Növelik az alapellátásra fordított finanszírozást, hogy vonzóbbá tegyék a háziorvosi szolgálatot

Elhangzott, hogy a háziorvoshiány főként a falvakat, eldugottabb vidéki településeket érinti.

A szerdán elfogadott törvénymódosítás értelmében a háziorvosok a már meglevő rendelőjük mellett egy, vagy akár két községben is munkapontot nyithatnak, olyan helyeken, ahol még nincs rendelő.

Ugyan eddig is megtehették ezt, de csak 15 kilométernyi távolságra az eredeti rendelőjüktől, s ez jelentős korlátot jelentett. Az új módosítás megoldást jelenthet a kis pácienslétszámmal rendelkező orvosoknak is, hiszen új munkapont nyitásával növelni tudják a hozzájuk tartozó személyek számát és ezáltal a jövedelmüket is.

Vass Levente azt nyilatkozta, hogy Maros és Kovászna megyében egy háziorvos átlagban 17 ezer lejt kap az egészségbiztosító pénztártól havonta, s ebből kell biztosítsa a saját maga és az asszisztense fizetését, adóját, illetve a rendelővel járó költségeket. Felhívta arra is a figyelmet, hogy

azok a szakemberek, akik új munkapontot nyitnak, azoknak lehetőségük lesz több pénzt keresni, mert a törvény értelmében a plusz órákra is szerződést köthetnek.

„Belefoglaltuk azt is a törvénymódosításba, hogy az új munkaponton hetente legalább tíz órát köteles rendelni a háziorvos. Erre azért is szükség volt, mert megtörtént, hogy az önkormányzatok rendbe tettek egy-egy orvosi rendelőt, s a háziorvos a kezdeti lelkesedés után nem járt oda ki, máshova kérette a betegeket” – magyarázta Vass Levente. Azt is elmondta, hogy Magyarországon, ahol a kis, eldugott települések szintén háziorvosi hiánnyal küzdenek, eddig tíz millió forintot biztosítottak annak az orvosnak, aki kiköltözött. Ezt az összeget most 20 millió forintra emelték. „Az a célunk, hogy mi is fokozatosan növeljük az alapellátásra biztosított összeget, hogy vonzóbbá tudjuk tenni a szolgálatot. Az idei költségvetésben sikerült több pénzt erre jóváhagyni, s ezt a keretnövelést folytatni akarjuk.”