önkormányzatok, gazdaegyesületek, egyéni gazdálkodók és mindenki, akinek köze van a mezőgazdasághoz, hiszen az egyéni termelők támogatásán túl közösségi jellegűek lesznek a kiírások.
Rengeteg lesz a támogatás, új kapuk nyílnak az agráriumban
Ökumenikus imahét Kézdivásárhelyen
Ökumenikus imahetet tartanak február 9–12. között a kézdivásárhelyi evangélikus templomban, a Dózsa György utca 10. alatt.
Ökumenikus imahét Kézdivásárhelyen
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!