Székelykeresztúron tartotta szombaton országos küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A politikai rendezvényen alapszabályzatot módosítottak, tisztújítást tartottak, és Zakariás Zoltánt választották a két párt fúziójából létrejött szövetség elnökévé.
2023. március 18., 12:552023. március 18., 12:55
2023. március 18., 17:302023. március 18., 17:30
Fotó: László Ildikó
Székelykeresztúron tartotta szombaton országos küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A politikai rendezvényen alapszabályzatot módosítottak, tisztújítást tartottak, és Zakariás Zoltánt választották a két párt fúziójából létrejött szövetség elnökévé.
2023. március 18., 12:552023. március 18., 12:55
2023. március 18., 17:302023. március 18., 17:30
Az EMSZ elnökhelyettesének Kátai Attilát, alelnöknek pedig Csomortányi Istvánt, Toró T. Tibort, Mosdóczi Vilmost, Györgyi Attilát, Bálint Józsefet, Csorba Szilárdot és Sorbán Attila Örsöt választották a küldöttek, és elfogadták az EMSZ új jelképét, amely egy piros-fekete korongra helyezett ezüst színű, nyolcágú csillagból és félholdból áll.
A szombat délben kezdődött rendezvényen a házigazda Koncz Hunor-János, Székelykeresztúr polgármesterének köszöntője után Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott videóüzenetben szóltak a jelenlevőkhöz. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének üdvözletét Györgyi Attila EMSZ-küldött olvasta fel.
„1989-ben, a nacionálkommunista diktatúra bukásával megnyílt az út a demokratikus társadalmi átalakulások és a pluralista demokratikus politizálás előtt. Egymással példás összhangban a plurális egység jegyében fogalmaztuk meg programunkat” – hangzott el Tőkés László, a küldöttekhez intézett üzenetében, hozzátéve, hogy képviselőink és szenátoraink felesküdtek az autonómiára.
– fejtegette Tőkés.
Fotó: László Ildikó
Szerinte a jelenlegi helyzetben ők azok, akik a plurális demokrácia és közösségi nemzeti jogaink, a magyar önrendelkezés ügye mellett következetesen és megalkuvás nélkül kiállnak.
„Éppen emiatt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács sajnos nem csak a mindenkori román hatalomnak, hanem a vele cinkosságot vállaló RMDSZ-párt nómenklatúrájának is útjába állt. Nincs ez másként a nemzeti megosztottságon felülkerekedő Erdélyi Magyar Szövetséggel sem, amely hosszú idő után, dicséretes módon az Erdélyi Magyar Néppártot és a Magyar Polgári Pártot is végre magában egyesítette. Ezen a ponton azonban nem szabad megállni.
– hangzott el Tőkés üzenetében, aki szerint dicséretre méltó, hogy maguk között tudták hagyni mindazt, ami szétválaszt.
„Az egységes nemzeti oldal létrejöttével nagy hasznára lehetünk erdélyi magyar közösségüknek” – emelte ki az EMNT elnöke.
Fotó: László Ildikó
„Történelmi időponthoz érkezett az erdélyi magyar polgári oldal. Egy hosszú folyamat végéhez értünk, de ez egy új időszak kezdete is. Az Erdélyi Magyar Szövetség egy új időszakot kezd, és ezzel elkezdi a felkészülést is a 2024-es esztendőre.
– hangzott el Szili Katalin miniszterelnöki megbízott videóüzenetében.
Mint kifejtette, továbbra is képviselni kell azt, ami a szülőföldön maradást, -élést és boldogulást biztosítja.
„Most még fontosabb az együttműködés, hiszen a mostani időkben két dolog még fontosabbá vált számunkra, ez pedig a béke és a biztonság.
– üzente többek között a miniszterelnöki megbízott.
Fotó: László Ildikó
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az EMSZ küldöttgyűlését köszöntő videoüzenetében arról beszélt, hogy
Fotó: László Ildikó
Hosszú utat jártunk be, hiszen nekünk az a sors adatott, hogy a fontos munkáknak újból és újból neki kell futni. A két szervezet egyesítése során két küldöttgyűlést kellett már tartanunk, és kétszer kellett végigjárnunk a bukaresti bíróságok jelentette tortúrát, de sikerrel zártuk ezt a fejezetét is a munkánknak, és
– mondta el köszöntőbeszédében Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség megbízott elnöke, aki szerint nem is neki kellene a pulpitusnál állnia, hanem Mezei Jánosnak, akit szerintük koncepciós per nyomán ítéletek el a közügyektől.
„Szüleink generációja azokkal a reményekkel vágott neki három évtizeddel ezelőtt a szabadságnak, hogy végre megszűnik a kiszolgáltatotti helyzetünk, végre lélekben, létszámban és anyagiakban is gyarapodó közösség lehetünk. Ez volt 1989 ígérete, és ehhez képest ma ott tartunk – látván a népszámlálás nemrégiben publikált számait –, hogy egy drámaian fogyatkozó, kiszolgáltatott közösség maradtunk, a fogyásunk sokkal súlyosabb, mint az bármilyen diktatúra alatt volt az elmúlt száz évben” – fejtette ki Csomortányi, aki szerint
„Mi arra munkára kötöttünk szövetséget, hogy ebből az állapotból találjuk meg a kiutat, ebből az állapotból vezessük ki a közösségünket. Ez nem lehetséges másként, csak akkor, ha visszatérünk az erdélyiségünkhöz. Vissza kell térni az erdélyi gyökerekhez, erdélyi önkormányzatiságunkhoz.A választás szabadsága létezik és a választás szabadsága fontos a közösségeink számára” – emelte ki az ügyvivő pártelnök, hozzátéve, hogy olyan erőt akarnak jelenteni Erdélyben, amely megkerülhetetlen, és ezáltal rákényszeríti a másik szervezetet (Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, szerk. megj.), hogy térjen vissza az erdélyiség útjára.
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Újabb célállomást jelentettek szerdán, amelyet a marosvásárhelyi reptérről lehet majd elérni.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
1 hozzászólás