Hirdetés
Hirdetés

Továbbra is aggasztó méreteket ölt az intolerancia és a gyűlöletbeszéd szintje

A romák után a magyarokat fogadják el a legkevésbé a romániaiak. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

A romák után a magyarokat fogadják el a legkevésbé a romániaiak. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

A romániai diszkrimináció fő célpontjai a homoszexuálisok, a romák és a bevándorlók, míg mi, magyarok csak a hetedikek vagyunk a listán, de a válaszadók 15 százaléka semmiképp sem barátkozna egy magyarral – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére készült IRES-felmérésből. Szakértők szerint az adatok aggasztóak, de nem meglepőek.

Szász Cs. Emese

2019. március 05., 12:352019. március 05., 12:35

2019. március 05., 12:392019. március 05., 12:39

A 2018 végén, 1300 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége problémaként érzékeli a Romániában tapasztalható diszkrimináció jelenségét, sőt,

sokan úgy vélik, egyre gyakoribbak a hátrányos megkülönböztetések, mint ahogy a gyűlöletbeszéd is.

Szerintük az iskola, a kormány és az egyház kéne nagyobb szerepet vállaljon a gyűlöletbeszéd megállításában.

Bizalmatlansági index

A múlt héten ismertetett felmérés szerint a homoszexuálisok (74%), a romák (72%), a bevándorlók (69%) iránt a legnagyobb a bizalmatlanság, de a muzulmánokban (68%), a HIV-fertőzöttekben (58%), valamint a különböző vallási szekták tagjaiban (58%) sincs bizodalma a romániaiaknak.

Mi, magyarok a hetedikek vagyunk a bizalmatlansági listán, vagyis a válaszadók több mint a fele (53%) bizalmatlanul tekint ránk, ezzel megelőzzük a zsidókat, akik iránt 46 százalékos a bizalmatlanság.

Hirdetés

Elfogadottság

A felmérést végzők az úgynevezett társadalmi távolság skálával is mérték a bizonyos csoportok elfogadottságát, illetve elutasítását, vagyis többek közt abból állapították meg ezt, hogy rákérdeztek, elfogadná-e a válaszadó rokonnak, barátnak, szomszédnak őket. Kiderült, hogy

a romániaiak 59 százaléka nem fogadna el egy homoszexuálist rokonnak, 52 százalék még barátnak sem, a következő legkevésbé tolerált csoport a migránsoké,

39 százalék nem kerülne rokoni kapcsolatba velük, 30 százalék barátkozni sem kíván bevándorlókkal, majd a muzulmánok következnek 39 és 28 százalékkal, utánuk pedig a különböző vallási szekták tagjai 31 és 23 százalékkal, valamint az AIDS-beteges/HIV-fertőzöttek 27 és 23 százalékkal.

A magyarokról a megkérdezettek 24 százaléka állítja, hogy nem fogadná el rokonnak, 15 százalék barátkozni sem kíván velünk, sőt 11 százalék munkatársnak sem szeretne magyart, 10 százalék egy utcában/lépcsőházban sem szeretne velünk lakni, 7 százalék pedig azt sem szeretné, hogy az országban éljünk.

Etnikai szempontból csak a romák vannak rosszabb helyzetben nálunk, velük 29 százalék nem kíván rokoni kapcsolatba kerülni, 18 százalék pedig barátiba sem, a zsidókat a megkérdezettek 21 százaléka nem fogadná el rokonnak, 14 százalék barátnak.

Magasabbrendűségi komplexus

A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor magasabb rendűnek tartja magát, vagyis a románokat más nemzetek tagjainál,

72 százalékuk nem ért egyet a melegek házasságával, 60 százalékuk pedig az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát is elutasítja.

A válaszadók 62 százaléka potenciális veszélyt lát a muzulmánokban, és a megkérdezettek valamivel több mint a fele úgy véli, hogy a migránsokat nem lenne szabad beengedni Európába. A romániaiak majdnem a fele, 47 százalék szerint szükséges a nacionalizmus Romániában, az országot bíráló külföldiekben a válaszadók fele nem bízik,

36 százalékuk szerint pedig Soros György rosszat akar Romániának.

A másság iránti félelem derül ki abból is, hogy a válaszadók 51 százaléka szerint a fogyatékkal élő személyeket speciális intézményekbe zárva kellene kezelni, ugyanakkor 42 százalékuk az abortuszt is betiltaná.

Manipulatív és gyűlöletkeltő közbeszéd

A felmérés aggasztó, de nem meglepő – mondja a Székelyhon megkeresésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, aki úgy véli, a közélet és az abban zajló közbeszéd nagyon intenzív, manipulatív és gyűlöletkeltő is sokszor, ez pedig meglátszik a közember gondolkodásán is.

Idézet
Mi rendszeresen mérjük ezeket az attitűdöket, előítéleteket, utoljára 2015 végén, 2016 elején. Elmondható, hogy azóta nőtt az intolerancia szintje

– fogalmazott Asztalos Csaba. Hozzátette: ami a homoszexuálisok iránti legmagasabb bizalmatlansági indexet illeti, az a tavalyi népszavazás számlájára írható többek közt, vagyis arra, hogy a kampányban nagyon éles véleményeket határoztak meg, nem egyszer homofób és gyűlöletkeltő felhangokkal. Második helyen a bizalmatlansági skálán a romák találhatók, Asztalos Csaba szerint ez egy konstans eredmény,

a magyarokkal szembeni 53 százalékos bizalmatlansági index viszont nagyon magasnak számít.

„Ez is magyarázható azzal, hogy az elmúlt években a magyarellenesség, a gyűlöletbeszéd jelen volt a közéletben, démonizálták például a Magyarországgal való viszonyát az itteni közösségnek.

Idézet
Míg a bizalmatlansági index növekedett, az elfogadottsága jobb lett a magyar közösségnek, egyre többen fogadnák el rokonnak, barátnak, szomszédnak a magyarokat

– fogalmazott Asztalos.

A Diszkriminációellenes Tanács tagja szerint a kutatás nagy meglepetése az, hogy az országban nagy az elutasítás a bevándorlók irányába olyan feltételek között is, hogy Romániában elenyésző a számuk. „Ez azt is mutatja, hogy a román társadalomra is kihatással van a globális kommunikáció, mi is fogyasztunk nemzetközi médiát, odafigyelünk az Európai Unió szintjén megjelenő témákra, választási kampányok üzeneteire” – mutatott rá Asztalos Csaba, aki szerint a felmérésben is megjelenő „sorosozás” szintén ennek a jelenségnek a bizonyítéka.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 04., kedd

Még nem kell elzárni a csapokat, de már életbe lépett az első aszálykorlátozás Hargita megyében

A kánikula miatt Hargita megyében csupán a Nagy-Homoród folyón korlátozták a vízfogyasztást egy gazdasági szereplőnek. Az aszály idejére kidolgozott korlátozási terv intézkedése egyelőre nem érinti a lakossági fogyasztókat.

Még nem kell elzárni a csapokat, de már életbe lépett az első aszálykorlátozás Hargita megyében
Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Kihirdette a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről rendelkező törvényt az elnök

Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kihirdetéséről, valamint a lakásvásárláskor alkalmazott kedvezményes áfakulcs határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.

Kihirdette a gázolaj jövedéki adójának csökkentéséről rendelkező törvényt az elnök
2026. augusztus 04., kedd

Bolojan szerint nem várhatók problémák az üzemanyag-ellátásban

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy nem várhatók problémák a lakosság, a mezőgazdaság és a fuvarozók üzemanyag-ellátásában.

Bolojan szerint nem várhatók problémák az üzemanyag-ellátásban
2026. augusztus 04., kedd

Néhány banira vagyunk a 11 lejes dízeltől

Tovább emelkedtek kedden is az üzemanyagárak, a dízel litere már csak néhány banira van a 11 lejtől a Lukoil-töltőállomásokon.

Néhány banira vagyunk a 11 lejes dízeltől
Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Fokozódik a kánikula: első és másodfokú hőségriasztásokat adtak ki a székelyföldi megyékre

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös, narancssárga és sárga riasztásokat adott ki az egész országra kiterjedő rendkívüli hőség miatt. Máramarosban, a Bánságban és a Körösvidéken vörös a hőségriasztás.

Fokozódik a kánikula: első és másodfokú hőségriasztásokat adtak ki a székelyföldi megyékre
2026. augusztus 04., kedd

Enyhén nőtt a Duna vízszintje a csernavodai atomerőműnél a hétfői robbantást követően

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a hadsereg szakértői által végrehajtott robbantásos művelet eredményeként a Duna vízszintje 2 centiméterrel emelkedett a csernavodai atomerőmű környékén a hétfői szinthez képest.

Enyhén nőtt a Duna vízszintje a csernavodai atomerőműnél a hétfői robbantást követően
2026. augusztus 04., kedd

Ezekkel vádolják a Kovászna megye prefektusát, akinek a vagyonát is zárolják

Zárolták Ráduly István vagyonát – közleményben ismertette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a háromszéki prefektus elleni vádakat. Az ügyben a prefektus mellett másik két személy ellen is eljárás folyik.

Ezekkel vádolják a Kovászna megye prefektusát, akinek a vagyonát is zárolják
Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Meddig apad még a Duna?

A Duna rendkívül alacsony vízállása látványos nyomot hagyott Baján: a Sugovica medre szinte teljesen kiszáradt.

Meddig apad még a Duna?
Meddig apad még a Duna?
2026. augusztus 04., kedd

Meddig apad még a Duna?

2026. augusztus 04., kedd

A történelmi mélypont alá süllyedhet augusztus 10-ére a Duna vízhozama Romániában

A Duna vízhozama a következő napokban enyhén csökken, és augusztus 10-ére eléri az 1350 köbmétert másodpercenként Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába.

A történelmi mélypont alá süllyedhet augusztus 10-ére a Duna vízhozama Romániában
2026. augusztus 04., kedd

Anyanyelvből pótérettségiznek a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok kedden

Folytatódik az idei pótérettségi, a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok kedden és szerdán vizsgáznak anyanyelvi szóbeli kommunikációs készségekből. A szóbeli vizsgák hétfőn kezdődtek a román nyelvű kommunikációs készségek felmérésével.

Anyanyelvből pótérettségiznek a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok kedden
Hirdetés