Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:50

Elbocsátásokhoz vezethet a költségcsökkentés az érdekvédelem szerint

09:32

Vád alá helyezik hétfőn a Donald Trump részvételével tartott gálavacsora helyszínén lövöldöző férfit

08:56

Magyar Péter szerdán Brüsszelben egyeztet az uniós források Magyarországra hozataláról

08:40

A csernobili atomkatasztrófáról is megemlékezett XIV. Leó pápa annak negyvenedik évfordulóján

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hamar jelentkezett a lottós rekordnyereményért a szerencsés játékos, de mi maradt utána?

Tragédiába torkollt bevetés Hargita megye határának közelében: lelőttek egy férfit a kiérkező hatóságok

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Gyerek is utazott a feje tetejére állt autóban

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Bolojan: a deficit csökkent, az irány helyes, kár lenne visszatérni oda, ahonnan elindultunk

Tánczos Barna megkapta a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig az egészségügyi minisztérumot

Megnevezte Magyar Péter a Tisza-kormány hét miniszterét

Őshonosok a hazában: a kulturális autonómia nem elválaszt bennünket, hanem összehoz

Kulturális és művészeti eszközökkel oldják azt a bemerevedett, feszült helyzetet, amit Erdélyben az autonómia szó kivált. Erről szól az Őshonosok a hazában című projekt.

Hajnal Csilla

2024. november 20., 16:592024. november 20., 16:59

Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vezetője Sebestyén Mártával, Miquèu Montanaro népzenésszel és zeneszerzővel, Eredics Gáborral, a Vujicsics együttes vezetőjével és Horváth Lászlóval, a Fonó Budai Zeneház igazgatójával beszélgetett

Fotó: Haáz Vince

Kulturális és művészeti eszközökkel oldják azt a bemerevedett, feszült helyzetet, amit Erdélyben az autonómia szó kivált. Erről szól az Őshonosok a hazában című projekt.

Hajnal Csilla

2024. november 20., 16:592024. november 20., 16:59

Fotó: Haáz Vince

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Őshonosok a hazában nevű programjában valósul meg az a koncertturné, amely az európai kisebbségek népművészetét állítja középpontba a magyarországi szerb-horvát népzenét játszó Vujicsics együttessel.

Marosvásárhelyen kedden este, a Vártemplomban koncertezett az immár ötvenéves együttes, amelynek ez volt az első erdélyi fellépése.

A következő fellépésük Nagyváradon lesz. Elkíséri őket Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes is.

A Vártemplomban koncertezett kedd este a Vujicsics együttes

Fotó: Haáz Vince

Régi művészbarátaival ült egy asztalhoz Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vezetője szerda délelőtt egy sajtónyilvános beszélgetésre, hogy elmagyarázza,

az Őshonosok a hazában projektjük arról szól, hogy a maguk kulturális, művészeti eszközeivel kicsit oldják azt a bemerevedett, feszült helyzetet, amit itt, Erdélyben az autonómia szó kivált.

Kelemen László, az esemény ötletgazdája Sebestyén Mártával, illetve a dél-francia, oxitán származású Miquèu Montanaro népzenésszel és zeneszerzővel, Eredics Gáborral, a Vujicsics együttes vezetőjével és Horváth Lászlóval, a Fonó Budai Zeneház igazgatójával beszélgetett.

Szeretnénk, hogy az erdélyi emberek észrevegyék, a szomszéd népművészete nagyon hasonlít a sajátunkhoz. Vegyük észre, hogy ezek a lokális kultúrák a jó együttélés alapját jelentik, és a kulturális autonómia nem elválaszt bennünket, hanem éppenhogy összehoz”

– emelte ki az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vezetője.

Fotó: Haáz Vince

A magyarországi szerb és horvát közösségek zenejét hozta el a Vujicsics együttes Marosvásárhelyre. Eredics Gábor, az együttes képviselője elmesélte, a szerb közösség Magyarországra több mint háromszáz éve menekültként telepedett le Pomáz, Csobánka, Szentendre köré, és a menekülő közösség befogadást nyert.

Mi nem a belgrádi vagy zágrábi trendeket követjük, hanem azt a zenét játsszuk, ami a magyar földből sarjadzik”

– írta körül saját zenei világukat az együttes tagja. Zenéjükért pedig Kossuth-díjjal és Magyar Örökség díjjal is kitüntették.

Eredics Gábor, a magyarországi Vujicsics együttes és Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója

Fotó: Haáz Vince

Oxitánok, de nem jelent gondot számukra a francia nyelv sem

Miquèu Montanaro arról mesélt, hogy hivatalosan nem létezik az oxitán nép, és államként sem léteztek soha, de van egy összekötő nyelv, amit a trubadúrok használtak, és ez Dél-Franciaországhoz kötődik, bár ezt nem tanítják az iskolában.

Ma is a zenében, dalokban él ez a nyelv leginkább, bár egyre megújultabb formában.

A Dél-Franciaországból érkezett zenész oxitánnak tartja magát, hiszen beszéli a nyelvet a gyerekeivel, unokáival, de a francia mellett, angolul, sőt olaszul is beszél, mert az édesanyja olasz volt, és most már a magyar nyelv is beépült az identitásába, hiszen a felesége magyar – mondta el tájszólással ugyan, de szinte tökéletes magyarsággal.

Miquèu Montanaro magyarul is tökéletesen beszél, hiszen felesége magyar

Fotó: Haáz Vince

Ugyanakkor azt is hozzátette, nem jelent számukra gondot a francia nyelv sem, ugyanúgy beszélik, mint az oxitán nyelvet. Kelemen László hozzá is tette,

itthon is fontos lenne, hogy mindenki megtanuljon jól románul.

Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója arról beszélt, hogy a közép-európai kultúra már nem egysíkon fut, hanem egymás kultúrájának a szépségeit keressük. Délvidéki származásáról pedig elmondta, szerb-magyar ellentét már egyáltalán nem tapasztal, és nincsenek olyan feszültségek, mint harminc évvel ezelőtt.

Fotó: Haáz Vince

Nem tudjuk megszeretni, ha nem ismerjük meg

Sebestyén Márta olyan családban nőtt fel, ahol népzene vette körül. Édesanyja Kodály Zoltán növendéke volt, édesapja közgazdászként járta a világot, és mindenhonnan népzenét hozott haza, így a hétéves Márta már a világ szinte minden tájáról hallott népzenét. Később minden táncházba eljárt, mert kíváncsi volt arra, hogy ugyanazt az érzést hogyan fejezi ki a bolgár vagy a görög.

A dolgokat nem egymás ellenében kell elfogadni vagy szeretni, hiszen minél többet megismerünk és megszeretünk, az annál gazdagabbá tesz”

– hangsúlyozta a népdalénekes.

Sebestyén Márta: a dolgokat nem egymás ellenében kell elfogadni

Fotó: Haáz Vince

Azt is elmesélte, amikor a rendszerváltás után újranyitott a kolozsvári táncház, és ott volt Kallós Zoltán néprajzkutatóval, majd odajöttek a Securitate emberei, akikkel Zoli bácsi tárgyalt, és úgy mutatta be nekik Sebestyén Mártát, hogy románul is énekel ez a „bestia”.

A szekusok nehezen hitték el, de miután énekelt nekik románul, kezet csókolt neki az egyik román szekus, és azt kívánta, hogy érezzék jól magukat.

Sebestyén Márta az egyedüli olyan magyar művész, aki megkapta az UNESCO – Artist for Peace (Művész a békéért) elismerést, amellyel kultúrák közti párbeszéd elősegítését díjazták, amelyért sokat tett a közel ötvenéves életpályája során.

Eredics Gábor, a magyarországi Vujicsics együttes és Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója

Fotó: Haáz Vince