
Megszűntek a kamionsorok, várakozás nélkül zajlik a határátkelés
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A sokéves káosz után már-már kietlennek tűnnek a határátkelők: ahol korábban kilométereken át sorakoztak a kamionok, most akadálytalanul haladhatnak át a járművek. A schengeni tagsággal a fuvarozók egyik rémálma is véget ért – legalábbis egy időre.
2025. január 17., 20:512025. január 17., 20:51
Többórás várakozástól és felesleges üzemanyagköltségektől mentesültek ugyan, az adminisztrációs terhekkel azonban továbbra is számolniuk kell a nemzetközi fuvarozóknak. A schengeni csatlakozással kapcsolatos tapasztalatokról, aggályokról és kihívásokról ők maguk meséltek.
A háromszéki fuvarozók óriási előrelépésként tekintenek a schengeni tagságra. „A kamionoknak nagyon hamar megy az átkelés, a furgonjaink esetében úgyszintén. Gyakran előfordul, hogy a sofőrjeinknek 36-48 óra alatt kell eljuttatniuk az árut például Amszterdamból Bukarestbe, jól kell gazdálkodni az idővel” – mutatott rá Barbócz Botond, a lemhényi székhelyű, nemzetközi áruszállítással foglalkozó Rotrans Kft. irányítója.
Időt és pénzt spórolhatnak meg a fuvarozók
Fotó: Tuchiluș Alex
Elmondása szerint január előtt akár 3-6 órát is várakozni kellett a határon, ami miatt sok időt és jelentős mennyiségű üzemanyagot is elpazaroltak.
– vélekedett Tompa Csaba, a sepsiszentgyörgyi központú, nemzetközi országúti teherfuvarozással foglalkozó Fit Sped Kft. tulajdonosa.
Jelentős veszteség
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd, 2023-ban 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt. Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára tavaly áprilisban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ágazat 2012 és 2024 között 19,1 milliárd eurós veszteséget szenvedett el, ami a romániai közúti fuvarozás 2023-as forgalmának felel meg. A főtitkár szerint akkor még a fuvarozók 8-16 órát álltak sorba a magyarországi átkelésért, de a várakozási idő a határnál néhány évvel ezelőtt az öt napot is elérte.
Mások inkább kerülőt tettek, minthogy kivárják a kilométereken át tartó sort. „Borsnál mindig jobban ment, a nagylaki határátlépő borzasztó volt. Ha Szegedre kellett menni, inkább felmentem Borsig, és onnan Szegedre, mert inkább kerültem százannyi kilométert, minthogy 5-6 órát álljak sorba Nagylaknál” – emlékezett vissza Brotea János, a sepsiszentgyörgyi Samba Kft. társtulajdonosa, aki a sofőröktől úgy értesült, most könnyedén lehet haladni.
Reményei szerint ezek a problémák véglegesen megszűnnek, akkor is, ha a későbbiekben jobban beindul a forgalom.
Barbócz Botond szerint nem csak gazdasági szempontból előnyös a Schengen-tagság. „Az idő mindenkinek értékes. Az, hogy az órákon át tartó várakozás megszűnt, valóban növeli a hatékonyságot, de azt is lehetővé teszi, hogy a sofőrök is hamarabb hazatérhessenek családjukhoz” – világított rá.
A határellenőrzés megszűnt ugyan, de be nem jelentett, szúrópróbaszerű ellenőrzésre még számítani lehet a belső határ 30 kilométeres körzetében. A fuvarozók ezt nem kifogásolják. „Semmi gond nincs vele, nincs ellenünkre, ha gyorsan megy, és nem kell 5-6 órát várakozni emiatt” – vélekedett Brotea János.
Az általunk megkérdezettek szerint a mérlegelés (a teherjárművek súlyának és össztömegének mérése) is megmaradt.
– tette hozzá a Samba Kft. társtulajdonosa, aki szerint nem csak emiatt lehet túl korai a nagy öröm.
2023-ban 2,55 milliárd eurót veszített a várakozás miatt a közúti árufuvarozói ágazat
Fotó: Tuchiluș Alex
Az e-Transport rendszer, illetve az abban esetlegesen bekövetkező változások szintén körülményessé teszik a munkát. A rendszert az országos adóhatóság (ANAF) vezette be 2022-ben, eleinte a magas adózási kockázatú áruk közúti szállításának nyomon követésére. Azonban a tavalyi évtől már minden külföldről érkező, 500 kg-ot vagy 2000 eurót meghaladó értékű árut is kötelezően regisztrálni kell az elektronikus platformon, attól függetlenül, hogy Románia már a schengeni övezet része.
„Számunkra ez kihívás, mivel gyűjtőfuvarozással foglalkozunk, és egy autóval gyakran 10-15 különböző helyszínről veszünk fel árut. Minden ilyen áru esetében a határátkelés előtt gondoskodnunk kell arról, hogy az UIT kódokat (egyedi azonosítót) generálják, ez az ügyfeleink kötelezettsége.
– magyarázta Barbócz Botond, hangsúlyozván, hogy az emberi mulasztásnak is ára van, méghozzá nem kevés. Hetente hozzávetőleg 50-100 UIT kódot kell leellenőrizni, hogy rendszámhoz kapcsolásuk helyesen történt-e, ez jelentős adminisztratív terhet ró a cég munkatársaira.
A schengeni csatlakozással nem szűntek meg teljesen az ellenőrzések
Fotó: Román határőrség
„Idáig még nem voltak gondok, mert mi is odafigyeltünk, hogy megfelelően jegyezzük a rendszámot, minden úgy történjen, ahogy a rendszer megköveteli. Reméljük, hogy az ANAF nem fog helyszíni ellenőrzést végezni minden egyes autón, mert akkor ugyanott fogunk tartani, ahonnan elindultunk” – fűzte hozzá Brotea János.
Megszűnt az ellenőrzés
Románia és Bulgária tizennyolc évvel az uniós csatlakozásuk után, 2025. január elsejétől teljes jogú tagjává vált a schengeni övezetnek. Romániában januártól összesen 40 közúti, vasúti és kikötői határátkelőn szűnt meg az ellenőrzés, így a más schengeni tagállamokba és más tagállamokból (Ciprus és Írország kivételével) utazóknak már nem ellenőrzik az úti okmányait a román-bolgár és a román-magyar határátkelőkön. A határrendészet felhívja a figyelmet: az utazóknak érvényes úti okmányt maguknál tartaniuk, mert – a több uniós tagállamban már bevett gyakorlatnak megfelelően – szúrópróbaszerű ellenőrzésre még számíthatnak a schengeni államokkal közös határok 30 kilométeres körzetében.
Csak az ország mintegy fele részén fagyott keddre virradóan, de jól behatárolt területen: a történelmi Erdélyben és Moldvában. A leghidegebb ezúttal is Hargita megyében volt, de nem Csíkszeredában.
Három napja, mínusz fokokban maradt gázszolgáltatás nélkül egy Sepsiszentgyörgy központjában levő tömbház közel 120 lakása. És bár gőzerővel dolgozik a szerződtetett szakcég, még napok kérdése a normalitáshoz való visszatérés.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy azoknak a liberális képviselőknek és szenátoroknak, akik bíróságon támadták meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntéseit, vissza kell vonniuk kereseteiket, különben kizárják őket a PNL parlamenti frakcióiból.
Az Európai Bizottság 50 millió eurót biztosít a fekete-tengeri román-bolgár biztonsági központ létrehozására, és további 10 millió euróval támogatja a román hatóságok tengeri kutató-mentő műveleteit – jelentette be hétfőn Bukarestben az EB elnöke.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hétfőn kijelentette: a települések összevonásánál figyelembe kell venni az érintett közösségek akaratát és az etnikai szempontokat, ezért a közigazgatási reform nem alapulhat kizárólag számszerű kritériumokon.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) területi-közigazgatási reformot előkészítő munkacsoportja egyes kisvárosok összevonását vagy községgé való visszaminősítését is mérlegeli – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Dragoș Benea európai parlamenti képviselő.
A bukaresti törvényszék hétfőn ismét helyt adott Călin Georgescu fellebbezésének, és úgy döntött, hogy előzetes letartóztatását 30 napos házi őrizetre változtatja.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában fogadta az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, akivel egyebek mellett a fekete-tengeri biztonságról tárgyal.
A hét első napjaiban még az ilyenkor szokásos hőmérsékletek várhatók, majd november 12-13-án jelentősen felmelegszik az idő, utána pedig erős lehűlés várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kéthetes előrejelzéséből.
Sulyok Tamás vasárnap óta Kézdiszéken tartózkodik magánlátogatás keretében. Magyarország korábbi köztársasági elnökét hétfőn a kézdivásárhelyi Székely vendéglő előtt kaptuk lencsevégre, ahová éppen ebédelni érkezett.
szóljon hozzá!