
Megszűntek a kamionsorok, várakozás nélkül zajlik a határátkelés
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A sokéves káosz után már-már kietlennek tűnnek a határátkelők: ahol korábban kilométereken át sorakoztak a kamionok, most akadálytalanul haladhatnak át a járművek. A schengeni tagsággal a fuvarozók egyik rémálma is véget ért – legalábbis egy időre.
2025. január 17., 20:512025. január 17., 20:51
Többórás várakozástól és felesleges üzemanyagköltségektől mentesültek ugyan, az adminisztrációs terhekkel azonban továbbra is számolniuk kell a nemzetközi fuvarozóknak. A schengeni csatlakozással kapcsolatos tapasztalatokról, aggályokról és kihívásokról ők maguk meséltek.
A háromszéki fuvarozók óriási előrelépésként tekintenek a schengeni tagságra. „A kamionoknak nagyon hamar megy az átkelés, a furgonjaink esetében úgyszintén. Gyakran előfordul, hogy a sofőrjeinknek 36-48 óra alatt kell eljuttatniuk az árut például Amszterdamból Bukarestbe, jól kell gazdálkodni az idővel” – mutatott rá Barbócz Botond, a lemhényi székhelyű, nemzetközi áruszállítással foglalkozó Rotrans Kft. irányítója.
Időt és pénzt spórolhatnak meg a fuvarozók
Fotó: Tuchiluș Alex
Elmondása szerint január előtt akár 3-6 órát is várakozni kellett a határon, ami miatt sok időt és jelentős mennyiségű üzemanyagot is elpazaroltak.
– vélekedett Tompa Csaba, a sepsiszentgyörgyi központú, nemzetközi országúti teherfuvarozással foglalkozó Fit Sped Kft. tulajdonosa.
Jelentős veszteség
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd, 2023-ban 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt. Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára tavaly áprilisban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ágazat 2012 és 2024 között 19,1 milliárd eurós veszteséget szenvedett el, ami a romániai közúti fuvarozás 2023-as forgalmának felel meg. A főtitkár szerint akkor még a fuvarozók 8-16 órát álltak sorba a magyarországi átkelésért, de a várakozási idő a határnál néhány évvel ezelőtt az öt napot is elérte.
Mások inkább kerülőt tettek, minthogy kivárják a kilométereken át tartó sort. „Borsnál mindig jobban ment, a nagylaki határátlépő borzasztó volt. Ha Szegedre kellett menni, inkább felmentem Borsig, és onnan Szegedre, mert inkább kerültem százannyi kilométert, minthogy 5-6 órát álljak sorba Nagylaknál” – emlékezett vissza Brotea János, a sepsiszentgyörgyi Samba Kft. társtulajdonosa, aki a sofőröktől úgy értesült, most könnyedén lehet haladni.
Reményei szerint ezek a problémák véglegesen megszűnnek, akkor is, ha a későbbiekben jobban beindul a forgalom.
Barbócz Botond szerint nem csak gazdasági szempontból előnyös a Schengen-tagság. „Az idő mindenkinek értékes. Az, hogy az órákon át tartó várakozás megszűnt, valóban növeli a hatékonyságot, de azt is lehetővé teszi, hogy a sofőrök is hamarabb hazatérhessenek családjukhoz” – világított rá.
A határellenőrzés megszűnt ugyan, de be nem jelentett, szúrópróbaszerű ellenőrzésre még számítani lehet a belső határ 30 kilométeres körzetében. A fuvarozók ezt nem kifogásolják. „Semmi gond nincs vele, nincs ellenünkre, ha gyorsan megy, és nem kell 5-6 órát várakozni emiatt” – vélekedett Brotea János.
Az általunk megkérdezettek szerint a mérlegelés (a teherjárművek súlyának és össztömegének mérése) is megmaradt.
– tette hozzá a Samba Kft. társtulajdonosa, aki szerint nem csak emiatt lehet túl korai a nagy öröm.
2023-ban 2,55 milliárd eurót veszített a várakozás miatt a közúti árufuvarozói ágazat
Fotó: Tuchiluș Alex
Az e-Transport rendszer, illetve az abban esetlegesen bekövetkező változások szintén körülményessé teszik a munkát. A rendszert az országos adóhatóság (ANAF) vezette be 2022-ben, eleinte a magas adózási kockázatú áruk közúti szállításának nyomon követésére. Azonban a tavalyi évtől már minden külföldről érkező, 500 kg-ot vagy 2000 eurót meghaladó értékű árut is kötelezően regisztrálni kell az elektronikus platformon, attól függetlenül, hogy Románia már a schengeni övezet része.
„Számunkra ez kihívás, mivel gyűjtőfuvarozással foglalkozunk, és egy autóval gyakran 10-15 különböző helyszínről veszünk fel árut. Minden ilyen áru esetében a határátkelés előtt gondoskodnunk kell arról, hogy az UIT kódokat (egyedi azonosítót) generálják, ez az ügyfeleink kötelezettsége.
– magyarázta Barbócz Botond, hangsúlyozván, hogy az emberi mulasztásnak is ára van, méghozzá nem kevés. Hetente hozzávetőleg 50-100 UIT kódot kell leellenőrizni, hogy rendszámhoz kapcsolásuk helyesen történt-e, ez jelentős adminisztratív terhet ró a cég munkatársaira.
A schengeni csatlakozással nem szűntek meg teljesen az ellenőrzések
Fotó: Román határőrség
„Idáig még nem voltak gondok, mert mi is odafigyeltünk, hogy megfelelően jegyezzük a rendszámot, minden úgy történjen, ahogy a rendszer megköveteli. Reméljük, hogy az ANAF nem fog helyszíni ellenőrzést végezni minden egyes autón, mert akkor ugyanott fogunk tartani, ahonnan elindultunk” – fűzte hozzá Brotea János.
Megszűnt az ellenőrzés
Románia és Bulgária tizennyolc évvel az uniós csatlakozásuk után, 2025. január elsejétől teljes jogú tagjává vált a schengeni övezetnek. Romániában januártól összesen 40 közúti, vasúti és kikötői határátkelőn szűnt meg az ellenőrzés, így a más schengeni tagállamokba és más tagállamokból (Ciprus és Írország kivételével) utazóknak már nem ellenőrzik az úti okmányait a román-bolgár és a román-magyar határátkelőkön. A határrendészet felhívja a figyelmet: az utazóknak érvényes úti okmányt maguknál tartaniuk, mert – a több uniós tagállamban már bevett gyakorlatnak megfelelően – szúrópróbaszerű ellenőrzésre még számíthatnak a schengeni államokkal közös határok 30 kilométeres körzetében.
Idén októberben 11 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba Romániában, mint 2024 azonos hónapjában.
Nicușor Dan államfő november 24-ére összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelynek napirendjén a nemzetbiztonsági stratégia, valamint a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás megelőzése szerepelt.
A Tulcea megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) több mint 10 járművet biztosított azoknak, akiknek el kell hagyniuk az Ukrajnával határos Ceatalchioi települést, de evakuálásuk nehezen halad, mert az emberek nem akarják elhagyni az otthonukat.
Emberközelben szeretne maradni az RMDSZ, ezért a politikusai Háromszék-szerte is fogadóórákat tartanak, hogy bárki elmondhassa panaszát, meglátását. Az elhangzottak alapján problématérkép készül, amely meghatározza a következő időszak munkájának fókuszát.
Hit, remény és rajzfilm címmel nyílik kiállítás Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező és grafikusművész munkáiból csütörtökön a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
Călin Georgescu hétfőn megjelent a bukaresti ítélőtáblánál annak a büntetőperének az előkészítő ülésén, amelyben Horațiu Potra zsoldosaival együtt alkotmányos rend elleni cselekményekkel vádolják.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház november 17-én, a koraszülöttek világnapján az idő előtt világra jött babák és szüleik találkozóját.
Ilie Bolojan kormányfő hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, november 17–30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Sokkoló adatok láttak napvilágot a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján: idén négy nőt ölt meg a saját társa vagy rokona a megyében, miközben a családon belüli erőszak regisztrált áldozatainak száma eléri a 387-et.
szóljon hozzá!