Őshazánk, Belső-Ázsia

Széna Béla tizenöt éve kutatja a Kárpát-medence településneveit, a magyar és székely nyelvet, a népnevek eredetét, a rovásírást, a magyar, székely, mongol, ujgur, hun rokonságot, szavaink kínai, tibeti, indiai eredetét.

Vizsgálódásai során meglepő eredményekre jutott. Elhangzott, hogy a Kárpát-medence településeinek megnevezése nagyobbrészt ujgur és mongol eredetű. Példákat is adott: Bályok, balik ujgur nyelven halat, bőséget, gazdagságot, a kakat, kokot, kukutyin kék várost, kék jurtát, a Küküllő, kükörlig kén tartalmút jelent. A Hortobágy szavunk is ujgur eredetű, hortabag, ami látóhatárig kiterjedésűt jelent. A finnugor szavaink hatvan százaléka megtalálható a mongol nyelvben, de a 6 ezer ismeretlen eredetű szavunk 80 százaléka is – ecsetelte kutatásainak eredményét az előadó.

A székely, magyar, ujgur, hun rokonságról kifejtette: e népek között a hun nép a kapocs. A fehér hunok az ujgurok ősei, a székelyek is a hunok leszármazottai. Az ujgurok mai napig őrzik szájhagyomány útján annak az emlékét, hogy őseik egy része napnyugat felé vándorolt, ezért ők a magyarokat rokonaiknak tartják. A mongol nép is a hunok egyik ága, viszont megtudhattuk, hogy a honfoglaló magyarok között is jelentős számban volt mongol népesség. Ennek tudható be, hogy a magyarok és székelyek között szép számban akad mongoloid típusú egyén, emellett sok a B vércsoporttal rendelkező ember, és sok gyermek úgynevezett mongolfolttal születik. Széna Béla kifejtette: a genetikai vizsgálatokból az derül ki, hogy nem vagyunk rokonai a finneknek, minden jel arra mutat, a magyarság és székelység belső-ázsiai eredetű. A magyar népzene többek között a burját-mongol népzenére hasonlít. A hun és székely rovásírás áll egymáshoz a legközelebb.

A pécsi előadó a sokat emlegetett ujgurokról elmondta: történelmük 4-5 ezer éves. Kultúrájuk nagy hatással volt a kínaiakra és a mongolokra, arctípusuk 80 százalékban hasonlít a székelyekéhez. A kínaiak az ujgurokat Belső-Ázsia arisztokratáinak nevezik. Az előadó végezetül megjegyezte: a székely népnév foglalkozást jelöl, és a mongol, ujgur nyelvben katonai őrt, őrzőt jelent. A székelyek határőrök voltak, ezért kapták a magyaroktól a székely megnevezést.