Hirdetés
Hirdetés

Továbbra is aggasztó méreteket ölt az intolerancia és a gyűlöletbeszéd szintje

A romák után a magyarokat fogadják el a legkevésbé a romániaiak. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

A romák után a magyarokat fogadják el a legkevésbé a romániaiak. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

A romániai diszkrimináció fő célpontjai a homoszexuálisok, a romák és a bevándorlók, míg mi, magyarok csak a hetedikek vagyunk a listán, de a válaszadók 15 százaléka semmiképp sem barátkozna egy magyarral – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére készült IRES-felmérésből. Szakértők szerint az adatok aggasztóak, de nem meglepőek.

Szász Cs. Emese

2019. március 05., 12:352019. március 05., 12:35

2019. március 05., 12:392019. március 05., 12:39

A 2018 végén, 1300 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége problémaként érzékeli a Romániában tapasztalható diszkrimináció jelenségét, sőt,

sokan úgy vélik, egyre gyakoribbak a hátrányos megkülönböztetések, mint ahogy a gyűlöletbeszéd is.

Szerintük az iskola, a kormány és az egyház kéne nagyobb szerepet vállaljon a gyűlöletbeszéd megállításában.

Bizalmatlansági index

A múlt héten ismertetett felmérés szerint a homoszexuálisok (74%), a romák (72%), a bevándorlók (69%) iránt a legnagyobb a bizalmatlanság, de a muzulmánokban (68%), a HIV-fertőzöttekben (58%), valamint a különböző vallási szekták tagjaiban (58%) sincs bizodalma a romániaiaknak.

Mi, magyarok a hetedikek vagyunk a bizalmatlansági listán, vagyis a válaszadók több mint a fele (53%) bizalmatlanul tekint ránk, ezzel megelőzzük a zsidókat, akik iránt 46 százalékos a bizalmatlanság.

Hirdetés

Elfogadottság

A felmérést végzők az úgynevezett társadalmi távolság skálával is mérték a bizonyos csoportok elfogadottságát, illetve elutasítását, vagyis többek közt abból állapították meg ezt, hogy rákérdeztek, elfogadná-e a válaszadó rokonnak, barátnak, szomszédnak őket. Kiderült, hogy

a romániaiak 59 százaléka nem fogadna el egy homoszexuálist rokonnak, 52 százalék még barátnak sem, a következő legkevésbé tolerált csoport a migránsoké,

39 százalék nem kerülne rokoni kapcsolatba velük, 30 százalék barátkozni sem kíván bevándorlókkal, majd a muzulmánok következnek 39 és 28 százalékkal, utánuk pedig a különböző vallási szekták tagjai 31 és 23 százalékkal, valamint az AIDS-beteges/HIV-fertőzöttek 27 és 23 százalékkal.

A magyarokról a megkérdezettek 24 százaléka állítja, hogy nem fogadná el rokonnak, 15 százalék barátkozni sem kíván velünk, sőt 11 százalék munkatársnak sem szeretne magyart, 10 százalék egy utcában/lépcsőházban sem szeretne velünk lakni, 7 százalék pedig azt sem szeretné, hogy az országban éljünk.

Etnikai szempontból csak a romák vannak rosszabb helyzetben nálunk, velük 29 százalék nem kíván rokoni kapcsolatba kerülni, 18 százalék pedig barátiba sem, a zsidókat a megkérdezettek 21 százaléka nem fogadná el rokonnak, 14 százalék barátnak.

Magasabbrendűségi komplexus

A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor magasabb rendűnek tartja magát, vagyis a románokat más nemzetek tagjainál,

72 százalékuk nem ért egyet a melegek házasságával, 60 százalékuk pedig az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát is elutasítja.

A válaszadók 62 százaléka potenciális veszélyt lát a muzulmánokban, és a megkérdezettek valamivel több mint a fele úgy véli, hogy a migránsokat nem lenne szabad beengedni Európába. A romániaiak majdnem a fele, 47 százalék szerint szükséges a nacionalizmus Romániában, az országot bíráló külföldiekben a válaszadók fele nem bízik,

36 százalékuk szerint pedig Soros György rosszat akar Romániának.

A másság iránti félelem derül ki abból is, hogy a válaszadók 51 százaléka szerint a fogyatékkal élő személyeket speciális intézményekbe zárva kellene kezelni, ugyanakkor 42 százalékuk az abortuszt is betiltaná.

Manipulatív és gyűlöletkeltő közbeszéd

A felmérés aggasztó, de nem meglepő – mondja a Székelyhon megkeresésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, aki úgy véli, a közélet és az abban zajló közbeszéd nagyon intenzív, manipulatív és gyűlöletkeltő is sokszor, ez pedig meglátszik a közember gondolkodásán is.

Idézet
Mi rendszeresen mérjük ezeket az attitűdöket, előítéleteket, utoljára 2015 végén, 2016 elején. Elmondható, hogy azóta nőtt az intolerancia szintje

– fogalmazott Asztalos Csaba. Hozzátette: ami a homoszexuálisok iránti legmagasabb bizalmatlansági indexet illeti, az a tavalyi népszavazás számlájára írható többek közt, vagyis arra, hogy a kampányban nagyon éles véleményeket határoztak meg, nem egyszer homofób és gyűlöletkeltő felhangokkal. Második helyen a bizalmatlansági skálán a romák találhatók, Asztalos Csaba szerint ez egy konstans eredmény,

a magyarokkal szembeni 53 százalékos bizalmatlansági index viszont nagyon magasnak számít.

„Ez is magyarázható azzal, hogy az elmúlt években a magyarellenesség, a gyűlöletbeszéd jelen volt a közéletben, démonizálták például a Magyarországgal való viszonyát az itteni közösségnek.

Idézet
Míg a bizalmatlansági index növekedett, az elfogadottsága jobb lett a magyar közösségnek, egyre többen fogadnák el rokonnak, barátnak, szomszédnak a magyarokat

– fogalmazott Asztalos.

A Diszkriminációellenes Tanács tagja szerint a kutatás nagy meglepetése az, hogy az országban nagy az elutasítás a bevándorlók irányába olyan feltételek között is, hogy Romániában elenyésző a számuk. „Ez azt is mutatja, hogy a román társadalomra is kihatással van a globális kommunikáció, mi is fogyasztunk nemzetközi médiát, odafigyelünk az Európai Unió szintjén megjelenő témákra, választási kampányok üzeneteire” – mutatott rá Asztalos Csaba, aki szerint a felmérésben is megjelenő „sorosozás” szintén ennek a jelenségnek a bizonyítéka.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 02., csütörtök

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell
Hirdetés
2026. április 02., csütörtök

Kiderült, miért csak a gázolaj jövedéki adóját csökkenti a kormány

Ilie Bolojan csütörtökön bejelentette, hogy a kormány 30 banival csökkenti a gázolaj jövedéki adóját, és ezt az intézkedést pénteken hagyja jóvá a kabinet.

Kiderült, miért csak a gázolaj jövedéki adóját csökkenti a kormány
2026. április 02., csütörtök

Támogatják a családokat és a kultúrát: nő az utalványok értéke

Emelkedik a kulturális utalványok és a bölcsődei utalványok értéke, figyelembe véve az árak alakulását és az emberek szükségleteit – jelentette be csütörtökön a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Támogatják a családokat és a kultúrát: nő az utalványok értéke
2026. április 02., csütörtök

Na de mi lesz a több millió eurós biztosítási kártérítéssel, ha megvan az aranysisak?

Demeter András kulturális miniszter csütörtökön üdvözölte a coțofenești-i aranysisak visszaszerzését, hangsúlyozva, hogy a holland félnek visszatérítendő összeget csak a műtárgyak restaurálásának befejezése után állapítják meg.

Na de mi lesz a több millió eurós biztosítási kártérítéssel, ha megvan az aranysisak?
Hirdetés
2026. április 02., csütörtök

Visszaadták Romániának az ellopott dák műkincseket

Visszaszolgáltatták Romániának a coțofenești-i aranysisakot és a hollandiai Drents Múzeumból tavaly ellopott három dák aranykarperec közül kettőt – tájékoztatott csütörtökön a honlapján a holland ügyészség.

Visszaadták Romániának az ellopott dák műkincseket
2026. április 02., csütörtök

Döntött a kormány a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről

A kormány literenként 30 banival csökkenti a gázolaj jövedéki adóját. Erről csütörtökön döntött a piaci szereplőkkel folytatott egyeztetések után az üzemanyagválság kezelésére létrehozott kormányzati munkacsoport.

Döntött a kormány a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről
2026. április 02., csütörtök

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Ortodox húsvét előtt kézbesítik a nyugdíjakat, a kifizetésük előkészítése már megkezdődött – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Manole munkaügyi miniszter.

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban
Hirdetés
2026. április 02., csütörtök

Tárgyalnak az új közalkalmazotti bértörvényről – az államfőnek lesz a legnagyobb a fizetése

Előrehaladott tárgyalások zajlanak az új közalkalmazotti bértörvényről a miniszterelnöki hivatal és a pénzügyminisztérium részvételével működő munkacsoportban – jelentette ki a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján a munkaügyi miniszter.

Tárgyalnak az új közalkalmazotti bértörvényről – az államfőnek lesz a legnagyobb a fizetése
2026. április 02., csütörtök

Mesterséges intelligencia Székelyföldön: a változás nyertesei lehetünk

Hogyan alakítja át az MI az oktatást, az ipart, az egészségügyet és a mindennapokat – Erdély első átfogó mesterségesintelligencia-konferenciáját tartották Marosvásárhelyen. A rendezvényen szakértők, politikai szereplők és intézményi vezetők találkoztak.

Mesterséges intelligencia Székelyföldön: a változás nyertesei lehetünk
2026. április 02., csütörtök

Fokozott készültség az ünnepi hétvégén

Naponta mintegy 24 ezer belügyi alkalmazott, rendőrök, csendőrök, határrendészek, tűzoltók gondoskodnak a polgárok biztonságáról a hosszú hétvégén, amelyen a katolikusok és protestánsok a húsvétot, az ortodoxok a virágvasárnapot ünneplik.

Fokozott készültség az ünnepi hétvégén
Fokozott készültség az ünnepi hétvégén
2026. április 02., csütörtök

Fokozott készültség az ünnepi hétvégén

Hirdetés